Gyenge évzárás az ipartól és a belkereskedelemtől
Az élelmiszer jellegű üzletek eladásai 1,2 százalékkal, a tartós cikkeké 0,5 százalékkal nőtt, míg az üzemanyag-forgalom 6,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2024 egészében a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,6%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.
A decemberi esés ellenére a kilábalás fokozatosan folytatódhat: bár a reálbérváltozás a tavalyi, rendkívül magas értékek után érdemi lassulás elé néz 2025-ben, de továbbra is pozitív szinteken maradhat. A folyamatot ezzel együtt lassítja a szolgáltatások iránti kereslet emelkedése – amely főként az egészségügy és rekreációs területen észlelhető –, a külföldi webáruházak egyre népszerűbbé válása, valamint a hazai üzletek számának évek óta tartó csökkenése. A fogyasztás a gazdasági növekedés elsőszámú motorja lesz idén.
Ma reggel ipari termelési adatokat is közzétett a KSH a tavalyi utolsó hónapra vonatkozóan. A termelés volumene éves szinten 6,4 százalékkal csökkent a munkanaphatással igazított adatok szerint. A nyers adatok ennél enyhén kedvezőbb, 5,3 százalékos mérséklődésről tanúskodnak, mivel eggyel több munkanap volt tavaly decemberben, mint 2023 azonos időszakában.
Havi szinten masszívan csökkent az ipari kibocsátás a szezonálisan és munkanaptényezővel igazított adat szerint 1,8 százalékkal. Ennek hátterében az általánosan gyenge külpiaci keresleten túl a kecskeméti Mercedes-gyár téli szünete áll. A termelés az előző évben 4,0%-kal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában.
Az adat részleteit jövő héten ismerteti a KSH. A hivatal rövid kommentárja szerint: „A legnagyobb súlyú feldolgozóipari alágak közül a járműgyártásban, valamint a villamos berendezés gyártásában visszaesett a termelés volumene, ugyanakkor a számítógép, elektronikai, optikai termék, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása nőtt”.
A kilátások rövid távon továbbra sem kedvezőek: az eurózóna és azon belül a német gazdasági szereplők hangulatát mérő indexek döntő többsége egy éve stagnál, januárban is alig láttunk érdemi elmozdulást. Ezzel párhuzamosan a hazánk tekintetében létfontosságú elektromobilitás folyamata is masszívan lelassult és egyelőre az elkövetkezendő hónapokra sem körvonalazódnak a felívelés jelei. Középtávon lehetünk valamelyest bizakodóbbak: a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a járműiparban, valamint az akkumulátorgyártás terén – a kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik, nagyobb volumenben az év második felétől kezdődően.
Bár óriási volumenek vannak tervben, a gyenge külső konjunktúra árnyéka – gondolva az iváncsai akkumulátorgyár vagy a szintén dél-koreai Toray beruházás újragondolásának esetére – csak mérsékelt optimizmusra ad okot idén. A kapacitásbővítések pozitív növekedési kihatása jelen állás szerint főként 2026-tól jelentkezhet. (Nagy János, makrogazdasági elemző, ERSTE)
