Három kérdés, amire választ adott 2026 első féléve az építőiparban

1. A 2025 végi javulás nem volt fordulat

2025 végén úgy tűnt, hogy az építőipar maga mögött hagyhatja a visszaesést. A kedvezőbb volumenadatok alapján akár tartós fordulat is kirajzolódni látszott, az első félév azonban józanabb képet adott.

A KSH adatai szerint az építőipar teljesítménye 2026 első öt hónapjában még mindig 4,3 %-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, májusban pedig ismét 10,7 %-os visszaesést mértek. Az év végi javulás így inkább átmeneti teljesítménykorrekciónak bizonyult, mint egy új növekedési ciklus kezdetének.

2. Nincs olyan szegmens, amely egyedül talpra állítaná az ágazatot

Az első félévben szinte minden hónapnak megvolt a maga „nyertese”. Hol az épületek építése, hol a speciális szaképítés vagy az infrastruktúra mutatott kedvezőbb adatokat, ezek a javulások azonban rendre átmenetinek bizonyultak. Májusban például már az út- és vasútépítés visszaesése húzta lefelé az ágazatot, miközben a speciális szaképítés még növekedni tudott.

Az OPTEN cégtrendje ugyanezt erősíti meg. Az év eleje óta több mint 700 vállalkozással lett kisebb az építőipar, és nem látszik olyan szakág, ahol a vállalkozói kör bővülne. A különbség inkább a visszaesés mértékében van: a lakó- és nem lakóépületek építésében a cégszám már 2,3 %-kal csökkent, míg a speciális szaképítésben 0,5 %-kal. Vagyis ma már nem egy-egy jól teljesítő szakág hiányzik, hanem a széles körű piaci kereslet.

3. A fordulat kulcsa már nem az építőiparnál van

A választások után az építőipar figyelme már a készülő gazdaságpolitikai intézkedésekre irányult. Az első félév adatai ugyanakkor még a korábbi piaci környezetet tükrözik, az új programok hatása természetes módon még nem jelenhetett meg sem a teljesítményben, sem a vállalkozói oldalon. 

Az építőipari szakma várakozásai ugyanakkor egyértelműek: az ágazat szereplői a lakhatási programok, az energetikai korszerűsítések, az uniós források mielőbbi megnyitása és a beruházások újraindítása révén számítanak a kereslet élénkülésére. 

Ezzel összefüggésben Koji László, az ÉVOSZ elnöke arra hívja fel a figyelmet:
„Mindezek mellett szükséges felgyorsítani az építési beruházásokkal összefüggő hazai és külföldi nagy befektetőkkel folytatott kormányzati tárgyalásokat. Önmagában a hazánknak járó uniós források lehívása és felhasználása arra elegendő, hogy az építőipar elérje a 2021. évi teljesítési szintet.”

A várt intézkedések azonban előkészítést és időt igényelnek, ezért rövid távon még nem befolyásolják érdemben a piaci folyamatokat.

Ezt az OPTEN adatai is alátámasztják: az első félévben több mint 4 200 új cégbírósági eljárás indult, amelyek közel 88 %-a felszámolási vagy kényszertörlési eljárás volt.

A vállalkozások számára továbbra sem a bővülés, hanem a stabil működés jelenti a legnagyobb kihívást. 

„Az első félév legfontosabb tanulsága, hogy az építőipar ma készen áll a növekedésre, de ezt önmagában nem tudja elindítani. A következő fordulat nem a kivitelezőknél, hanem a megrendelői oldalon dől el: azon, hogy mikor és milyen volumenben jelennek meg az új beruházások” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) júniusra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 17,32 % volt. Vármegyei szinten nézve a legmagasabb fluktuációt Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves vármegye produkálta, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értéket Veszprém, Somogy és Zala vármegye érte el.