Csak a pontos számok ismeretében határozhatnak a tagállamok a növényvédőszer-használatról

A tárcavezető elmondta, nem hozható felelős döntés, amíg nem ismert, hogy a bizottság javaslata következtében mennyivel csökken az Európai Unió mezőgazdasági termelése, mennyivel emelkednek az élelmiszerárak és mennyivel nő az importkitettség. A javaslat következményeit bemutatni hivatott hatástanulmány ugyanis nem tartalmazza számszerűen a várható gazdasági hatásokat - hangsúlyozta a miniszter a közleményben.

Ahhoz, hogy érdemi vitát lehessen folytatni a javaslatról, elengedhetetlen, hogy a bizottság elkészítsen egy előzetes kalkulációt a termelés várható csökkenéséről, az élelmiszerárak és az importkitettség növekedéséről, mely utóbbi ráadásul rendkívül komoly és megjósolhatatlan élelmiszerbiztonsági kockázatot is jelent. - tette hozzá Nagy István. Ezért a tagállamok többsége tanácsi határozatban kérte az Európai Bizottságot, hogy egészítse ki a növényvédő szerek csökkentésére vonatkozó javaslatához kapcsolódó hatástanulmányt - húzta alá a miniszter.

Nagy István rámutatott, hogy az Európai Bizottság júniusban megjelent javaslatában fűnyíróelvszerű, minden tagállamra vonatkozó 50 százalékos növényvédőszer csökkentést javasolt anélkül, hogy figyelembe vette volna az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és eddig elért eredményeit. Megkerülhetetlen szempontnak nevezte a miniszter,  hogy egy tagállamnak az uniós átlag alatti növényvédőszer-használatot kell felére csökkentenie, vagy az átlagot akár többszörösen meghaladót. Hozzátette, szintén problémás a tervezet abból a szempontból, hogy teljes mértékben kitiltaná a növényvédőszer-használatot a nitrát-érzékeny területeket is magába foglaló, úgynevezett érzékeny területekről. Ez az EU megművelt mezőgazdasági területének csaknem 80 százalékát teszi ki. Egy ilyen döntés komoly csökkenést eredményezne a terméshozamokban, ami a jelenlegi, az élelmezésbiztonságot is veszélyeztető háborús helyzetben vállalhatatlan kockázat - hangsúlyozta a miniszter.

Kifejtette, a növényvédőszer-használat csökkentése össztársadalmi érdek, olyan megállapodásra van szükség, amely megtalálja a kényes egyensúlyt az egészségügyi, a környezet- és klímavédelmi, valamint a versenyképességi és gazdasági szempontok között.