GenAI a pénzügyi szektorban: kihívások, lehetőségek és a sikeres adaptáció kulcslépései
Az AI és a GenAI képességei rohamosan bővülnek, de a legtöbb vállalatnál a GenAI-ra való átállás üteme inkább a szervezet változásbefogadási sebességét tükrözi, mintsem a technológia fejlődésének ütemét. Mivel az elsőként lépő cégek mára már ígéretes megtérülést is realizálhattak korai GenAI-befektetéseikből, a lemaradók azt kockáztatják, hogy hátrányba kerülnek. Ez a helyzet különösen a pénzügyi vezetőket, a CFO-kat hozza nehéz helyzetbe: egy túl korai lépés magában hordozza a hiba lehetőségét, míg a késlekedés versenyhátrányt okozhat. A Deloitte szakértői szerint a kulcs most a kiegyensúlyozott AI-adaptáció megtalálásában rejlik, amely szervezetfüggő, egyedi egyensúlyozást igényel.
A GenAI-adaptáció gyakorlatias megközelítése
A pénzügyekért felelős vezetőként a CFO-k természetesen egyértelmű üzleti hasznot várnak, mielőtt komolyabb AI-projektet indítanának, jellemzően kísérletezési ciklusokon mennek keresztül. Ezek során kisebb projekteket valósítanak meg, mielőtt az AI segítségével továbbfejlesztett, termelékenységet támogató eszközöket alkalmaznának konkrét feladatok elvégzéséhez.
„Kezdetben a GenAI megtérülése a vállalat működéséből származó veszteségek csökkentésében, például az ügyfélhűség vagy a határidőre történő fizetések javulásában mutatkozhat meg. Hosszú távon azonban az AI hatása sokkal látványosabb lesz: segíthet teljeskörűen átalakítani a pénzügyi és működési folyamatokat” – mondta Dr. Rédei Attila, a Deloitte Magyarország Technology & Transformation csapatának szenior menedzsere.
Az értékteremtés az alapok megerősítésével kezdődik
Egy-egy új technológia bevezetése kapcsán a CFO-k néhány kulcsfontosságú lépéssel szilárd alapokat teremthetnek a várható akadályok leküzdéséhez, és a GenAI üzleti értékteremtésének felgyorsításához:
Adatok és digitális jártasság priorizálása: innovációs és bizalmi kultúra építése az AI körül.
Erőforrás biztosítása az adatfelkészítésre: fel kell készülni azokra a jelentős erőfeszítésekre, melyek az adatok AI számára történő előkészítéséhez szükségesek.
A pénzügyi technológiai ütemterv felmérése: azonosítani kell azokat a területeket, ahol a mesterséges intelligencia felgyorsíthatja a vállalat képességeit.
Az irányítási keretrendszer (governance) megerősítése: az AI képességeinek skálázása a kockázatok kezelése mellett.
„A pénzügyi vezetők kulcsszerepet játszhatnak a felsővezetők közötti együttműködés ösztönzésében annak érdekében, hogy hatékonyabbá és sikeresebbé tegyék a mesterséges intelligencia bevezetését, valamint napi szintű alkalmazását. A siker érdekében a folyamatot, amelyet jól szabályozott, hozzáférhető adatokra kell építeni, egy megalapozott stratégiával és korábbi jó gyakorlatok megismerésével érdemes elindítani” – hangsúlyozta Lukács Eszter, a Deloitte Magyarország Technology & Transformation üzletágának igazgatója.
Bár az AI pénzügyi alkalmazása még gyerekcipőben jár, már a mesterséges intelligencia fokozatos bevezetésében is valós megtérülési potenciál rejlik. A CFO-k az AI tudatos, stratégiai integrációjával jelentős hatékonyság- és értéknövekedést érhetnek el, felkészítve szervezetüket a jövőre.
