Hiába jár az évi egymillió: banki díj viheti el az állami lakhatási támogatás egy részét

A kormány állami alkalmazottaknak kínált új lakhatási támogatása keretében január 1-jétől a lakáshitelek törlesztésének és az új lakáshitelek önerejének a támogatására a „közszolgálati dolgozók” évi 1 millió forintot kaphatnak.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a támogatás összege a legtöbb esetben a teljes fennálló törlesztőrészletet fedezni képes. Ugyanakkor a támogatás konstrukciójának apró részletei, elsősorban az előtörlesztés szabályai, akár tízezrekben mérhető különbséget is okozhatnak a kedvezményezettek számára.

Az új program értelmében az állami foglalkoztatottak akár évi 1 millió forintos támogatást is kaphatnak meglévő lakáshitelük törlesztésére, illetve önerőként történő felhasználásra. Ez havi bontásban 83 333 forintot jelent.

A BiztosDöntés.hu számítása szerint, ha valaki például még a kamatemelkedés előtt, 2021 tavaszán vett fel egy akkor átlagosnak mondható 9,5 millió forintos lakáshitelt, 3,99 százalékos THM mellett, akkor a havi törlesztőrészlete mindössze 57 400 forint volt. A mostani támogatás tehát teljes egészében lefedheti az érintett ügyfél éves törlesztési terhét.

Ez a megállapítás nemcsak a 2021-es „mélypontra” igaz. Egy 2018 júniusi hitelfelvétel esetén a THM 4,58% körül alakult, az akkori 8,5 milliós átlaghitel törlesztése havi 54 200 ezer forint körül mozgott – a mostani 83 ezer forintos támogatás tehát ebben az esetben is teljes havi fedezetet biztosít.

Nem mindegy viszont, hogyan történik a törlesztés

A lakhatási támogatás elvileg felhasználható előtörlesztésre is – ám a jogszabályok itt költségtérítést engednek a bankoknak – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A hitelintézeti törvény (2009. évi CLXII. törvény) szerit a bank jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó költségek megtérítésére, ha a hitelkamat rögzített – márpedig a lakáshitelek többsége ilyen.

A díj mértéke az előtörlesztett összeg legfeljebb 1 százaléka lehet. Bár a jogszabály lehetővé teszi, hogy évente egyszer 200 ezer forintig díjmentesen előtörlesszen az ügyfél, ez az új állami támogatás teljes összegének csak az ötöde.

Ha tehát a támogatást egy összegben használják fel előtörlesztésre, akkor a bank legfeljebb 10 ezer forint költséget számolhat fel minden egymillió forintos részlet után.

Ez azonban nem egyformán fáj mindenkinek. A BiztosDöntés.hu számítása szerint például egy 2023 novemberében, 7,76 százalékos THM mellett felvett, 10,28 millió forintos lakáshitel esetén a havi törlesztőrészlet 84 431 forint – nagyjából tehát ez az az összeg, amikor a teljes havi törlesztés fedezetére elég lehet az állami támogatás. De ebben az esetben az évi egyszer megengedett 1 millió forintos előtörlesztés után fizetendő 10 ezer forintos díj az éves törlesztőrészlet alig 0,99 százalékát teszi ki.

Ugyanez a díj egy 2024 júniusi, 6,64 százalékos THM mellett felvett, 17,5 millió forintos hitel esetén még kisebb arányban jelentkezik: 132 ezer forintos havi törlesztés mellett az éves teher több mint 1,58 millió forint, így a 10 ezer forintos előtörlesztési költség mindössze 0,63 százalékos veszteséget jelent a támogatásból. Ezzel szemben egy 2018-as vagy 2021-es, alacsonyabb törlesztésű hitel esetén a díj aránya már 1,5 százalék körül alakul.

Felmerül tehát a kérdés: miként lehet úgy felhasználni az évi 1 millió forintos támogatást, hogy az ne veszítsen az értékéből?

Az egyik megoldás az lenne, ha az állam havonta utalná az összeget, amit az érintett dolgozók a havi törlesztéshez csatolhatnának. Igen ám, de a legtöbb régi hitel havi részlete nem éri el a 83 ezer forintot, tehát ez a módszer is korlátokba ütközne – hiszen a cél nem az, hogy az adós „pénzt kapjon”, hanem az, hogy az állam a lakhatási terheket csökkentse. A rendszer havi bontása ráadásul bonyolultabb elszámolást, monitoringot is igényelne. Így marad az egyösszegű előtörlesztés – banki díjjal.

Gergely Péter szerint fontos látni, hogy a bankok részéről ez a díj nem extra nyereség, hanem a futamidő végéig be nem szedett kamat kompenzációja. Ugyanakkor, ha a támogatási program célja valóban az, hogy az állami dolgozók lakhatási terhei csökkenjenek, érdemes lenne jogszabályi szinten kezelni az előtörlesztési díjmentességet is – legalábbis az állami támogatásból történő előtörlesztések esetében.