Globális minimumadó: Az amerikai vállalatcsoportok végleg kikerülhetnek a szabályozás alól

A globális minimumadó kérdése már jó ideje megosztó, és politikailag érzékeny üggyé vált. Amerikában főleg az amerikai cégek versenyképességének csökkenésére figyelmeztettek olyan esetekben, ha más államok a globális minimumadó szabályai alapján megadóztatnak amerikai cégeket.

Donald Trump második beiktatása után két elnöki rendeletet is kiadott, amelyekben egyrészt deklarálták az USA elhatárolódását az OECD globális minimumadóról szóló megállapodásától, másrészt ellenintézkedéseket helyeztek kilátásba a globális minimumadót bevezető országokkal szemben. Ezt követően amerikai oldalról egyre határozottabban merült fel az az igény, hogy az amerikai vállalatcsoportok adózása maradjon az amerikai szabályok keretein belül, és ne vonatkozzon rájuk a globális minimumadó jelenlegi szabályrendszere. Ennek érvényre juttatása érdekében a kongresszus elé kerülő költségvetési törvénytervezetben egy olyan büntető adó bevezetésének a javaslata is megjelent, amely extrém mértékben emelte volna a globális minimumadót bevezető országokkal szembeni amerikai adóterheket, például a forrásadókat, akár a hatályos adóegyezményeket is felülírva.

Június végén Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter bejelentette, hogy a G7 szintjén megállapodás született, amely szerint az amerikai vállalatcsoportokat a jövőben nem érinti a globális minimumadó. Cserébe az amerikai költségvetési törvénytervezetből eltávolították azt az intézkedést, amely elsősorban a globális minimumadót amerikai cégcsoportokra kivető országokat célozta volna. Ezt követően a G7 és az OECD is adott ki ezt megerősítő, támogató hangvételű nyilatkozatokat, és az amerikai törvényhozás is elfogadta a költségvetési törvénytervezetet a tervezett büntető-intézkedés nélkül, amelyet az elnök július 4-én alá is írt.

Egy olyan összetett rendszer átalakítása, mint a globális minimumadó, rengeteg kérdést felvet. Egyelőre még például nem tudni, hogy technikailag miként valósul majd meg az amerikai cégcsoportok kizárása a rendszerből. A legvalószínűbb megoldásnak egy állandó „safe harbour” tűnik, amely adott esetben alkalmazandó lehet az EU tagállamaiban is, a vonatkozó EU-s irányelv módosítása nélkül – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte Magyarország adóosztályának partnere.

A G7 nyilatkozata alapján az amerikai vállalatcsoportokat kizárják a globális minimumadó két alapvető beszedési mechanizmusa („Income Inclusion Rule” és „Undertaxed Payments/Profits Rule”) alól. Ez elviekben megakadályozza, hogy amerikai cégcsoportok tagjait a csoport valamely anyavállalatának szintjén, vagy más csoporttagok, testvérvállalatok szintjén más országok megadóztassanak. Ugyanakkor, kérdés, hogy az egyes országok saját belföldi kiegészítő adói hogyan fogják az amerikai vállalatcsoportok tagjait kezelni: Például egy amerikai vállalatcsoport magyarországi tagja alanya lesz-e a magyarországi elismert belföldi kiegészítő adónak? Kérdés továbbá, hogy az erre adott válasz, hogy fogja érinteni ennek a kiegészítő adónak a rendszer szempontjából „elismert” jellegét?

„A technikai szempontok mellett felmerülnek koncepcionális kérdések is. Az eredeti elképzelések szerint a globális minimumadó céljai leginkább az agresszív adótervezés, illetve a káros nemzetközi adóverseny elleni fellépés voltak. Kérdés, hogy az amerikai vállalatcsoportok kizárása mennyiben van összhangban ezekkel a célokkal tekintettel arra is, hogy rájuk az amerikai adórendszer nemzetközi adózási, illetve minimum-adó szabályai vonatkozna, mint például az amerikai költségvetési törvényben módosított, és valamelyest a globális minimadó szempontrendszeréhez közelített GILTI szabályok” – tette hozzá Bujtor Alex, a Deloitte Magyarország adóosztályának menedzsere.

Az, hogy az USA és az OECD modell-szabályait követő államok két egymás mellett párhuzamosan működő minimum-adórendszert működtetnek, megkérdőjelezheti az OECD koncepció „globális” jellegét, és más globális szempontból erős alkupozícióban lévő gazdaságokat is (például Kínát) motiválhat hasonló mentességek letárgyalására, ami tovább erodálhatja a kezdetben globálisnak szánt adórendszert. Kérdés az is, hogy a két párhuzamos rendszer közti eltérések adhatnak-e lehetőséget olyan adótervezési megoldásokra, amelyek mérsékelhetik mindkét rendszer hatékonyságát, annak ellenére, hogy a legutóbbi megállapodás az ilyen adótervezési lehetőségek kizárását is célként jelölte meg. 

A globális minimumadóval kapcsolatos fejlemények is remekül illusztrálják, hogy az utóbbi évek során a nemzetközi adózás minden eddiginél bonyolultabbá vált és szabályai a korábbiaknál sokkal gyorsabban változnak. Ebben a turbulens időszakban kiemelten fontos a fejlemények nyomon követése, valamint azok hatásainak időben való felmérése.