Helyettesítheti-e a nyelvtudást az MI?

Nemrégiben felkértek egy turisztikai kiadvány nyelvi szakértőjének – a megbízást szívesen vállaltam, azonban a magyar nyelvű szöveg angolra fordítása már nem fért bele az időmbe. A megbízóm megnyugtatott, hogy majd keresnek egy másik, „külsős” fordítót. A szövegek ellenőrzésekor megkértek, hogy a biztonság kedvéért a fordítást is lektoráljam, amely egyébként egészen jól sikerült, néhány, magyar–angol viszonylatban gyakorinak mondható javítanivaló, terminológiai és nyelvtani hiba maradt benne. Nem a legjobb fordítót választották, gondoltam, de volt már dolgom szerényebb teljesítménnyel is. A kiadó csak ekkor árulta el, hogy az elismerés a mesterséges intelligenciát (MI) illeti…

Helyettesítheti-e a nyelvtudást az MI?

Eredeti szakmám szerint fordító és tolmács vagyok, így kifejezetten elgondolkodtató volt, hogy a lektorált „kolléga” ez esetben egy szoftver volt, amely ráadásul még egészen jól is végezte el a munkát – azt a munkát, amelyre elvileg mi, emberek vagyunk kiképezve. Lesz még szükség emberi nyelvi közvetítőkre? Egyáltalán lesz még szükség arra, hogy idegen nyelveket tanuljunk vagy tanítsunk? Ha egy fordítót, egy tolmácsot vagy egy nyelvtanárt kérdeznénk, a válasz valószínűleg egy kategorikus igen lenne, ezért most inkább „pártatlan” nyelvészként tekintek a dilemmára.

Először is szögezzünk le valamit, ami talán egyértelmű, mégis érdemes emlékeztetni rá magunkat: az, amit a mesterséges intelligencia tud, az nem a mi tudásunk, nem a mi tőkénk, hanem a gépé. Ha ezt a tudást – ebben az esetben az idegennyelv-tudást – nem tesszük magunkévá, ennyivel biztosan szegényebbek, kevesebbek leszünk.

Lehet, hogy az iskolai kémiaórán megtanult vegyjeleket, a történelemórán bebiflázott évszámokat vagy a testnevelésórán begyakorolt bukfencet a későbbiekben nem fogjuk minden egyes nap valamire használni, mindezzel a tudással mindenképpen többek vagyunk, ez már a miénk, nem veszíthetjük el soha. A tudás egyik legnagyobb ajándéka, hogy birtokosa egy kicsit nagyobb ablakon keresztül szemléli a világot, többet megért belőle, így többet is kap abból.

Az idegennyelv-tudás persze más, a mindennapi életben sok konkrét célra használhatjuk, és az is nap mint nap előveszi, akinek a szakmája sehogyan sem kapcsolódik a nyelvekhez: turistaként, üzletemberként, orvosként, kutatóként stb. Induljunk ki abból, hogy a technika jelenlegi fejlettsége mellett csak az imént példaként említett területeken hogyan boldogulnánk egy okoseszközzel a zsebünkben, idegennyelv-tudás nélkül. A fordítóprogramok a kevés beszélővel rendelkező „kisnyelvek” – mint például a magyar ­– esetében még megbízhatatlanul, pontatlanul működnek, a fordítások nyersek, utószerkesztésre szorulnak. A közlendőnket vagy le kell írnunk a fordítás elkészítéséhez, vagy olyan eszközre van szükségünk, amely a hangzó nyelvet, az emberi beszédet felismeri, és a célnyelven, szintén hangzó formában a partnerünknek átadja. Ez mindenképpen bonyolultabb, de legalábbis macerásabb, mint egyszerűen elmondani, amit szeretnénk. 

Lehet persze azzal érvelni, hogy a technika hihetetlen sebességgel fejlődik, a különböző iparágak képviselői szinte hétről hétre jelentik be az újabb és újabb áttörő tudományos, technológiai felfedezéseket. Nem kizárt, hogy már a közeljövőben olyan fordítóprogramok válnak könnyen beszerezhetővé, amelyek minden nyelvpár esetében kifogástalan fordítást tudnak produkálni, illetve olyan eszközöket tudunk majd használni, amelyek a ma még körülményes, gépek által támogatott többnyelvű kommunikációt teljesen észrevétlenül biztosítják. Ez valóban így van, de utazni jövő nyáron szeretnénk, munkát vállalni még az idén, a külföldi barátainkat decemberben fogadjuk, továbbtanulni pedig szeptembertől fogunk – ezt biztosan tudjuk, azt viszont nem tudjuk megjósolni, hogy a tudomány – ha egyáltalán így lesz – mikor teszi a jövőben teljesen feleslegessé a nyelvtudást. 

Ezt semmiképp sem tudjuk megvárni. Régóta tudjuk, hogy egyszer, valamikor a jövőben – tíz, húsz vagy ötven év múlva – a belsőégésű motorokat majd valami más fogja felváltani, azonban ettől még nem válunk meg ma a családi autónktól, hiszen holnap azzal fogunk eljutni a munkahelyünkre. 

A nyelvtudásunkat mindemellett nem csak praktikus, kommunikációs célokra használhatjuk – mint ahogy úszni sem elsősorban azért tanul meg a ma embere, hogy átjusson a folyó túlsó partjára. A nyelv és a kultúra egymástól elválaszthatatlan eredményei az emberi fejlődésnek, az egyik nem értelmezhető a másik nélkül.

Az adott nyelvi közösséget körülvevő kulturális környezet megismerése, az abban való elmerülés, a kultúra szerves részét képező szokásokkal, hagyományokkal, jellemző viselkedésformákkal való találkozás és végső soron az adott kulturális közösség valódi megértése lehetetlen a nyelv ismerete nélkül. A „kulturális megmerítkezés” igénye hosszú ideje kutatott téma az idegennyelv-elsajátítással foglalkozó szakirodalomban:

Robert Gardner antropológus például úgy vélte, az idegen nyelvek elsajátítását nagymértékben előmozdítja az úgynevezett integratív motiváció, amelynek köszönhetően a nyelvközösség „külsős” tagjaként vágyunk arra, hogy kommunikálni tudjunk az anyanyelvi beszélőkkel, és kicsit mi is részesei lehessünk az ő kulturális közösségüknek. Mindez persze egy okostelefon mikrofonján vagy kijelzőjén keresztül nehezen lenne átérezhető.

Valójában arról van szó, hogy mindenáron kommunikálni akarunk: szóban, írásban, jelnyelvvel, a mimikánkkal – többek között ez különböztet meg bennünket más fajoktól. John Schumann nyelvész például úgy vélte, éppen ez a kapcsolódási vágy, az ember társas beállítottsága – amelyet ő interakciós ösztönnek nevezett – teszi lehetővé a nyelv elsajátítását és működtetését. Manapság mindez igen gyakran idegen nyelven történik, azonban a lényeg ugyanaz marad. A lényünk része, hogy kommunikálni és kapcsolódni akarunk másokhoz, és mindez nem lehetséges egy közbenső technológiai lépcső beépítésével.

A mesterséges intelligencia megalkotása az emberi fejlődés fontos mérföldköve, tanuljuk meg a benne rejlő lehetőségeket a javunkra fordítani. Ha az idegen nyelvek megismerését akarjuk a segítségével teljesen kiiktatni, éppen egy fontos és hasznos tudás megszerzéséről mondunk le, tehát máris veszítettünk, és nem nyertünk vele. Ha már a kezünkben van, használjuk okosan, például arra, hogy könnyebben, gyorsabban tanuljunk nyelveket!

Az EU újabb egy évvel meghosszabbította a vegyi fegyverekre vonatkozó szankciórendszer érvényességét

Újabb egy évvel, 2026. október 16-ig meghosszabbította az Európai Unió a vegyi fegyverekre vonatkozó uniós szankciórendszer érvényességét.
2025. 10. 14. 03:30
Megosztás:

Nicolas Sarkozy október 21-én kezdi meg letölteni a börtönbüntetését

Nicolas Sarkozy volt francia elnök október 21-én kezdi meg letölteni börtönbüntetését a párizsi La Santé börtönben - közölték hétfőn igazságügyi források.
2025. 10. 14. 03:00
Megosztás:

Panyi Miklós: szuperstartot vett a fix 3 százalékos hitelprogram

A szeptemberi adatokból látszik, hogy a fix 3 százalékos hitelprogram "szuperstartot vett", megmozdult az ingatlan- és a hitelpiac, az építőipar és az albérletpiac is - mondta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.
2025. 10. 14. 02:30
Megosztás:

Olcsóbb lett a casco

Az Insura.hu biztosításközvetítő adatai szerint szeptember végéig a személyautókra megkötött teljes körű casco biztosítások idei átlagdíja 206 400 forint volt, ami 4,7 százalékkal alacsonyabb a 2024 hasonló időszakában tapasztalt 216 300 forintos szintnél. A szerződők 22 százaléka 8 évnél idősebb autóra kötötte a biztosítást, a megkötött szerződések mellé 30 százaléknyian kiegészítő biztosításokat is kötöttek.
2025. 10. 14. 02:00
Megosztás:

Vége a földgáznak - Hogyan oldjuk meg az új családi házak fűtését a jövőben?

Az Otthon Start program révén számos család vághat bele saját ház építésébe. Bár továbbra is engedélyezett a földgázzal működő fűtési rendszerek kiépítése, az igazán korszerű, jövőálló és energiahatékony megoldást a hőszivattyúk jelentik. Az LG szakértője elmondja, költséghatékonysági szempontból miért verhetetlenek a hőszivattyús rendszerek.
2025. 10. 14. 01:00
Megosztás:

Felszámoltak egy adócsaló céghálót, 900 millió forint lehet a kár

Egy főként Pest vármegyében működő bűnözői csoporton ütöttek rajta a pénzügyőrök, az elkövetők számlagyárként működtettek különböző strómanok ügyvezetése alatt álló vállalkozásokat; a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrány megközelítőleg 900 millió forintra tehető - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfőn az MTI-vel.
2025. 10. 14. 00:30
Megosztás:

Már több mint kétmillió magyar megkapta a nemzeti konzultációs kérdőívet

Már több mint kétmillió magyar megkapta a nemzeti konzultációs kérdőívet, ez most az alkalom, hogy világosan üzenjünk Brüsszelnek és hazai bábjainak, nem kérünk a háborús adóemelésekből, a megszorításokból és a háborúból - írta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Facebook-oldalán hétfőn.
2025. 10. 13. 23:30
Megosztás:

Már több mint kétmillió magyar megkapta a nemzeti konzultációs kérdőívet

Már több mint kétmillió magyar megkapta a nemzeti konzultációs kérdőívet, ez most az alkalom, hogy világosan üzenjünk Brüsszelnek és hazai bábjainak, nem kérünk a háborús adóemelésekből, a megszorításokból és a háborúból - írta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Facebook-oldalán hétfőn.
2025. 10. 13. 23:30
Megosztás:

Az XRP2.0 Felpörgés: Árfolyam-előrejelzés arról, mikor veheti át a Digitap ($TAP) az XRP helyét

A Ripple (XRP) régóta megbízható alternatívának számít a határokon átnyúló fizetések terén. Ugyanakkor kimarad néhány fontos aspektusból – például a fiat és a kriptovaluták összeolvasztásából.
2025. 10. 13. 23:00
Megosztás:

Szijjártó Péter: hazánkban eddig nem használt egészségügyi technológiai beruházás érkezik Mosonmagyaróvárra

Magyarországon eddig még nem használt, rendkívül fejlett egészségügyi technológiai beruházás érkezik Mosonmagyaróvárra, ami szintén hozzájárul a magyar gazdaság dimenzióváltásához - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a helyszínen.
2025. 10. 13. 22:30
Megosztás:

Skót miniszterelnök: eljött az ideje Skócia függetlenné válásának

A skót miniszterelnök szerint eljött az ideje Skócia függetlenné válásának. John Swinney a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) éves kongresszusának hétfői zárónapján felszólalva közölte azt is, hogy ha Skócia függetlenné válik, eltávolítja területéről a brit nukleáris fegyvereket.
2025. 10. 13. 22:00
Megosztás:

Mi történt a görög iparral?

Augusztusban második hónapja csökkent a görög ipari termelés az egy évvel korábbihoz mérve a görög statisztikai hivatal, az ELSTAT adatai szerint.
2025. 10. 13. 21:30
Megosztás:

Ukrajnában 11,9 százalékra mérséklődött az éves infláció

Ukrajnában 11,9 százalékra mérséklődött a fogyasztói árak éves szintű emelkedésének mértéke szeptemberben az augusztusban jegyzett 13,2 százalékot követően az ukrán statisztikai hivatal adatai szerint. Az ukrán központi bank idén 9,7 százalékos inflációra számít.
2025. 10. 13. 21:00
Megosztás:

Elkezdődött az elektromos motorok gyártása a Mercedes-Benz erdélyi üzemében

Elkezdődött az elektromos motorok gyártása a Mercedes-Benz szászsebesi (Sebes) üzemében - írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
2025. 10. 13. 20:30
Megosztás:

Vegyesen változott hétfő estére a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben hétfő estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2025. 10. 13. 20:00
Megosztás:

Gazdaságkutató: nőtt a cégcsődök száma Németországban

Németországban havi és éves szinten is nőtt a cégcsődök száma szeptemberben - derült ki a hallei IWH gazdaságkutató intézet jelentéséből.
2025. 10. 13. 19:00
Megosztás:

Jegybank-alelnök: az MNB mandátumának része a gazdaságpolitika és a fenntarthatósági célok támogatása is

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) feladata a kormányzati gazdaságpolitika és a fenntarthatósági célok támogatása anélkül, hogy sérülne az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás - mondta Kurali Zoltán, a jegybank alelnöke az MNB podcast műsorában.
2025. 10. 13. 18:30
Megosztás:

Hárman kapták közösen a közgazdasági Nobel-emlékdíjat

"Az innovációvezérelt gazdasági növekedés magyarázatáért" hárman, Joel Mokyr amerikai-izraeli gazdaságtörténész, Philippe Aghion francia és Peter Howitt kanadai közgazdász kapta idén a közgazdaságtudományi Nobel-emlékdíjat a Svéd Tudományos Akadémiától, amely hétfőn jelentette be döntését Stockholmban.
2025. 10. 13. 18:00
Megosztás:

Modern raktártechnikai megoldások: állványrendszerek és acélszerkezetek a hatékony tárolásért

A mai gyorsan változó ipari környezetben a hatékony raktárkezelés nem luxus, hanem versenyelőny. Egy jól megtervezett raktártechnika – amely magában foglalja a raklapos állványokat, előregyártott acélszerkezeteket, valamint galériás és nagyfesztávú rendszereket – nemcsak a tárolási kapacitás növelésében segít, hanem csökkenti a költségeket és javítja a munkabiztonságot is.
2025. 10. 13. 17:30
Megosztás:

Mérséklődött az új építésű lakások áremelkedése a fővárosban

A budapesti új építésű lakások iránt továbbra is élénk az érdeklődés, bár a tavaszi hónapokhoz képest enyhe lassulás látszik – derül ki az ELTINGA legfrissebb, 2025 harmadik negyedévére vonatkozó lakáspiaci jelentéséből. A Duna House kapcsolódó elemzése szerint a kereslet még mindig erős, miközben a kínálat is fokozatosan bővül, ami középtávon stabilizálhatja a piacot.
2025. 10. 13. 17:00
Megosztás: