Ha megismerjük az AI-t, kevésbé tartunk tőle

A metaverzum ismertsége évről évre emelkedik. Egyre többen rendelkeznek az alapismeretekkel a fogalommal kapcsolatban: a megkérdezettek 36%-a már hallott róla, 22% keveset tud is róla, míg 7%-nak komolyabb ismerete is van a témáról. Eközben, egy év alatt 35%-ról 28%-ra csökkent azok aránya, akik egyáltalán nem hallottak még a metaverzumról.

A magyar válaszadók közül 29% mondta azt, hogy hallott már a technológiáról, a férfiaknál 45% volt ez az arány, a 35 év alattiaknál szintén, míg a 65-75 évesek 28%-a egyáltalán nem ismeri.

Jelentős eltérés van a nemek között ebben a témában, az adatok alapján a férfiak sokkal jobban érdeklődnek a metaverzummal kapcsolatos információk iránt. A megkérdezettek közük 41% azon férfiak aránya, akik legalább egy keveset tudnak róla, míg a nőknél ez csak 17%-ot tesz ki. Azok a férfiak, akik nem is hallottak még a technológiáról 19%-ot képviselnek, ehhez képest a nőknél ez az arány majdnem kétszeres, 38%.

Félünk a mesterséges intelligenciától?

A mesterséges intelligenciát (AI) a válaszadók legnagyobb része, 82%-a oktatási céllal használja. A megkérdezettek több mint fele, 54%-a saját célra, munkára 34% alkalmazza. Gyakoriságot tekintve a válaszadók közül kimagasló, 40%-os azok aránya, akik csak párszor használták, kipróbálták ezt az új technológiát. Számottevő, 21%-os azok aránya is, akik legalább heti egyszer használnak AI-t.

A teljes munkaképeskorú lakosság nagyobb része vélekedik inkább úgy, hogy a mesterséges intelligencia csökkenteni fogja a jövőben rendelkezésre álló munkahelyek számát, a megkérdezettek 27%-a nyilatkozott úgy, hogy inkább egyetért ezzel az állítással, a megkérdezettek negyede azonban nem tudja ezt a kérdést eldönteni.

Ha azonban a vizsgált mintát leszűkítjük azokra, akik már használtak mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftvert, sokkal kevésbé egyértelmű a sokaság vélekedése: azok aránya, akik nem tudják eldönteni, hogy a mesterséges intelligencia csökkenti-e majd a munkahelyek számát 25%-ról 30%-ra nő, miközben az egyet nem értők aránya 11%-ról 17%-ra emelkedik.

„Az adatokból kiolvasható, hogy minél többet tud valaki a mesterséges intelligenciáról, annál kevésbé tart attól, hogy ez a technológia a későbbiekben elveszi a munkalehetőségét. Az is egyértelmű, hogy minél többet tud egy csoport a mesterséges intelligenciáról, annál pozitívabbra becsüli a munkáltatója hozzáállását a használatát illetően” – mondta Zaránd Miklós, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának partnere.

A válaszadók között többségben vannak azok, akik úgy gondolják, hogy a munkáltatójuk nem támogatná, hogy mesterséges intelligencia programokat használjanak munkájuk során: a válaszadók 35% vélekedett úgy, hogy a munkáltató legalább részben nem támogatná az AI használatát. Amennyiben azonban azokra a válaszadókra szűkítjük a megkérdezettek körét, akik már hallottak az AI-ról, többségbe kerülnek azok, akik nem tudják ezt a kérdést eldönteni. Azon a csoporton belül, akik már használtak AI-t, akkor 23% szerint inkább támogatná a munkáltató az AI használatát a munkája során, 11% szerint pedig határozottan támogatná.

Megosztottan válaszoltak a megkérdezettek arra, hogy felválthatja a munkahelyi szerepüket a mesterséges intelligencia. Minden vizsgált csoport többsége úgy véli, hogy inkább vagy határozottan nem ért egyet azzal, hogy ez lehetséges lenne a jövőben, viszont különbség figyelhető meg azok között, akik határozottan egyetértenek ezzel az állítással.

„Azok, akik használják is ezt az új technológiát csak 7%-ban nyilatkoztak arról, hogy határozottan úgy gondolják, hogy az AI kiválthatja a munkahelyi szerepük egy részét. A teljes népesség arányában, ahol olyan válaszadók is szerepelnek, akik még nem használták a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket ez az arány 11%” – mondta Gercsák Csilla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.

Mennyire megbízható a mesterséges intelligencia?

Érdekesen alakult az AI válaszaival kapcsolatos kérdés: arra, hogy a mesterséges intelligencia elfogult válaszokat ad vagy sem, minden megkérdezett csoportban hasonló mintát láthatunk, a többség nem tudta ezt eldönteni. Ehhez képest azon a válaszadók 30%-a, akik már használtak mesterséges intelligenciát inkább egyetért azzal, hogy elfogulatlan válaszokat ad az AI.

Arra a kérdésre, hogy a generatív mesterséges intelligencia mindig tényszerű, pontos válaszokat ad-e nem volt szignifikáns eredmény, a válaszadók ezt leginkább nem tudták eldönteni. Hasonlóan tanácstalanok voltak a válaszadók abban a kérdésben, hogy a generatív mesterséges intelligencia engedély nélkül használ-e fel szerzői jogvédelem alatt álló anyagokat: minden csoportban a nem tudom eldönteni választ jelölte meg a válaszadók többsége.

„Összességében elmondható, hogy markánsabb véleménnyel vannak, akik használtak már AI-t azokkal összehasonlítva, akik még csak hallottak róla: a használattal egyenes arányban jobb véleménnyel vannak a megkérdezettek az elfogulatlanság kapcsán. Egyben a válaszok megbízhatóságával, jogi tisztaságával kapcsolatban elég nagy a tanácstalanság” – mondta Takács Ádám, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.