Három visszaküldött törvény marad az új parlament tárgysorozatán
A parlamenti honlapon olvasható dokumentum szerint az új Országgyűlés tárgysorozatán maradnak a visszaküldött törvények, valamint azok az önálló indítványok, amelyek olyan előterjesztőtől érkeztek, akinek jogállása a képviselők választásától független.
Ennek megfelelően az Országgyűlés előtt marad a vízgazdálkodási törvény módosítása, amelyet az Alkotmánybíróság (Ab) az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánított.
Áder János akkori köztársasági elnök kérte az egyes törvényeknek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló, 2017 áprilisában benyújtott, majd 2018 júliusában elfogadott törvény előzetes normakontrollját az Ab-től.
A jogszabály alapján nyolcvan méteres mélységig engedély és bejelentés nélkül lehetett volna kutat fúrni. Az államfő úgy értékelte, a törvény az ivóvízbázis jelenlegi állapotát és védelmét tekintve visszalépésnek minősül, álláspontját pedig osztotta az Alkotmánybíróság.
Ezt követően a törvényalkotási bizottságot felkérték az Ab határozatának megfelelő módosító javaslat benyújtására, de ez nem történt meg, és a ki nem hirdetett törvény azóta is a parlament tárgysorozatában van, noha 2023-ban szabályozták a háztartási és mezőgazdasági kutak kérdését.
Automatikusan tárgysorozatban marad a Sulyok Tamás államfő által az Országgyűlésnek jogtechnikai okok miatt 2024 december végén megfontolásra visszaküldött EU-kirgiz partnerségi megállapodás. Az államfő azért kifogásolta a törvényt, mert a kormány a zárószavás előtt 197 oldalon lényeges elemekkel egészítette azt ki.
A kormány ugyanakkor pár hónappal később új előterjesztésként benyújtotta a törvényt és a Ház el is fogadta, a köztársasági elnök kihirdette.
Ugyanez történt a nemzetközi polgári repülésről aláírt egyezmény, az Annex 1. és Annex 2. módosításainak kihirdetésével is. Ezt is azért kifogásolta Sulyok Tamás 2024 végén, mert a kormány nagy terjedelemben módosította a zárószavazás előtt. A kormány pár hónappal később új előterjesztésként ismét benyújtotta a parlamentnek a megállapodást és a képviselők el is fogadták.
Az új parlament nyolc beszámolót is "megörököl" az előző ciklusból, köztük a Kúria elnökének 2025-ös beszámolóját, az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tavalyi és 2024-es beszámolóját. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 2021 és 2024 közötti működéséről szóló dokumentumok is tárgysorozatban maradnak, ahogy az Integritás Hatóság 2024-es beszámolója is. Az Országgyűlés a házbizottság javaslatára dönthet azonban úgy, hogy ezeket tárgyalás nélkül lezártnak minősíti.
Az új kormány döntésére vár, hogy fenntartja-e az elődje által benyújtott, az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel bevezetett védett üzemanyagárak törvényi szintre emeléséről szóló javaslatot. Az előterjesztés tartalma ugyanakkor lényegében beépült a parlament szombati alakuló ülésén elfogadott, az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló jogszabályba.
A Tisza-kormánynak kell döntenie arról is, hogy továbbviszi-e a méltányos adathozzáférésre és -felhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását, továbbá a magyar-osztrák államhatárral összefüggő egyes nemzetközi szerződési rendelkezéseknek a schengeni vívmányok magyarországi bevezetéséből fakadó megszűnésével kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslatot.
Uniós irányelvet ültetne át a magyar jogba a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületei körében a nemek közötti egyensúly javításáról és a kapcsolódó intézkedésekről szóló előterjesztés. Ezzel kapcsolatban az új kabinetnek szintén el kell döntenie, fenntartja-e, ahogy az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozásra vonatkozó vámegyezmény módosításának kihirdetéséről szóló javaslatról is határoznia kell.
Külön döntés nélkül lezártnak minősül egyebek mellett a Fidesz-KDNP-s képviselők által benyújtott, a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat, amely jegyzékre vette volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által a magyar szuverenitásra veszélyesnek tartott, a közélet befolyásolására képes, külföldről finanszírozott szervezeteket.
Ugyancsak lezárják azt a fideszes képviselők kezdeményezte egészségügyi törvénymódosítást, amely az ivarsejt-adományozás szabályait korszerűsítette volna.
