Mi lesz a sok otthon dugdosott készpénzzel, ha államcsőd következne be?

Amennyiben Magyarország államcsődje bekövetkezne, az ilyenkor bevezetett intézkedések és folyamatok az állam és a hitelezők közötti tárgyalások eredményétől és a válság kezelésére irányuló politikai döntésektől függenének. Az ilyen helyzetek kezelése országonként változó lehet, és a jogi, gazdasági és politikai körülményektől függ.

Általában az államcsőd során az adós ország és a hitelezők közötti tárgyalásokra kerül sor a tartozások rendezése érdekében. Ezek a tárgyalások lehetnek az adósság átstrukturálására, adósságcsökkentésre vagy más olyan intézkedésekre irányuló kísérletek, amelyek a fizetőképesség helyreállítására és a gazdasági helyzet stabilizálására törekednek.

Ami a hazai készpénzt illeti, az államcsőd idején valószínűleg rendkívüli gazdasági és pénzügyi intézkedések lépnek életbe. Ez lehet például a bankok ideiglenes bezárása, a tőkekorlátozások bevezetése vagy a valuta korlátozott hozzáférhetősége. Ezek az intézkedések célja a pénzügyi rendszer védelme és a pénzügyi stabilitás helyreállítása lehet.

Fontos megjegyezni, hogy az államcsőd jelentős mértékben befolyásolná az ország gazdaságát és a polgárok mindennapi életét. A megtakarítások, beleértve a készpénzt is, az államcsőd hatására értékvesztést szenvedhetnek, és a gazdasági nehézségek miatt korlátozódhat a pénzügyi tranzakciók és a készpénz felhasználása.

Mivel az államcsőd minden országban egyedi körülményektől függ, az adott időpontban és körülmények között meghozott intézkedések és hatások pontosabb megjósolása szakértelmet igényel.

Ha valódi államcsőd veszély merülne fel Magyarországon, a legjobb, ha figyelemmel kíséri a híreket és keresi a legfrissebb információkat pénzügyi és gazdasági szakemberek, valamint a kormányzati intézmények nyilatkozatain keresztül.

Államcsőd tapasztalatok a múltból

Az elmúlt időszakban több esetben is szembesülhettünk az államcsőd jelenségével világszerte. Európában az utóbbi két évtized során számos országban bekövetkezett államcsőd különféle okok miatt.

2008-ban Izlandon például egy állami bankfelvásárlási manőver vezetett fizetésképtelenséghez, míg Görögországban 2015-ben hosszú távú fiskális válság okozott csődöt, amelyet nem tudtak megfelelően kezelni.

Ukrajna is bejelentette a csődöt ugyanebben az évben.

Oroszországban 2022-ben technikai államcsőd következett be, mivel bár rendelkeztek pénzzel és szándékuk volt a fizetésre, a háborús szankciók technikailag lehetetlenné tették azt. Az infláció felszabadulása, a forint gyengülése és az energiaválság hatására felmerült a kérdés, hogy Magyarországon is számíthatunk-e államcsődre.

Mikor beszélhetnénk államcsődről?

Államcsőd akkor következhet be, amikor az állam kiadásai jóval meghaladják a bevételeit, és a hiányt állampapírokból történő hitelekkel finanszírozza, de nem képes azokat visszafizetni.

Ez a helyzet általában a rossz fiskális politika eredménye. Jelenleg azt látjuk, hogy a költségvetési politika változást mutat 2022 júliusa óta, amint azt a Portfolio elemzése is megállapítja.

Míg az év első felében a fókusz a lakossági kifizetéseken volt (adó-visszatérítés, teljes 13. havi nyugdíj, adómentesség stb.), most más célok finanszírozása került előtérbe (például rendkívüli gázbeszerzés), és olyan intézkedések születtek, amelyek hátrányosak a lakosságra nézve (rezsiemelés, kata-szigorítás stb.).

Ezek az intézkedések kevés enyhülést jelentenek a válsághelyzetben, és az energiaválság hatása csak akkor fogja igazán érzékelhetővé tenni magát az államháztartásban, amikor az év vége felé ki kell egyenlíteni a rezsicsökkentés következményeit. Az elemzők a gazdasági növekedés lassulását jósolják.

Az S&P már figyelmeztette Magyarországot a fiskális politika következetességének gyengülésére, ami kedvezőtlen hatással lehet a magyar adósbesorolásra. Fontos megjegyezni azonban, hogy az S&P Global Ratings a nemzetközi hitelminősítők közül egyedüliként állítja negatív kilátással a magyar államadósság-besorolást, míg a Moody's Investors Service és a Fitch Ratings stabil kilátást tart érvényben a magyar szuverén osztályzatokra.

Az infláció, a gyenge forint és a magas államháztartási hiány önmagukban nem vezetnek feltétlenül államcsődhöz. Azonban érzékelhető, hogy az állam már nem hagyja, hogy a helyzet rosszabbodjon, és további fékezési lehetőségek is vannak (főként megszorítások), hogy elkerüljük a szerencsétlenséget.

Mi történik államcsőd esetén?

Amikor egy állam fizetésképtelenné válik, az jelentős negatív hatással van mind a lakosságra, mind a befektetőkre. Gyakran tapasztalható az állami valuta elértéktelenedése, az infláció növekedése és a munkanélküliség emelkedése.

A recesszióból való kilábaláshoz általában szükséges szigorú megszorító intézkedések sorozata, ami a lakosság életszínvonalának csökkenésével jár. Azonban minden államcsőd más, nincs általános forgatókönyv.

A megtakarítások általában nominális értéküket megtartják, vagyis 1 millió forint továbbra is 1 millió forint marad, azonban reálértékben sokat veszíthetnek az infláció miatt. Előfordulhat, hogy bizonyos időre korlátozzák a megtakarításokhoz való hozzáférést, vagy hogy az állam nem tudja fizetni a közszolgáltatásokért. Az ilyen helyzetek elkerülése érdekében egy felelős állam általában más megoldásokhoz folyamodik.

Egy ilyen megoldás lehet az adósságátstrukturálás a hitelezők felé. Hasonlóan ahhoz, ahogy egy bankkal lehet tárgyalni, ha valaki nem tudja fizetni a hitelét, az állam is hasonló módon megpróbálhatja megállapodni a hitelezőkkel. Az ilyen megállapodások általában kedvezőtlen feltételeket eredményeznek.

A recesszió, az életszínvonal csökkenése és a csőd kezelésére hozott megszorító intézkedések következményeként növekszik a lakosság elégedetlensége, ami tüntetésekhez, sztrájkokhoz vezethet, és politikai instabilitást okozhat az államban. Azonban ahogy az elmúlt évek tapasztalatai is mutatják, az államcsőd nem jelenti a világ végét. Izland, Görögország és Ukrajna is fizetésképtelenné vált az elmúlt két évtizedben, mégis sikerült átvészelniük a válságot.

Milyen megtakarítás véd az államcsődtől?

Mivel az államcsőd különböző módon érinti a gazdaságot, nehéz megmondani, mely befektetések jelentenek biztos védelmet. A legjobb gyakorlat itt is az, hogy ne csak egyfajta befektetésben tartsuk a megtakarításainkat, hanem diverzifikáljunk, és többféle lehetőséget válasszunk, így rugalmasabbá válhatunk a válságokkal szemben.

Továbbá az is fontos szempont, hogy valaki csupán megőrizné-e a megtakarítások értékét, vagy hajlandó-e kockázatot vállalni a potenciális magas hozam érdekében. Hiperinfláció esetén is más befektetési lehetőségek lehetnek előnyösek, tehát nincs egyetlen biztos recept.

Ez egy kockázatos, de igazán érdekes befektetés, amiről ITT írtunk.