Hatmilliárd eurót fordítana vasútfejlesztésre Horvátország 2035-ig
Horvátországban összesen 2617 kilométer vasútvonal van, ebből 166 kilométer nincs használatban, és mindössze mintegy 400 kilométer kétvágányú. A fejlesztések célja, hogy a nemzetközi vonalakon óránként 160, a regionálisakon 120, a helyi vonalakon pedig 80 kilométeres sebességgel közlekedhessenek a személyvonatok.
A HZ Infrastruktura szerint a menetidő csökkentéséhez nem elég a pályák sebességének növelése. Sok horvátországi vonalon továbbra is egyetlen vágányon zajlik a forgalom, így a vonatok keresztezése is jelentősen növeli a menetidőt. A legtöbb késés 2025-ben és 2026-ban a Zágráb-Kapronca (Koprivnica), a Zágráb-Eszék (Osijek) és a Zágráb-Split vonalon halmozódott fel.
A legfontosabb beruházások közé tartozik a Zágrábtól északkeletre, a magyar határ felé vezető vasút korszerűsítése. A Dugo Selo-Kőrös (Krizevci) szakaszon a munkák 99 százalékával elkészültek, és a beruházást az év végéig be akarják fejezni. A Kőrös-Kapronca-magyar határ szakasz építési munkái ugyancsak a végéhez közelednek.
Az új pályán a tervek szerint a 2026/2027-es menetrendi időszaktól fokozatosan óránként 160 kilométerre emelik a megengedett sebességet, egyes városi szakaszokon ennél alacsonyabb sebességkorlátozás marad érvényben.
Mindkét szakaszon második vágány épült, a munkálatok azonban éveket késtek. Az infrastruktúra-kezelő ezt egyebek mellett a kivitelezők pénzügyi problémáival, a koronavírus-járvánnyal, az ukrajnai háború nyomán kialakult beszerzési nehézségekkel, valamint a magyar határ felé vezető szakaszon történt földcsuszamlásokkal magyarázta.
A minisztérium a legnagyobb tervezett beruházások között említette a Dugo Selo-Novska szakasz korszerűsítését is, amelynek csaknem 700 millió eurós kivitelezési szerződése a horvát vasút történetének legnagyobb egyedi projektje lehet. Dugo Selo Zágráb elővárosi térségében, Novska pedig Nyugat-Szlavóniában, a boszniai határ közelében fekszik. A vonal a Zágrábot Szlavóniával összekötő egyik fő vasúti folyosó része.
A fejlesztések jelentős része ugyanakkor a fiumei (Rijeka) kikötő, Zágráb és a magyar határ közötti vasúti kapcsolat korszerűsítését szolgálja. A Hrvatski Leskovac-Károlyváros (Karlovac) vonalon már megkezdődtek az előkészítő munkák, a beruházás keretében 44 kilométeren újítják fel a meglévő pályát és építenek mellé második vágányt. A projekt befejezését 2029-re tervezik.
A minisztérium szerint az elmúlt tíz évben több mint kétmilliárd eurót fordítottak a horvát vasúthálózatra, 2035-ig pedig további mintegy hatmilliárd euró beruházással számolnak. A 2026 és 2028 közötti időszakra tervezett fejlesztések értéke 1,4 milliárd euró, ebből 232 millió eurót regionális, 84 milliót pedig helyi vasútvonalakra szánnak.
A tárca szerint a vasút korszerűsítése hosszadalmas folyamat. A beruházásokat egyebek mellett az engedélyezési eljárások, a tulajdonjogi kérdések rendezése, a tervezői kapacitások hiánya és a közbeszerzési eljárások miatt elhúzódhat, miközben a munkák jelentős részét a vasúti forgalom fenntartása mellett kell elvégezni.
