Hány embe dolgozik ma hivatalosan Magyarországon?

A legutolsó hónapban a 15-74 éves népesség 66.9%-a volt jelen a munkaerőpiacon, a szezonálisan összevethető tavalyi év azonos hónapjában mért 66.3%-os aktivitási rátával és az előző hónapban mért 66.9%-os szinttel szemben. Ugyanebben a hónapban a nemzetközi statisztikai módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 3.9% volt az előző havi 3.8%-ot követően, és az előző év azonos hónapjában mért 3.7%-os szint után.

2022 decemberében a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 230,4 ezer álláskereső szerepelt, ami kismértékű emelkedést jelent a nyárhoz képest, de továbbra is igen alacsony. Az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva ez az érték 8 ezer fővel kevesebb.  A tárgyhónapban összesen 30,1 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya 9,6%-ot tett ki. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 19,4%-kal nőtt.

2022 decemberében a munkaadók összesen 19,9 ezer üres álláshelyet jelentettek be, így összességében a hónapban 85,3 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 59,8 ezer maradt betöltetlen, az előző havi 65,4 ezer után.

2022 IV. negyedévében továbbra is növekvő képet mutatott a hazai munkaerőpiac szektoriális bontásban is. A feldolgozóiparban 2 ezerrel, a közszolgáltatások területén 12 ezer fővel csökkent a létszám, míg a mezőgazdaságban 7 ezer fővel, építőiparban 18 ezer fővel, a piaci szolgáltatások területén pedig 6 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám.

A magyar munkaerőpiac továbbra is a korábbihoz hasonló stabil számokat produkál, a negatív belső és külső tényezők egyelőre nem gyakoroltak érdemi hatást a foglalkoztatottságra, az aktivitás is csúcson van, mivel láthatóan az inaktívak is visszatérnek a munkaerőpiacra az inflációs környezetben. A munkaerőpiaci feszesség továbbra is erős, a betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt.

Az ukrajnai háború, az európai energiaválság, a kamatemelések reálgazdasági hatásai és a globális recessziós előjelek egyelőre nem jelentkeztek érdemben a munkaerőpiaci folyamatokban, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából.

Azonban a következő időszakban egy bekövetkező európai recesszió esetén csökkenhet a munkaerőpiaci feszessége, elsősorban a betöltetlen álláshelyek visszaesésén keresztül, amely óvatosság már most is érezhető a vállalatok részéről.

A jelenlegi legakutabb kérdés, hogy az ár-bér spirált megakadályozni igyekvő jegybankok kamatemelései láthatóan még nem fejtették ki hűtő hatásukat a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban, azonban mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági illetve pénzpiaci változások 9-12 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben.

A továbbra is meglévő munkaerőkereslet egyben erősíti az aggodalmakat a továbbra is erőteljes infláció kapcsán, mivel a munkaerőpiaci feszesség jelenlegi szintje illetve az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremelések az amúgy is gyors bérnövekedés ütemét még tovább gyorsítják, pluszban hozzáadódva az elszabaduló energia- és alapanyag költségekhez, erősítve a vállalatok további áremelési szándékát.

Visszafogott, 4% környékére emelkedő munkanélküliségre számítunk az idei évben átlagosan a jelenlegi folyamatok alapján, így a kereslet némi csökkenése mellett is igaz marad, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a piac. Így a vállalatok a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányában kereshetik a megoldást, továbbá az energia- és egyéb költségek megugrása is a hatékonyság növelésének irányába tereli a vállalatokat, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság globális felzárkózása szempontjából.