Helyettesítheti-e a nyelvtudást az MI?

Nemrégiben felkértek egy turisztikai kiadvány nyelvi szakértőjének – a megbízást szívesen vállaltam, azonban a magyar nyelvű szöveg angolra fordítása már nem fért bele az időmbe. A megbízóm megnyugtatott, hogy majd keresnek egy másik, „külsős” fordítót. A szövegek ellenőrzésekor megkértek, hogy a biztonság kedvéért a fordítást is lektoráljam, amely egyébként egészen jól sikerült, néhány, magyar–angol viszonylatban gyakorinak mondható javítanivaló, terminológiai és nyelvtani hiba maradt benne. Nem a legjobb fordítót választották, gondoltam, de volt már dolgom szerényebb teljesítménnyel is. A kiadó csak ekkor árulta el, hogy az elismerés a mesterséges intelligenciát (MI) illeti…

Helyettesítheti-e a nyelvtudást az MI?

Eredeti szakmám szerint fordító és tolmács vagyok, így kifejezetten elgondolkodtató volt, hogy a lektorált „kolléga” ez esetben egy szoftver volt, amely ráadásul még egészen jól is végezte el a munkát – azt a munkát, amelyre elvileg mi, emberek vagyunk kiképezve. Lesz még szükség emberi nyelvi közvetítőkre? Egyáltalán lesz még szükség arra, hogy idegen nyelveket tanuljunk vagy tanítsunk? Ha egy fordítót, egy tolmácsot vagy egy nyelvtanárt kérdeznénk, a válasz valószínűleg egy kategorikus igen lenne, ezért most inkább „pártatlan” nyelvészként tekintek a dilemmára.

Először is szögezzünk le valamit, ami talán egyértelmű, mégis érdemes emlékeztetni rá magunkat: az, amit a mesterséges intelligencia tud, az nem a mi tudásunk, nem a mi tőkénk, hanem a gépé. Ha ezt a tudást – ebben az esetben az idegennyelv-tudást – nem tesszük magunkévá, ennyivel biztosan szegényebbek, kevesebbek leszünk.

Lehet, hogy az iskolai kémiaórán megtanult vegyjeleket, a történelemórán bebiflázott évszámokat vagy a testnevelésórán begyakorolt bukfencet a későbbiekben nem fogjuk minden egyes nap valamire használni, mindezzel a tudással mindenképpen többek vagyunk, ez már a miénk, nem veszíthetjük el soha. A tudás egyik legnagyobb ajándéka, hogy birtokosa egy kicsit nagyobb ablakon keresztül szemléli a világot, többet megért belőle, így többet is kap abból.

Az idegennyelv-tudás persze más, a mindennapi életben sok konkrét célra használhatjuk, és az is nap mint nap előveszi, akinek a szakmája sehogyan sem kapcsolódik a nyelvekhez: turistaként, üzletemberként, orvosként, kutatóként stb. Induljunk ki abból, hogy a technika jelenlegi fejlettsége mellett csak az imént példaként említett területeken hogyan boldogulnánk egy okoseszközzel a zsebünkben, idegennyelv-tudás nélkül. A fordítóprogramok a kevés beszélővel rendelkező „kisnyelvek” – mint például a magyar ­– esetében még megbízhatatlanul, pontatlanul működnek, a fordítások nyersek, utószerkesztésre szorulnak. A közlendőnket vagy le kell írnunk a fordítás elkészítéséhez, vagy olyan eszközre van szükségünk, amely a hangzó nyelvet, az emberi beszédet felismeri, és a célnyelven, szintén hangzó formában a partnerünknek átadja. Ez mindenképpen bonyolultabb, de legalábbis macerásabb, mint egyszerűen elmondani, amit szeretnénk. 

Lehet persze azzal érvelni, hogy a technika hihetetlen sebességgel fejlődik, a különböző iparágak képviselői szinte hétről hétre jelentik be az újabb és újabb áttörő tudományos, technológiai felfedezéseket. Nem kizárt, hogy már a közeljövőben olyan fordítóprogramok válnak könnyen beszerezhetővé, amelyek minden nyelvpár esetében kifogástalan fordítást tudnak produkálni, illetve olyan eszközöket tudunk majd használni, amelyek a ma még körülményes, gépek által támogatott többnyelvű kommunikációt teljesen észrevétlenül biztosítják. Ez valóban így van, de utazni jövő nyáron szeretnénk, munkát vállalni még az idén, a külföldi barátainkat decemberben fogadjuk, továbbtanulni pedig szeptembertől fogunk – ezt biztosan tudjuk, azt viszont nem tudjuk megjósolni, hogy a tudomány – ha egyáltalán így lesz – mikor teszi a jövőben teljesen feleslegessé a nyelvtudást. 

