Hiába a drágulás, nagyon viszik a külföldi nyaralásokat a magyarok

Az áremelések ellenére ugrásszerűen megnőtt a kereslet a külföldi, különösen a tengerparti nyaralások iránt. Tavaly a Covid-járványt követő szabadságvágy és az szja-visszatérítésből kapott pénz fűtötte az utazási kedvet, idén pedig a gazdasági nehézségek ellenére „az addig utazunk, amíg lehet, és élményekre költünk” attitűd is jellemzi az utazó magyarokat - derül ki a Bank360.hu összeállításából. Tavaly a duplájára, 1075 milliárd forintra nőtt a külföldre utazó magyarok költése.

Hiába a drágulás, nagyon viszik a külföldi nyaralásokat a magyarok

A koronavírus-járvány után visszatért a magyarok külföldi utazási kedve, sőt, tavaly március óta ugrásszerűen megnőtt a kereslet. A hazai utazási irodák összforgalma tavaly megközelítette a 2019-es szintet, idén pedig várhatóan meghaladhatja azt – mondta Bakó Balázs, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) szóvivője a Bank360.hu-nak. A gazdasági helyzet még befolyásolhatja az évet, de az első negyedéves adatok és a nyárra vonatkozó - március végéig tartó, akciós - előfoglalások azt mutatják, hogy a rezsiváltozás és az infláció ellenére a magyaroknak van pénze és igénye külföldi utazásra és nyaralásra.

Tengerpartra vágynak a magyarok

Várakozáson felüli érdeklődésről számolt be az IBUSZ: a hazai piacvezető utazási iroda utasforgalma tavaly már meghaladta a 2019-est, idén pedig a tavalyinál 25-30 százalékkal nagyobb keresletet tapasztalnak. „Már 2022 decemberében megnyitottuk az idei nyári előfoglalási időszakot, annyira erős igény mutatkozott a tengerparti nyaralások iránt” – mondta Termes Nóra, az IBUSZ Utazási Irodák Kft. hálózati és marketingigazgatója. A júniustól charter légi járatokkal a mediterrán térségbe - így a spanyol, görög és török tengerpartra - turistákat szállító és szállást szervező irodánál tízezrek foglalták már le a 2023-as nyaralásukat.

A koronavírus-járvány kényszerű bezártsága után tavaly sokan útra keltek, és a családok szja-visszatérítése is fűtötte az utazási kedvet, amely idén az infláció és a megélhetési költségek emelkedése ellenére tovább nőtt. Az emberek részéről olyan attitűd is érzékelhető - talán épp a háború és a gazdasági helyzet hatásaként –, hogy „utazzunk, amíg lehet”, és a megtakarításaikat inkább élményekre és pihenésre akarják költeni, mint befektetni – véli Termes Nóra.

A kiutazók elfogadták az áremeléseket

Az uniós irányelvek alapján megalkotott hazai kormányrendelet értelmében az utazásszervezők az utazás előtt 20 nappal már nem emelhetik az utazási csomagok árait, előtte pedig legfeljebb 8 százalékos lehet az áremelés mértéke. Ennél nagyobb drágulás esetén az utas indoklás nélkül elállhat az utazási szerződéstől. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a kiutazók elfogadták az akár 8 százalékot meghaladó emeléseket - mondta el Bakó Balázs. A szervezett külföldi utazások ára tavaly átlagosan 15-20 százalékkal, idén pedig további 5 százalékkal emelkedett a forint dollárral és euróval szembeni gyengülése, valamint az energia- és üzemanyagárak emelkedése miatt.

Nagyon sokan szeretnének utazni, az utazási kedv ismét olyan jelentős, ha nem jelentősebb, mint a pandémia előtti időszakban - mondta a Bank360.hu-nak a csoportos körutazásokra specializálódott Fehérvár Travel Kft.-t képviselő dr. Ribi András. „Az áprilistól októberig induló utazásainkat a február közepén megjelenő katalógusunkban hirdetjük meg, ezek 65-70 százalékát az első hónapban, az úgynevezett first minute időszakban lefoglalják az utasaink az elmúlt húsz év tapasztalata szerint. Idén azonban ez az arány még magasabb volt – függetlenül attól, hogy a forint gyengülése, az üzemanyagárak növekedése és a világszerte tapasztalható turisztikai boom miatt átlagosan 20-25 százalékkal nőttek az áraink.”

Hova utaznak most az emberek?

Nagyon gyorsan megteltek a húsvéti hosszú hétvégére, illetve a tavaszi szünet időszakára meghirdetett útjai is a Fehérvár Travelnek. Ezek döntő többsége 4-8 napos európai buszos és repülős körutazás, de rövidebb Európán túli programokat is terveztek ezekre a napokra (például Marokkóba vagy Jordániába). Róma rendkívül keresett úti cél a húsvéti időszakban. Az egész évet tekintve a legnépszerűbb desztinációk között van az USA, Portugália, Skócia és Spanyolország, de sokan érdeklődnek észak-európai, svájci vagy éppen olaszországi utazásaink iránt is - közölte Ribi András. A foglaltsági adatok tükrében erős évre számít a székesfehérvári székhelyű utazási iroda. Amennyiben nem történik semmilyen rendkívüli esemény, amely az utazást vagy az utazási kedvet negatívan befolyásolja, akkor idén sem kell egyetlen csoportot sem visszamondanunk a minimális létszám hiánya miatt - tette hozzá a szakember.

Egyiptom és Görögország is keresett

Az év elején és húsvét környékén is népszerű célpont Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek a magyar utazók körében. A foglalásokat tekintve továbbra is népszerű Törökország, Tunézia és Horvátország, és idén mintegy 50 százalékkal nőtt az érdeklődés Görögország iránt – tudtuk meg Hajducsi Tamástól, a charteres nyaralásokat szervező Kartago Tours Zrt. marketing vezetőjétől. A nyári utak nagy részét előfoglalásban, március végéig értékesítik, ilyenkor zömmel azok foglalnak, akiknek fix a szabadsága és viszonylag árérzékenyek. A nagyon árérzékenyek közé azok tartoznak, akik last minute kedvezményre várva az utolsó pillanatban foglalnak. A legkevésbé árérzékenyek azok a jómódúak, akik téli időszakban melegebb vidékekre utaznak, és csak az utazás előtt egy-két héttel foglalnak.

Az európai egyéni és csoportos, autóbuszos vagy repülőgépes utazással szervezett városlátogatások egyaránt népszerűek (például Szlovákiába, Szlovéniába, Spanyolországba, Olaszországba), kedveltek a kulturális körutazások az amerikai kontinensre, a Közel-Keletre (köztük Dubai, Izrael, Jordánia) és a Távol-Keletre is (Thaiföld, Malajzia) - osztotta meg tapasztalatait Bakó Gábor. Növekszik a magyarok érdeklődése a leggyakrabban 8 napos, 7 éjszakás tengeri (földközi- és karib-tengeri, de akár közel- vagy távol-keleti) hajóutak iránt, és nem csak télen népszerű helyszín Egyiptom, az Egyesült Arab Emirátusok és Tunézia.

Tudatosabban lettek az utasok

Az utaztatók tapasztalatai szerint a külföldön pihenni és nyaralni vágyók a járvány után mind többen választják - az egyéni szervezés helyett - a kiszámíthatóbb és biztonságosabb utazási irodai szervezést.

Az IBUSZ március végéig meghosszabbította a kedvezményes árakat biztosító előfoglalási időszakot, amelyet most árfolyam- és árgaranciával hirdettek meg. Annak, aki 40 százalékos előleget fizet az előfoglalási akció keretében, garantálják, hogy nem emelkedik az utazás díja. Az előfoglalók 90 százaléka élt ezzel a lehetőséggel. „Az utazók tudatosabbak lettek, ha euróban meghatározott árakat látnak, tudják, hogy ki vannak szolgáltatva az árfolyamváltozásnak. Azt is tudhatják már, hogy milyen rejtett költségei lehetnek a fapados repülőjegy-foglalásnak és a szálláshely-közvetítő portálok foglalásainak. Ezért is nőtt a bizalom az utazási irodák és utazási csomagjaik iránt” – tette hozzá a marketingvezető.

Az IBUSZ ugyanakkor óvatosan tervez az idei évre, a turisztikai ágazatot nagyon megviselte a járvány, és ez az a terület, amely minden változást megérez, legyen az politikai, háború, kerozin-áremelés vagy természeti katasztrófa.

Rekordok dőlhetnek

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyarok tavaly 18 millió alkalommal utaztak külföldre, 36 százalékkal többször, mint 2021-ben. A tartózkodási idő 60 százalékkal, 52,4 millió napra nőtt. A növekedést elsősorban a többnapos, szabadidős utazások eredményezték. (Ilyen több napos utazásra 7,2 millió alkalommal mentek a magyarok, szemben a 2021-es 4,3 millióval.) Aki több napra ment, átlagosan 5,8 napig volt kint. (A járvány előtti évhez, 2019-hez viszonyítva azonban még 28 százalékkal elmaradt a kiutazások száma a KSH statisztikája szerint, akkor 24,9 millió alkalmat regisztráltak).

Az utazó magyarok nagyon sokat költöttek 2022-ben külföldön: 1075 milliárd forintot, ami duplája volt az előző évi kiadásoknak. Az összeg mintegy harmada szálláshelyre és vendéglátó-szolgáltatásokra ment el. (2021-ben 512 milliárdot, 2020-ban 404 milliárdot, 2019-ben pedig 970 milliárd forintot költöttek el a magyarok külföldön. Nominálisan a 2022-es költés volt eddig a legnagyobb összeg a KSH adataiban) A legtöbbször Ausztriába, Szlovákiába és Szerbiába utaztak tavaly a magyarok.

Duguláselhárítás 1,4 millióért? 3 kérdést tegyen fel, hogy ne verje át a csőgörény maffia

Az utóbbi hónapokban megszaporodtak a brutális túlszámlázásokról és az agresszív fellépésről szóló duguláselhárítással összefüggő rémtörténtek. A „csőgörényes maffiaként” elhíresült módszer lényege az olcsó hirdetési ár, amely a helyszínen váratlan felárakkal, méterdíjakkal és fenyegetéssel duzzad akár milliós végösszegre. A csatornavizsgáló specialista valós eseteken keresztül mutatja be a csalók módszereit, és ad tanácsot a védekezéshez.
2026. 01. 28. 04:00
Megosztás:

Jelentős gyógyszerfejlesztési program zárult a Pécsi Tudományegyetemen

Szabadalmi bejelentések és publikációk mellett új terápiás eljárások kifejlesztését szolgáló eredményeket is hozott a Pécsi Tudományegyetem (PTE) vezetésével négy éven át zajló gyógyszerfejlesztési program - tájékoztatta a baranyai felsőoktatási intézmény kedden az MTI-t. Az 1,2 milliárd forintból végrehajtott programban több mint száz kutató vett részt.
2026. 01. 28. 03:30
Megosztás:

Új csúcsot ért el a panellakások népszerűsége - mi történt a panelek piacán az elmúlt hónapokban?

Habár az elmúlt években általánosan jellemző volt a panellakások iránti masszív kereslet, azonban ez az elmúlt hónapokban talán még inkább fokozódott méreteik és áraik miatt. Olyannyira megnőtt irántuk az igény, hogy egyre inkább megközelítették a téglaépítésű lakások árát.
2026. 01. 28. 03:00
Megosztás:

A magyar és a szerb nyugdíjrendszer összehasonlítása

Magyar vs. szerb nyugdíjrendszer: szabályok, jogosultságok és a „matek” a háttérben. Az alábbi összehasonlítás kifejezetten megbízható, elsődleges forrásokra (jogszabályok, hivatalos intézményi tájékoztatók, nemzetközi szervezetek elemzései) támaszkodik. A cél az, hogy érthetően, mégis szakmailag pontosan lásd: milyen feltételekkel lehet nyugdíjat szerezni Magyarországon és Szerbiában, és miben más a két rendszer logikája.
2026. 01. 28. 02:00
Megosztás:

Nyomás az ALDI-ba, ha szereted a csokoládét!

