Generatív mesterséges intelligencia: lehetőségek és kockázatok az egészségügyben
Az AI kutatására, alkalmazásának optimalizálására önálló intézetet fenntartó Deloitte Global felmérése szerint jelenleg a világ vezető egészségügyi vállalatainak csaknem háromnegyede kísérletezik vagy ismerkedik behatóan a generatív mesterséges intelligenciával, vizsgálja a felhasználás lehetséges területeit. Mindez szorosan kapcsolódik az ágazatban zajló digitális átalakuláshoz, ami összességében lehetővé teszi az új technológiával elérhető eredmények pontos, adatalapú elemzését.
Felhasználási területek, lehetőségek és kockázatok
A Deloitte Global tanulmánya első helyen említi az időigényes és drága gyógyszerkutatást, ahol a generatív mesterséges intelligencia alkalmazása jelentősen felgyorsítja a rendelkezésre álló egészségügyi információkra épülő fejlesztési folyamatokat, a kísérleti szakaszban lévő készítmények várható hatásának felmérését, hitelesítését, ráadásul új perspektívákat nyit az innováció terén. Az infláció, a szűkülő árrések, a növekvő munkabérek világában az sem elhanyagolható, hogy a költségek csökkentésével az új technológia használata erősíti a piaci szereplők versenyképességét, növeli a hatékonyságot.
A diagnosztika az a terület, amelyen az egészségügyi szakemberek a jövőben olyan eredményeket érhetnek el a generatív AI-eszközök segítségével, amilyenekre önerőből nem volnának képesek. Itt azonban fontos megjegyezni, hogy a gép-ember együttműködésében elért eredmények értékelésekor az emberé a döntő szó (és felelősség), különösen, ha a diagnózis felállításáról és a kezelési javaslatokról van szó. A generatív mesterséges intelligencia-modellek a működésükből adódóan ugyanis nem tökéletesek: hibázhatnak, tévedhetnek. Életképességüket, értéküket, az alkalmazásukba vetett bizalmat jelentős részben az eredmények orvosok által végzett felülvizsgálata és hitelesítése határozza meg.
„A generatív AI-eszközök ma még újdonságnak számítanak az egészségügyben, ezért különösen fontos, hogy a felhasználók a bizalom erősítése és a hatékonyság javítása érdekében pontosan felmérjék, mire van szükségük és időben felismerjék, kiszűrjék az esetleges kockázatokat. Ebben a folyamatban számíthatnak a Deloitte tapasztalatára, tudására, támogatására” – mondja Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője.
Idő, pénz, hatékonyság az egészségügyben
A koronavírus-világjárvány az egészségiparban is felhívta a figyelmet a globális ellátási lánc összetettségére és sebezhetőségére. A földrajzi jellemzők, a betegségek elterjedtsége, a társadalmi-gazdasági tényezők és a logisztikai adatok felhasználásával a generatív mesterséges intelligencia jól alkalmazható piaci előrejelzések készítésére, beszerzési, szállítási, beruházási stratégiák kidolgozására.
Ahogyan arra a Deloitte felhívja a figyelmet, az AI-megoldások a folyamatok automatizálásával enyhítik az adminisztratív terheket, ennek köszönhetően az intézmények a felszabaduló időt és energiát a betegellátás színvonalának emelésére, optimalizálására használhatják fel. A vizsgálatok ütemezése, a gyógykezelések várható időtartamának előrejelzése, a műtéti kapacitások, a létszámigény tervezése, a műszerek, berendezések állapotának nyomon követése, a készletgazdálkodás mellett számos más területen is bevethető a mesterséges intelligencia a hatékonyság növelésére, a pazarlás csökkentésére, a betegek mielőbbi gyógyulásának támogatására.
Ahogyan az egészségügyi iparágban nincs két egyforma szervezet, úgy a felhasználási lehetőségek sokasága miatt egységes recept sincs az új technológia bevezetésére, ezért is fontos, hogy az ágazat szereplői felkészülten lássanak hozzá az alkalmazásához.