Ezt semmiképp sem tudjuk megvárni. Régóta tudjuk, hogy egyszer, valamikor a jövőben – tíz, húsz vagy ötven év múlva – a belsőégésű motorokat majd valami más fogja felváltani, azonban ettől még nem válunk meg ma a családi autónktól, hiszen holnap azzal fogunk eljutni a munkahelyünkre. 

A nyelvtudásunkat mindemellett nem csak praktikus, kommunikációs célokra használhatjuk – mint ahogy úszni sem elsősorban azért tanul meg a ma embere, hogy átjusson a folyó túlsó partjára. A nyelv és a kultúra egymástól elválaszthatatlan eredményei az emberi fejlődésnek, az egyik nem értelmezhető a másik nélkül.

Az adott nyelvi közösséget körülvevő kulturális környezet megismerése, az abban való elmerülés, a kultúra szerves részét képező szokásokkal, hagyományokkal, jellemző viselkedésformákkal való találkozás és végső soron az adott kulturális közösség valódi megértése lehetetlen a nyelv ismerete nélkül. A „kulturális megmerítkezés” igénye hosszú ideje kutatott téma az idegennyelv-elsajátítással foglalkozó szakirodalomban:

Robert Gardner antropológus például úgy vélte, az idegen nyelvek elsajátítását nagymértékben előmozdítja az úgynevezett integratív motiváció, amelynek köszönhetően a nyelvközösség „külsős” tagjaként vágyunk arra, hogy kommunikálni tudjunk az anyanyelvi beszélőkkel, és kicsit mi is részesei lehessünk az ő kulturális közösségüknek. Mindez persze egy okostelefon mikrofonján vagy kijelzőjén keresztül nehezen lenne átérezhető.

Valójában arról van szó, hogy mindenáron kommunikálni akarunk: szóban, írásban, jelnyelvvel, a mimikánkkal – többek között ez különböztet meg bennünket más fajoktól. John Schumann nyelvész például úgy vélte, éppen ez a kapcsolódási vágy, az ember társas beállítottsága – amelyet ő interakciós ösztönnek nevezett – teszi lehetővé a nyelv elsajátítását és működtetését. Manapság mindez igen gyakran idegen nyelven történik, azonban a lényeg ugyanaz marad. A lényünk része, hogy kommunikálni és kapcsolódni akarunk másokhoz, és mindez nem lehetséges egy közbenső technológiai lépcső beépítésével.

A mesterséges intelligencia megalkotása az emberi fejlődés fontos mérföldköve, tanuljuk meg a benne rejlő lehetőségeket a javunkra fordítani. Ha az idegen nyelvek megismerését akarjuk a segítségével teljesen kiiktatni, éppen egy fontos és hasznos tudás megszerzéséről mondunk le, tehát máris veszítettünk, és nem nyertünk vele. Ha már a kezünkben van, használjuk okosan, például arra, hogy könnyebben, gyorsabban tanuljunk nyelveket!

Ezeket a kocsikat hozzák be most külföldről a használt autó importőrök

Júliusban a DataHouse adatai szerint 11 420 import használt személyautó kapott hazai rendszámot, ami 17,9 százalékkal haladja meg a tavalyi hasonló időszak 9 683-as értékét. Ezzel újabb szintet lépett a használtautó-import: 2022 májusa óta nem volt példa havi 11 ezer feletti számban regisztrált importautóra.
2025. 08. 08. 08:00
Megosztás:

Itt érheti meg építkezni az Otthon Start hitellel

Budapesten leginkább a külvárosi kerületekben van esély arra, hogy átlagos jövedelmi viszonyokkal olyan telket vásároljunk, amire az Otthon Start program kedvezményes hiteléből építkezhetünk – derül ki a zenga.hu ingatlanhirdetési portál adataiból. Az ország olcsóbb részein többnyire 10-20 millió forinttal kell számolnia annak, aki családi ház építésére alkalmas telket szeretne venni, de Budapest drágább kerületeiben könnyen 100 millió forint fölé kúszhat a vételár.
2025. 08. 08. 07:00
Megosztás:

Trendfordulót prognosztizál a szakértő a lakásépítések terén

Bár 2025 első félévében 15 százalékkal kevesebb lakás készült el, mint egy évvel korábban, a Mapei trendfordulót prognosztizál, különösen az építési engedélyek számának látványos növekedése és az Otthon Start Program közelgő indulása miatt.
2025. 08. 08. 06:00
Megosztás:

Accor: megjöttek az első féléves eredmények, az EBITDA 9,4%-kal növekedett

Az Accor, a világ vezető vendéglátóipari csoportja az idei év első felében változatlan árfolyamon az árbevétel 5,1%-os, illetve az EBITDA 9,4%-os növekedéséről számolt be.
2025. 08. 08. 05:00
Megosztás:

Munkahelyek után költözünk: Kelet-Nyugat tengelyen mozog a magyar munkaerő

A belföldi mobilitást leginkább a munkahelyváltás (35 százalék), új élmények keresése (30 százalék) és családi okok (20 százalék) motiválják, míg a külföldi munkavállalás esetében a magasabb bérek, nyelvtanulási lehetőségek és a nemzetközi tapasztalatszerzés a fő hajtóerők. Országon belül elsősorban a keleti régiókból a nyugati országrészekbe történő elvándorlás a jellemző továbbra is, amit a bérek közötti különbségek, az ipari beruházások földrajzi koncentrációja és a lakhatási költségek eltérései is erősítenek.
2025. 08. 08. 04:00
Megosztás:

Júliusi viharok a számok tükrében: közel 400 millió forintos a legnagyobb kár a Generali Biztosítónál

Az elmúlt években egyre gyakrabban szembesülhettünk szélsőséges időjárási eseményekkel, és az ezek által okozott károkkal. A Generali Biztosítóhoz a július 7-i héten közel 20.000 elemi kárbejelentés érkezett, mely az intenzitását tekintve rekord méretűnek számít: egy normál időszakot nézve általában másfél hónap alatt éri el ezt a mennyiséget a kárbejelentések száma a biztosítónál.
2025. 08. 08. 03:00
Megosztás:

Érdemes-e befektetni olyan projektekbe mint a Pistolo online?

Az online kaszinóipar az elmúlt évtizedben olyan mértékű növekedést ért el, hogy ma már lehetőség nyílik különböző platformokba való befektetésre.
2025. 08. 08. 02:32
Megosztás:

GenAI a pénzügyi szektorban: kihívások, lehetőségek és a sikeres adaptáció kulcslépései

A mesterséges intelligencia (AI) iránti kezdeti lelkesedést mára felváltotta egy pragmatikusabb megközelítés, a vállalatok az új technológia kapcsán egyre inkább a kézzelfogható és mérhető eredményekre fókuszálnak. A Deloitte szakértői konkrét tanácsokat adnak, hogy hogyan navigálhatnak a pénzügyi vezetők (CFO) a generatív AI (GenAI) bevezetésének kihívásai között, és miként érhetnek el mérhető üzleti értéket a technológia segítségével.
2025. 08. 08. 02:00
Megosztás:

Szeretnéd, ha a nyugdíjad 28.500 Ft-nál több lenne? Akkor mutatjuk mi a megoldás!

Magyarországon jelenleg az állami nyugdíjakat a munkavállalók béréből levont járulékokból finanszírozzák. A rendszer fenntarthatósága alapvetően attól függ, hogyan változik a lakosság korösszetétele:
2025. 08. 08. 01:00
Megosztás:

Külföldre utazol? Készíts ki napi 716 forintot!

A nyár első két hónapjában 716 forint volt a megkötött utasbiztosítások átlagdíja, ami szinte teljesen megegyezik az az előző év hasonló időszakában mért 710 forintos szinttel – derül ki az Insura.hu biztosításközvetítő társaság legfrissebb adataiból. A külföldre utazók több mint fele az idei szezonban három országot választott célpontnak: 25 százalékuk Horvátországban, 18 százalékuk Olaszországban, míg 10 százalékuk Ausztriában nyaralt.
2025. 08. 08. 00:05
Megosztás:

Ezek a lokációk és ingatlantípusok lehetnek az otthon start program nyertesei

Egyre inkább erősödő keresletet generál a használt lakások piacán a szeptembertől elérhető fix 3 százalékos lakáshitel lehetősége.
2025. 08. 07. 23:00
Megosztás:

SZÉP-kártya a magyar családok szolgálatában – idén júniusban 44 milliárd forintot költöttek a kártyabirtokosok belföldi kikapcsolódásra

A kormány a SZÉP-kártyán keresztül kiemelten támogatja családok gondtalan pihenését, emellett a hazai turizmust és a gazdaságot is erősíti a kereslet növekedésén és a fogyasztás bővülésén keresztül. A SZÉP-kártya a 2024-es rekordévet követően idén is a belföldi turizmus egyik legfontosabb hajtóereje: 2025 júniusában az előző évit közel 27%-kal túlszárnyalva 44,4 milliárd forint feltöltés került a SZÉP-kártyákra. A költések összesen mintegy 44,2 milliárd forintot tettek ki, közel 14%-kal felülmúlva a tavalyi felhasználást. A pihenni vágyók egyre több helyen használhatják SZÉP-kártyájukat: az elfogadóhelyek száma 7,5%-kal nőtt tavaly júniushoz képest, ezzel megközelítette a 158 ezret.
2025. 08. 07. 22:00
Megosztás:

Jó úton halad stratégiai céljai felé a Generali: erős negyedévet tudhat maga mögött a biztosító csoport

A nemzetközi Generali Csoport bruttó díjbevétele elérte a 50,5 milliárd eurót (+0,9%), főként a nem életbiztosítási (P&C) (+7,6%) szegmens növekedésének köszönhetően.
2025. 08. 07. 21:00
Megosztás:

Váratlan növekedés a kínai importban

Kína külkereskedelmi mérlege júliusban 98,2 milliárd dolláros többletet mutatott, elmaradva a 104,7 milliárdos várakozásoktól.
2025. 08. 07. 20:00
Megosztás:

Visszájára sülhet el a hongkongi stabilcoin törvény?

A szigorú KYC szabályok aggodalmat keltenek az iparágban. Hongkong augusztus 1-jén életbe léptette a világ egyik első stabilcoin-szabályozását, amivel a város digitális eszközök globális központjává válását tűzte ki célul. Azonban a véglegesített ügyfélazonosítási (KYC) követelmények komoly visszhangot váltottak ki az iparági szereplők körében – sokan attól tartanak, hogy az új szabályok a stabilcoinok használatának visszaesését és a régió versenyképességének csökkenését okozhatják.
2025. 08. 07. 19:00
Megosztás:

Vegyes második negyedéves eredmények a Magyar Telekomtól

Az Erste szektorelemzője augusztus 7-én tette közzé a Magyar Telekom második negyedéves eredményéről szóló véleményét. Az elemzés főbb megállapításai:
2025. 08. 07. 18:00
Megosztás:

Nyereséges lett a Disney streaming üzletága

A Disney 23,65 milliárd dollár bevétellel zárta az előző negyedévét, ami minimálisan, 3 millió dollárral maradt csak el az elemzői várakozásoktól.
2025. 08. 07. 17:00
Megosztás:

Olaszország szépségei: kirándulások és kalandok kicsiknek és nagyoknak

Európa szívében az "olasz csizma" igazán vonzó célpont azoknak, akik kalandos utazásokra vágynak. Az ország lenyűgöző tájai, gazdag történelme és kultúrája teszi világszerte közkedveltté.
2025. 08. 07. 16:00
Megosztás:

A bálázóalkatrészek jelentősége a mezőgazdaságban

A mezőgazdaságban sok múlik azon, hogyan használjuk fel a rendelkezésre álló erőforrásokat és milyen eszközöket alkalmazunk.
2025. 08. 07. 15:00
Megosztás:

Hogyan válasszuk ki a tökéletes kerítést?

Az otthonunk környezetéhez illeszkedő kerítés kiválasztása nem egyszerű feladat. A kerítések szerepe messze túlmutat az esztétikumon; fontos eleme a privát szféra fenntartásának és a biztonság növelésének. Milyen szempontokat vegyünk figyelembe? Nézzünk meg néhány kulcsfontosságú tényezőt, amelyek segíthetnek a döntésben.
2025. 08. 07. 14:00
Megosztás: