Hamis hírek – hiánypótló kötet a dezinformáció jogi szabályozásáról

A szándékosan félrevezető információk terjesztése nem új keletű jelenség, azonban a közösségi média térhódításával és az új technológiák – mint a mesterséges intelligencia és az általa előállított deepfake tartalmak – fejlődésével az álhírek soha nem látott sebességgel és mennyiségben jutnak el a felhasználókhoz. A kiadvány rávilágít: a dezinformáció ma már nem pusztán marginális kommunikációs probléma, hanem a demokratikus intézményrendszert, a polgárok tájékozódáshoz való jogát és a választások tisztaságát is fenyegeti. 

A Hamis hírek – A dezinformáció jogi szabályozása című kötetet alkotótársakként Koltay András, az NMHH elnöke, valamint Papp János Tamás és Nemere Péter, az NMHH kutatási szakértői jegyzik.

„A modern jogállamok egyik nagy dilemmája az, hogy miként lehet megóvni a társadalmat a szándékos megtévesztéstől anélkül, hogy a cenzúra vagy az indokolatlan hatósági beavatkozás árnyéka vetülne a szólás szabadságára” – olvasható a kötet bevezetőjében. Ebből a nehezen feloldható dilemmából kiindulva a kiadvány a probléma elméleti és jogalkalmazási aspektusait egyaránt vizsgálja.

A könyv elsőként a fogalmi keretek tisztázására tesz kísérletet, elhatárolva a dezinformáció különböző megjelenési formáit, valamint a jog által szabályozott kategóriáit. A szerzők ezután kitérnek a dezinformáció és a szólásszabadság kényes egyensúlyára, majd az olvasó megismerheti a strasbourgi bíróság gyakorlatát és a valótlan tényállításokkal kapcsolatos alkotmányos határokat is.

A kiadvány részletesen foglalkozik a dezinformáció elleni fellépés médiaszabályozás által alkalmazott hagyományos eszközeivel – mint a helyreigazítás joga vagy a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége –, illetve rávilágít ezek korlátaira a mai, „kattintásalapú” médiapiacon. Külön fejezet elemzi a digitális platformok felelősségét, az Európai Unió erre irányuló szabályozását, valamint a tényellenőrzés szerepét a dezinformáció elleni küzdelemben. 

A kötet a geopolitikai kihívásokat is elemzi: önálló fejezetben tárgyalja az orosz állami médiumok uniós betiltását, elemezve a precedens nélküli lépés szólásszabadságot érintő kritikáit és jogi következményeit. A mű emellett széles körű nemzetközi körképet is felvázol, bemutatva többek között az Egyesült Államok, a meghatározó európai államok és Szingapúr eltérő nemzeti szabályozási modelljeit.

A könyv átfogó képet ad a jogi szabályozás és a nyilvánosságban felbukkanó valótlanságok jelenleg lezárhatatlannak tűnő küzdelméről. Mivel a dezinformáció elleni küzdelem a 21. századi digitális nyilvánosság jövőjét határozza meg, a kötet jogászok, médiaszakemberek, politikai döntéshozók, valamint a téma iránt érdeklődő olvasók számára egyaránt támpontot nyújthat a jelenség jogi és társadalmi összefüggéseinek értelmezéséhez.

A könyv egyik szerzője, Koltay András azt hangsúlyozza, hogy „az online kommunikáció egyik szimbolikus és jól megragadható problémája a dezinformáció”, amelynek különböző aspektusait járja körül a kiadvány. 

„Bár a könyv egy pillanatfelvételnek tekinthető, a szólásszabadság alapvetései messze nem változnak olyan gyorsan, mint ahogy a kommunikáció technológiája. A kötet elemzéseinek egy jó része így vélhetően hosszabb távon is érvényes marad” – teszi hozzá Koltay András.