Tavaly tovább nőtt a kutatóhelyek és a K+F tevékenységet végzők száma
Tavaly országosan 3500 kutató-fejlesztő hely működött, 12 százalékkal több, mint 2017-ben, a kutatással foglalkozók száma meghaladta a 66 ezret, egy év alatt 5,5 ezerrel bővült. A KSH kiemeli: a teljes munkaidőben dolgozókra átszámított K+F-létszám - a rendszerváltás óta először - elérte a foglalkoztatottak 1,0 százalékát.
A magyarországi kutató-fejlesztő helyeken 2018-ban az előző évinél 14 százalékkal több, 738 külföldi kutató dolgozott. A hazai kutatók közül 227-en vállaltak munkát 6 hónapnál hosszabb időtartamra külföldön, 6,3 százalékkal kevesebben, mint 2017-ben.
Nemzetgazdasági szinten 2018-ban több mint 654 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre, ami a bruttó hazai termék (GDP) 1,53 százalékát tette ki. A ráfordítások összege folyó áron 27 százalékkal, GDP-hez viszonyított aránya 0,2 százalékponttal nőtt.
A K+F ráfordításokból a vállalkozások 342 milliárd forintot finanszíroztak, ez folyó áron 26 százalékos emelkedés. A kutató-fejlesztő helyekre az állami költségvetésből 212 milliárd forint, külföldi forrásból közel 97 milliárd forint, nonprofit szervezetektől 3 milliárd forint érkezett. A külföldről érkezett források folyó áron 26 százalékkal bővültek, ebből 76 milliárd forint (79 százalék) vállalkozásoktól érkezett. Az állami költségvetési források folyó áron 28 százalékkal nőttek egy év alatt.
A források felhasználásában jelentős volt a vállalkozási kutatóhelyek túlsúlya, amelyekre az összes kiadás 76 százalékát, 495 milliárd forintot fordítottak, további 13 százalékot (83 milliárd forintot) a felsőoktatási, 11 százalékot (71 milliárd forintot) az államháztartási szektorba tartozó intézetek és egyéb költségvetési kutatóhelyek használták fel. A KSH kiemeli: egyre több vállalkozás folytat kutatótevékenységet, tavaly Magyarországon 2000 vállalkozási kutatóhely működött, 24 százalékkal több, mint 2017-ben.
Országos szinten a K+F-ráfordítások 58 százalékát kísérleti fejlesztésre, 23 százalékát alkalmazott, 19 százalékát alapkutatásra fordították 2018-ban. A korábbi évekhez hasonlóan az államháztartási és a felsőoktatási szektorban továbbra is az alapkutatás részesedése volt a meghatározó (59, illetve 66 százalék), 47 milliárd, illetve 49 milliárd forint ráfordítással. A vállalkozási szektorban a K+F-témaköltségek között 2018-ban is a kísérleti fejlesztés dominanciája érvényesült (74 százalék, 365 milliárd forint).
A főbb tudományterületek szerint a források 61 százalékát a műszaki, 22 százalékát a természettudományokra költötték. A KSH összeállítása szerint 2017-ről 2018-ra e két fő tudományág ráfordításai nőttek folyó áron a legnagyobb mértékben, 31, illetve 27 százalékkal. A kisebb részesedést képviselő agrártudományok (4,8 százalék) és társadalomtudományok (3,5 százalék) ráfordításai is emelkedtek, 24, illetve 22 százalékkal.
A kutatás-fejlesztés területi eloszlása az elmúlt évben nem változott jelentősen, továbbra is erősen a Közép-Magyarország nagyrégióban, ezen belül a fővárosban koncentrálódott. A kutatóhelyek több mint a fele (52 százalék) működött a nagyrégióban,
munkát biztosítva a kutatással foglalkozók 61 százalékának.
A KSH kiadványa szerint 2018-ban országosan egy kutató-fejlesztő helyre 186 millió forint K+F-ráfordítás jutott, 13 százalékkal több, mint az előző évben, ami Közép-Magyarországon az országos átlagnál lényegesen magasabb, 239 millió forint volt. Budapesten ez az érték 256 millió forintot tett ki, 45 százalékkal többet az országos átlagnál.
KALKULÁTORUNKKAL (csak kattints rá) MOST KISZÁMOLHATOD, HOGY:
- Mekkora az agyad a magyar átlaghoz képest?
- Mekkora lenne az ideális vérnyomásod?
- Mennyi pénzt kellene keresned, ha rendesen megfizetnék a tudásodat?