Az ALDI ismét árcsökkentéssel segíti a magyar vásárlókat: a kakaó világpiaci árának csökkenése lehetővé tette, hogy az áruházlánc kedvezőbb beszerzési feltételeket érjen el, és – megszokott, következetes gyakorlatához híven – ezt az előnyt most is továbbadta a fogyasztóknak.
2026. 01. 28. 01:30
Megosztás:

Nyugdíj melletti munka Magyarországon: választás vagy kényszer?

A magyar nyugdíjasok helyzete az elmúlt években egyre összetettebbé vált: sokan már nemcsak pihenésre, hanem plusz munkára is kényszerülnek a megélhetés biztosításához. A nyugdíj melletti munkavállalás ma egyszerre jelenthet lehetőséget és anyagi szükségszerűséget. Elemzésünk bemutatja, hányan dolgoznak nyugdíj mellett, miért terjed ez a jelenség, és milyen társadalmi következményekkel jár.
2026. 01. 28. 01:00
Megosztás:

Hat őshonos állattartó telepet korszerűsít a Kiskunsági Nemzeti Park

Mintegy 2,4 milliárd forint európai uniós támogatást költ a Kiskunsági Nemzeti Park hat őshonos állattartó telep korszerűsítésére, továbbá eszköz- és gépbeszerzésére - közölte a park igazgatósága az MTI-vel.
2026. 01. 28. 00:30
Megosztás:

Száz új munkahelyet hoz létre a Körber Hungária 14,5 milliárd forintos beruházási programja Pécsen

A Körber Hungária átfogó beruházási programot hajt végre 14,5 milliárd forint értékben Pécsen, többek között egy magas hozzáadott értékű szolgáltató központot és száz új munkahelyet hozva létre - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a helyszínen.
2026. 01. 27. 23:30
Megosztás:

Donald Trump forradalmi változásokat hozott a világban

Donald Trump első éve forradalmi változásokat hozott a világban, ami alapvetően változtatta meg a nemzetközi szabályozáson alapuló, ENSZ központú liberális rendszert - hangzott el a Magyar Külügyi Intézet (MKI) panelbeszélgetésén kedden Budapesten.
2026. 01. 27. 23:00
Megosztás:

Békés vármegye két báromfitelepén is megjelent a madárinfluenza

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Békés megyében két báromfitelepen magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta, az érintett állományok felszámolása folyamatban van - tájékoztatta a hivatal kedden az MTI-t.
2026. 01. 27. 22:30
Megosztás:

Ezeket a biztonsági jeleket mindenkinek érdemes ismerni

A biztonsági jelzések nem csupán ipari környezetben, hanem a mindennapokban is életmentőek lehetnek. Ezek a szimbólumok gyors és egyértelmű információt adnak veszélyekről, teendőkről vagy menekülési útvonalakról. Ha nem ismerjük fel őket, komoly kockázatnak tesszük ki magunkat és másokat.
2026. 01. 27. 21:30
Megosztás:

Kedden erősödött a forint az euróval és a dollárral szemben

A forint erősödött kedden az euróval és a dollárral szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon, a svájci frank ellenében viszont árfolyama szinte nem változott.
2026. 01. 27. 20:00
Megosztás:

Pozitív zárás az európai tőzsdéken

A vezető európai részvényindexek többsége emelkedéssel zárta a keddi kereskedést, Frankfurt kivételével.
2026. 01. 27. 19:30
Megosztás:

Kína: Japánnak nincs joga nyilatkozni Tajvan kérdésében

Japánnak sem történelmi, sem jogi alapon nincs joga megjegyzéseket tenni Tajvan kérdésében – jelentette ki kedden a kínai külügyminisztérium szóvivője.
2026. 01. 27. 19:00
Megosztás:

Pánikhangulat a kriptopiacon: Rekordmértékű, 1,73 milliárd dolláros tőkekivonás sújtotta a digitális eszközöket

A kriptopiac ismét nyomás alá került: a befektetők egyetlen hét alatt több mint 1,7 milliárd dollárt vontak ki a digitális eszközökből. A legnagyobb vesztes a Bitcoin lett, de az Ethereum és az XRP is jelentős kiáramlást szenvedett el. Eközben néhány altcoin – köztük a Solana – továbbra is vonzza a kockázatvállaló tőkét. Vajon csak átmeneti korrekcióról van szó, vagy újabb medvepiac bontakozik ki?
2026. 01. 27. 18:30
Megosztás:

Magyarország 2026 – a stagnálásból való fordulat, de nyitott kockázatokkal

A magyar gazdaság 2026-ban a hároméves stagnálást követően várhatóan visszatér a növekedéshez. A GDP ütemének várható gyorsulását azonban elsősorban átmeneti tényezők – az előválasztási fiskális ösztönzők, az alacsony infláció rövid időszaka és az új ipari kapacitások fokozatos beindulása – hajtják. Tehát nem a fundamentumok átfogó javulásáról van szó, hanem egy törékeny fordulatról, amely fenntarthatóságát már az év második felében próbára teszi.
2026. 01. 27. 17:30
Megosztás:

XRP és arany a pénzügyi rendszer új hajnalán – Közeleg a globális pénzügyi újraindítás?

Egyre több gazdasági elemző szerint a világ a pénzügyi rendszer radikális átalakulása felé halad. A Black Swan Capital alapítója, Versan Aljarrah szerint már láthatóak az átalakulás jelei – és két eszköz játszhat kulcsszerepet ebben a történelmi fordulatban: az arany és az XRP. De mi áll a háttérben, és miért most válik mindez különösen fontossá?
2026. 01. 27. 17:00
Megosztás:

A növekedés rejtett akadálya: amikor az ingatlan már nem követi a vállalkozást

Egy vállalkozás növekedése kívülről sikertörténetnek tűnik. Több megrendelés, nagyobb csapat, bővülő tevékenység. Belülről azonban gyakran egészen más képet mutat: egyre szűkösebb terek, kompromisszumos megoldások, ideiglenes átalakítások és egyre több „majd később megoldjuk” típusú döntés. Sok cégvezető csak akkor szembesül a problémával, amikor a telephely már nem kiszolgálja, hanem akadályozza a működést. Pedig a növekedés egyik legkritikusabb – és gyakran alulértékelt – tényezője éppen az ingatlan. Nem az számít, hogy hol működik ma a vállalkozás, hanem az, hogy hol tud működni holnap is.
2026. 01. 27. 16:30
Megosztás:

NAK: a megkárosított gazdák segítséget kapnak

Az állam méltányossági alapú rendkívüli kárrendezést nyújt azoknak a termelőknek, akiknek a BÁSZNA Gabona Zrt. nem fizetett. A kérelmek elbírálásáért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felel - közölte NAK és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) kedden sajtóközleményben.
2026. 01. 27. 16:00
Megosztás:

Megjelent az Otthontámogatásról szóló rendeletmódosítás

Megjelent a Magyar Közlönyben az a rendelet, amely több ponton is módosítja az évi nettó 1 millió forintos vissza nem térítendő Otthontámogatásról szóló korábbi kormányrendeletet. Az új rendelet szövege szerint „a nagy érdeklődésre való tekintettel” 2026. február 15-ig meghosszabbításra kerül az igénylési határidő, továbbá a jogosultak köre is bővül – írja közleményében a Bank360.
2026. 01. 27. 15:30
Megosztás: