Közeleg az EU-s kollektív fogyasztóvédelmi pereskedés – de vajon lesz ebből per-dömping
Egy 2020-as európai irányelv alapján 2023. június 25-én Magyarországon új szabályok lépnek életbe, amely jelentős változást hozhat a kollektív fogyasztóvédelmi pereskedés területén. Az Országgyűlés most a napokban fogadta el az átültetéshez szükséges törvénymódosítást. De mégis mit jelent mindez, mire készüljenek a cégek? Kik ezek a feljogosított szervezetek és milyen jogsértések esetén indíthatnak majd a fogyasztók nevében keresetet? Mit lehet a keresetben kérni? Egyáltalán mely ágazatokban lesz ez a gyakorlatban igazán érdekes? Ezekről beszélgetünk dr. Balogh Dórával a Schönherr Hetényi Ügyvédi Irodától.
Minden 4. magyar utazik télen külföldre
Leginkább a fiatalok mennek külföldre télen: míg közülük minden 3., addig összességében a magyarok 28%-a szeli át az országhatárt a Kiwi.com friss reprezentatív felmérése alapján. Ha mindkét nem utazási preferenciáit nézzük, akkor leginkább a télből a nyárba utazás a vonzó. De míg a nők leginkább a karácsonyi vásárok miatt utaznak, addig a férfiak inkább wellnessezni szeretnének. A tömeget és sorban állást sokkal bosszantóbbnak tartjuk, mint az ünnepek miatt megemelkedett jegyárakat.
Folytatódik-e az ingatlanpiac mélyrepülése 2023-ban?
Drasztikus visszaesést hozott 2022 minden tekintetben az ingatlanpiacon, és a rövid távú előrejelzések sem kecsegtetnek túl sok jóval. A koronavírus-járvány után tapasztalt gyors felívelésre nem lehet számítani, a szegmens talpra állása tehát nem egyik hónapról a másikra történik majd, de 2023 nyár végétől újra növekedésnek indulhatnak a tranzakciószámok Gadanecz Zoltán szerint. A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa úgy véli, az infláció is ronthat a helyzeten, emiatt jelentős árcsökkenésre nem számít.
Közvetlenül is juthatunk uniós támogatásokhoz – mutatjuk hogyan
Mire is gondolunk, amikor közvetlen irányítású uniós programokról beszélünk? Miben különlegesek ezek a támogatási formák? Milyen pályázati területeket fednek le? Hogyan lehet elősegíteni a sikeres és minél intenzívebb hazai felhasználást? A Königsberg Consulting szakértőjének segítségével most összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Új üzletágvezetőt nevez ki a Mol
Marton Zsombor lesz a Mol kutatás-termelés üzletágának (upstream) ügyvezető igazgatója - olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján kedden közzétett kibocsátói tájékoztatásban.
Csak a pontos számok ismeretében határozhatnak a tagállamok a növényvédőszer-használatról
Magyarország egyetért azzal, hogy csökkenteni kell a növényvédő szerek használatát, azonban a fogyasztóknak joguk van tudni, hogy emiatt mennyivel kell majd többet fizetniük az élelmiszerekért - jelentette ki keddi közleményében Nagy István agrárminiszter.
Megérkeztek az gazdákhoz az állatjóléti támogatások
Az idén az aszály, az inputanyagok és a takarmány árának drasztikus emelkedése komoly nehézség elé állította az állattartókat, ezért a többletköltségek okozta terhek mérséklésére az állatjóléti támogatások keretében még 2022-ben majdnem 7,2 milliárd forintot fizettek ki a sertés- és baromfiágazat érintett szereplőinek - jelentette be keddi közleményében az Agrárminisztérium (AM).
Finanszírozási kérdés a lakásépítés és felújítás csökkenése
Az építőipari kapacitások évenként 25-30 ezer új lakás megépítéséhez és 250 ezer meglévő lakás energiatakarékos felújításához is elegendőek, így a következő két évben elsődlegesen nem kapacitási, hanem finanszírozási kérdés lesz a lakásügy - hangsúlyozta keddi közleményében Koji László az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke.
Kétmillió fát ültetett a Pilisi Parkerdő 2022-ben
A Pilisi Parkerdő a főváros környéki állami erdők kezelőjeként több mint kétmillió facsemetét ültetett idén, és több száz hektáron végzett erdőmegújítás és erdőtelepítés keretében csemeteültetési és magvetési munkálatokat - ismertette keddi közleményében a társaság.
A legtöbb EU-tagállamban csökkent a földgázfogyasztás augusztus és november között
Az Európai Unió legtöbb tagállamában csökkent a földgázfogyasztás augusztus és november között, átlagosan 20,1 százalékkal a 2017 és 2021 közötti azonos hónapok átlagos gázfogyasztásához képest - tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kedden.
Évek óta nem látott mértékben nőtt a termőföldek ára Magyarországon
Négy éve nem látott mértékben, 8,5 százalékkal emelkedett a termőföldek ára 2021-ben Magyarországon, derült ki a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank Termőföldindex elemzéséből. A szántók kivételével az összes művelési ágban gyorsult a hektáronként fizetendő összegek növekedése, de itt sem történt nagyobb visszaesés. Az áremelkedés az erdők és a fásított területek esetében volt a legnagyobb 2020-hoz képest, több mint 15 százalékos. A gyümölcsösökért és a szőlőkért kellett a legtöbbet, hektáronként átlagosan 2,02, illetve 1,89 millió forintot fizetni. A szántóföldek hektáronkénti 1,81 millió forintos fajlagos áron cseréltek gazdát, míg az erdők és fásított területek, illetve a gyepek, rétek és legelők 1,16 és 1,12 millió forintos átlagáron keltek el, régiónként azonban továbbra is jelentős eltérések mutatkoznak az árakban.
Durva inflációs prognózis az MNB-től 2023-ra
13 százalékon maradt az alapkamat. A várakozásoknak megfelelően nem módosított a kamatkondíciókon a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az alapkamat 13 százalékon, a kamatfolyosó két széle 12,5 és 20 százalékon maradt. Az effektív kamatszintet továbbra is az egynapos betéti tendereken határozza meg a jegybank, 18 százalékon.