Fed-kamatemelés, CLARITY-kudarc és tokenizált részvények: mozgalmas hét a kriptopiacon

A hét eseményei jól mutatták, mennyire szorosan összekapcsolódott mára a kriptoszektor a hagyományos pénzügyi rendszerrel. A Bitcoin árfolyamára a monetáris politika és az amerikai kötvénypiac mozgása gyakorolt nyomást, miközben a szabályozói fronton egyszerre jelentek meg kedvező és bizonytalanságot növelő fejlemények.

A Fed 2023 óta először emelt kamatot

Az amerikai Federal Reserve szeptember 16-án 25 bázisponttal, 3,75–4 százalékos sávba emelte az irányadó kamatot, ami 2023 óta az első kamatemelést jelentette. A döntést a Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság mind a 12 szavazati joggal rendelkező tagja támogatta, miközben a jegybanki döntéshozók többsége további monetáris szigorítással számol: a 18 tisztségviselő közül 16 legalább egy újabb kamatemelést vetített előre 2026 végéig.

A szigorúbb monetáris környezet közvetlenül is éreztette hatását a kriptopiacon. A Bitcoin a kamatdöntést követően rövid időre megközelítette a 76 000 dolláros szintet, a magasabb amerikai állampapírhozamok és az erősödő dollár azonban továbbra is nyomást gyakoroltak a kockázatosabb eszközökre.

A tőkeáttételes pozíciók piacán szintén jelentős tisztulás zajlott le: 24 óra alatt több mint 540 millió dollár értékű, emelkedésre spekuláló kriptopozíciót likvidáltak. Ezzel párhuzamosan az amerikai spot Bitcoin ETF-ekből szeptember 15-én több mint 450 millió dollárnyi nettó tőke távozott, ami szintén azt jelezte, hogy az intézményi befektetők egy része óvatosabbá vált a Fed döntése előtt.

Elakadt a CLARITY Act az amerikai Szenátusban

Komoly szabályozási fejleményt hozott a hét a CLARITY Act számára is, miután a Szenátus nem tudta továbblendíteni a digitális eszközök piacának átfogó szabályozását célzó törvényjavaslatot. A szeptember 15-i eljárási szavazáson 49 szenátor támogatta és 50 ellenezte a vita lezárásához és a javaslat további tárgyalásához szükséges cloture indítványt, miközben annak elfogadásához a szenátusi szabályok szerint háromötödös többségre lett volna szükség.

A CLARITY Act egyik legfontosabb célja annak egyértelműbb meghatározása, hogyan oszlik meg a digitális eszközök felügyelete az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet, vagyis az SEC, valamint a Határidős Árutőzsdei Kereskedést Felügyelő Bizottság, a CFTC között. A szabályozási bizonytalanság évek óta a kriptopiac egyik legfontosabb amerikai problémája, ezért a törvény sorsa az iparág számos szereplője számára kiemelt jelentőségű.

A tárgyalások során több vitás kérdés is fennmaradt, köztük a kormányzati etikai előírások, a stabilcoinok után kínált jutalmak kezelése, a szoftverfejlesztők jogi védelme, valamint az eseményalapú kontraktusok szabályozása. A Polymarket piacán a törvény 2026-os elfogadásának becsült valószínűsége a szavazást követően 31 százalékról 7 százalékra zuhant, ugyanakkor a folyamat még nem feltétlenül ért véget, mivel a Szenátusban újabb eljárási szavazás is kezdeményezhető.

Az SEC utat nyit a tokenizált amerikai részvényeknek

Miközben a szélesebb kriptopiaci szabályozási reform elakadt a Szenátusban, az SEC egy jóval célzottabb területen jelentős könnyítést jelentett be. A hatóság ötéves feltételes mentességi rendszert vezetett be, amelynek keretében a jogosult platformok tokenizált amerikai részvényeket kereskedhetnek engedélyköteles, automatizált árjegyzőkön, vagyis permissioned AMM-eken és kapcsolódó likviditási poolokon keresztül.

A rendszer az amerikai National Market Systembe tartozó értékpapírok tokenizált változataira terjedhet ki. A könnyítés egyik fontos feltétele, hogy a tokenek tulajdonosai alapvetően ugyanazokat a jogokat és gazdasági előnyöket kapják meg, mint a hagyományos részvényeket birtokló befektetők, így például a konstrukció nem használható arra, hogy pusztán részvényárfolyamot követő, de tulajdonosi jogokat nem biztosító tokeneket részvényként értékesítsenek.

Az új keretrendszer kereskedési limiteket, nyilvánosan ellenőrizhető okosszerződéseket és összehangolt kereskedési felfüggesztéseket is előír. Az SEC emellett piaci visszajelzéseket vár a rendszer lehetséges módosításairól, így az ötéves időszak egyfajta szabályozási tesztkörnyezetként is szolgálhat a tokenizált értékpapírpiac számára.

A lépés azért lehet különösen fontos, mert a tokenizáció egyre közelebb hozhatja egymáshoz a hagyományos tőkepiacokat és a blokkláncalapú pénzügyi infrastruktúrát. A részvények on-chain kereskedése hosszabb távon gyorsabb elszámolást, automatizált tranzakciókat és akár a hagyományos tőzsdei kereskedési időn kívüli működést is lehetővé tehet, miközben továbbra is fennmaradnak az értékpapír-tulajdonosokat megillető jogok.

Kriptoadózás és stratégiai Bitcoin-tartalék is napirenden

A képviselőházi Ways and Means Committee közben 38–5 arányban támogatta a Digital Asset Tax Certainty Act továbbküldését a Képviselőház felé. A jogszabály egyik fontos eleme legfeljebb 10 dollár értékű adózási kivételt biztosítana bizonyos kriptohálózati és tranzakciós díjak esetében, ami elsősorban a kis összegű, hétköznapi blokklánctranzakciók adminisztrációját egyszerűsíthetné.

A tervezet ennél jóval szélesebb területet fed le: rendelkezéseket tartalmaz a stabilcoinokról, a wash sale szabályokról, a digitális eszközök kölcsönzéséről, a bányászatról, a stakingről és a brókercégek jelentési kötelezettségeiről is. A bizottsági jóváhagyás után a törvényjavaslat a teljes Képviselőház elé kerülhet, de hatályba lépéséhez a Szenátusnak is azonos szövegű változatot kell elfogadnia.

Ezzel párhuzamosan a képviselőházi pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottság egy olyan jogszabályt is továbbított, amely törvényi alapokra helyezné a Strategic Bitcoin Reserve és a Digital Asset Stockpile működését. A javaslat célja, hogy az amerikai szövetségi szervek által többek között büntető- vagy polgári vagyonelkobzás során megszerzett Bitcoin és más digitális eszközök kezelését egységesebb szövetségi keretbe terelje.

A tervezet szerint a stratégiai tartalékba helyezett Bitcoinokra legalább húszéves tartási időszak vonatkozna. A pénzügyminisztériumnak és a kereskedelmi minisztériumnak emellett olyan költségvetés-semleges Bitcoin-vásárlási lehetőségeket is vizsgálnia kellene, amelyekhez nincs szükség új hitelfelvételre, adóemelésre vagy a költségvetési hiány növelésére.

A CFTC saját kriptopiaci keretrendszerrel készül

A CFTC szeptember 17-én egy tervezett kriptopiaci szabályozási keretrendszert küldött meg a Fehér Ház szabályozási felülvizsgálati folyamatába. A lépés mindössze két nappal a CLARITY Act sikertelen szenátusi eljárási szavazása után történt, vagyis miközben a kongresszusi szabályozás megtorpant, a szövetségi hatóságok saját hatáskörükön belül tovább dolgoznak a kriptopiac szabályain.

A javaslat részletes tartalma egyelőre nem ismert. A CFTC vezetése korábban arra utasította a szakmai stábot, hogy a hatóság már meglévő jogkörei alapján készítse elő a szükséges szabályokat, a tervezetnek azonban még vissza kell kerülnie a bizottsághoz szavazásra, mielőtt hivatalosan közzétennék és társadalmi egyeztetésre bocsátanák.

A fejlemény ismét rávilágít az amerikai kriptoszabályozás egyik alapvető sajátosságára. Miközben a Kongresszus egy átfogó piaci struktúra kialakításán dolgozik, az SEC és a CFTC párhuzamosan saját hatáskörükből próbálnak szabályozási kereteket kialakítani azokra a területekre, amelyeknél erre jelenleg jogi lehetőségük van.

Elindult a Circle Arc mainnetje

Technológiai fronton a Circle elindította az Arc nyilvános mainnetjét, amelynek egyik legérdekesebb sajátossága, hogy a hálózati tranzakciós díjak, vagyis a gas kifizetéséhez az USDC használható. A hálózat egy másodpercnél rövidebb elszámolási időket ígér, és már az induláskor 22 fiatdevizához kötött stabilcoint, illetve több tokenizált befektetési alapot támogat.

A támogatott tokenizált pénzügyi termékek között szerepel többek között a BUIDL, az USYC, a JAAA és a JTRSY. A Circle ezzel egyértelműen az intézményi fizetési, elszámolási és tokenizációs piacot célozza meg, ahol egy dolláralapú stabilcoint használó infrastruktúra egyszerűbbé teheti a pénzügyi eszközök blokkláncon történő mozgatását.

Az Arc induló validátorai között olyan globális pénzügyi és fizetési szereplők találhatók, mint a BlackRock, a DTCC, a Visa, a Mastercard és a Standard Chartered. A Circle közlése szerint a teszthálózat a mainnet elindítása előtt több mint 700 millió tranzakciót dolgozott fel, ami jelentős előzetes terhelési tesztet jelentett az új infrastruktúra számára.

Több ezer amerikai bankhoz juthat el a Coinbase infrastruktúrája

A Coinbase a Stablecore-ral kötött együttműködés révén az amerikai bankrendszer mélyebb rétegeibe is eljuttathatja kriptoszolgáltatásait. A megoldás lehetővé teheti a pénzintézetek számára, hogy meglévő banki rendszereiken keresztül kriptokereskedést, letétkezelést, stakinget és stabilcoinalapú fizetéseket kínáljanak ügyfeleiknek.

A Stablecore integrációs hálózata olyan technológiai infrastruktúrákhoz kapcsolódik, amelyeket több mint 3000 amerikai bank és hitelszövetkezet használ. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy mind a 3000 intézmény Coinbase-szolgáltatásokat vezetett volna be: az adat a potenciálisan elérhető banki technológiai hálózat méretét jelzi.

Az együttműködésben már ténylegesen részt vevő pénzintézetek között szerepel az Amarillo National Bank. A modell azért lehet fontos a Coinbase számára, mert ahelyett, hogy kizárólag közvetlenül próbálná megszerezni a banki ügyfeleket, olyan háttérinfrastruktúrát kínálhat, amelyet a hagyományos pénzintézetek saját márkájuk és meglévő ügyfélkapcsolataik mellett használhatnak.

S&P Global–OpenZeppelin üzlet és Deutsche Bank kriptoletétkezelés

A hagyományos pénzügyi szektor és a blokkláncipar további közeledését jelzi, hogy az S&P Global megállapodott az OpenZeppelin blokkláncbiztonsági vállalat felvásárlásáról. A vételárat nem hozták nyilvánosságra, az OpenZeppelin pedig az akvizíció után külön üzleti egységként működhet tovább, és fenntartja széles körben használt nyílt forráskódú okosszerződés-könyvtárát.

Az OpenZeppelin eddig több mint 900 biztonsági megbízást teljesített, az eszközeit használó okosszerződések pedig összesen több mint 37 billió dollárnyi tranzakció lebonyolításában vettek részt. Az ügylet röviddel azután vált ismertté, hogy az S&P Global részt vett a Kaiko 110 millió dolláros finanszírozási körében is, ami arra utal, hogy az adat- és hitelminősítési óriás egyre aktívabban építi digitáliseszköz-piaci jelenlétét.

A Deutsche Bank eközben megerősítette, hogy 2026 folyamán intézményi digitáliseszköz-letétkezelési szolgáltatás elindítását tervezi, amennyiben megkapja a szükséges belső és hatósági jóváhagyásokat. Az induló kínálatban a Bitcoin és az Ether mellett az USDC, az EURC és az EURAU stabilcoinok támogatása is szerepelhet.

A németországi szolgáltatás elsődleges célcsoportját intézményi és vállalati ügyfelek jelentik, köztük vagyonkezelők, hedge fundok, brókercégek és szuverén intézmények. A Deutsche Bank az ügyfelek tárcáit és privát kulcsait meleg- és hidegtárolási rendszerek kombinációjával kezelné, így a bank a hagyományos értékpapír-letétkezeléshez hasonló intézményi modellt próbálhat kialakítani a digitális eszközöknél is.

Hamis AI-kereskedési videókkal loptak 274,6 ETH-t

A kriptopiac biztonsági kockázatai ugyanakkor továbbra is jelentősek. A TRM Labs adatai szerint hamis, mesterséges intelligenciával működő arbitrázsbotokat népszerűsítő YouTube-oktatóvideók segítségével összesen 274,6 ETH-t, mintegy 517 000 dollárnak megfelelő összeget loptak el 224 áldozattól.

A támadási módszer különösen veszélyes volt, mert nem egyszerűen privát kulcsok megszerzésére vagy klasszikus phishingre épült. Kilenc videó manipulált fordítóprogramokhoz irányította a nézőket, amelyek a képernyőn megjelenített kódot rosszindulatú okosszerződésekre cserélték.

Az áldozatok végül saját maguk telepítették a káros kódot, majd olyan tranzakciókat hagytak jóvá, amelyekkel pénzeszközeik a támadókhoz kerültek. Összesen 234 ilyen szerződést telepítettek, a veszteség mediánértéke pedig áldozatonként elérte az 1 ETH-t, ami ismét rámutat arra, hogy a látszólag technikai oktatóanyagok esetében is kulcsfontosságú a forráskód és a használt fejlesztői eszközök ellenőrzése.

Közel 6 millió ETH-t tart már a Bitmine

A vállalati kriptotartalékok piacán a Bitmine Immersion Technologies újabb 27 180 ETH vásárlásával növelte állományát. A vállalat szeptember 13-án már 5 956 378 ETH-t birtokolt, amelynek értékét közel 15 milliárd dollárra becsülte.

A társaság Ether-állománya az Ethereum mintegy 122 millió tokenes jelentett kínálatának körülbelül 4,9 százalékát tette ki. Ezzel a Bitmine már rendkívül közel került ahhoz a korábban meghatározott céljához, hogy az ETH teljes kínálatának 5 százalékát birtokolja.

A vállalat ráadásul nem pusztán tartja a megszerzett Ether nagy részét, hanem aktívan stakingbe is helyezte. Mintegy 5,07 millió ETH, vagyis a teljes állomány körülbelül 85 százaléka vett részt stakingben, így a Bitmine a tokenárfolyam alakulása mellett stakinghozamot is realizálhat hatalmas Ethereum-pozícióján.

Egyszerre változik a monetáris és a kriptoszabályozási környezet

A hét eseményei alapján az amerikai kriptopiac számára két, egymással párhuzamos folyamat vált meghatározóvá. A Fed ismét szigorúbb monetáris politikai irányba mozdult el, ami a magasabb hozamokon és az erősebb dolláron keresztül kedvezőtlenebb rövid távú környezetet teremthet a Bitcoin és más kockázatos eszközök számára.

A szabályozás területén ugyanakkor jóval összetettebb a kép. Miközben a CLARITY Act szenátusi előrehaladása megtorpant, az SEC tokenizált részvényekre vonatkozó ötéves könnyítése, a kriptoadózási kezdeményezések, a stratégiai Bitcoin-tartalék törvényi megerősítésének terve és a CFTC készülő szabályozása azt mutatja, hogy az Egyesült Államok digitáliseszköz-piaci keretrendszerének átalakulása továbbra is gyors ütemben zajlik.

Eközben a vállalati és intézményi szektor sem vár a teljes szabályozási kép kialakulására. A Circle új blokklánca, a Coinbase banki infrastruktúrája, az S&P Global blokkláncbiztonsági terjeszkedése és a Deutsche Bank kriptoletétkezelési terve egyaránt arra utal, hogy a digitális eszközök és a hagyományos pénzügyi rendszer technológiai integrációja tovább mélyül.