Durva inflációs prognózis az MNB-től 2023-ra

Fennmaradnak az októberben bevezetett eszközök. A közlemény egyik legfontosabb üzenete, hogy a Monetáris Tanács megítélése szerint az európai uniós forrásokhoz kapcsolódó megegyezés kedvező fejlemény, ugyanakkor továbbra is a pénzügyi piaci helyzet tartós elmozdulására fókuszálnak, és az október közepén bevezetett eszközeit a kockázati megítélés trendszerű javulásáig alkalmazzák. A szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését.

Megjelentek az inflációs jelentés keretszámai. Az idei évre vonatkozó növekedési prognózist a 3-4 százalékos tartományról 4,5-5 százalékra javította az MNB, a jövő évi változatlanul 0,5-1,5 százalék, a 2024-est 2,5-3,9 százalékról 3,5-4,5 százalékra növelték, 2025-re pedig 3-4 százalékos bővülést várnak. Az inflációs előrejelzéseket is felfelé módosították, az idei évit 13,5-14,5 százalékról 14,5-14,7 százalékra, a jövő évit 11,5-14 százalékról 15-19,5 százalékra, a 2024-est 2,5-4 százalékról 2,3-4,5 százalékra, majd 2025-re várnak 2,5-3,5 százalékos áremelkedési ütemet.

Magasabban tetőzhet az infláció. A korábban vártnál magasabbra kúszik a hazai infláció, az üzemanyag-ársapka teljes kivezetése további 1-2 százalékkal növeli az áremelkedés ütemét. Majd amennyiben jövőre kivezetik az élelmiszer-árstopot, annak is hasonló hatása lehet. Az MNB napokban közzétett elemzésében rámutatott, hogy novemberben - az üzemanyag-ársapka kivezetése előtt - a hazai fogyasztói kosár 13 százaléka valamilyen hatósági árszabályozás alá esett. Novemberben 22,5 százalékos volt az éves infláció, mely decemberben és januárban tovább emelkedhet, és várhatóan 26-27 százalékon tetőzhet, ehhez közelítő Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter várakozása is. Az infláció szerkezetében továbbra is kiugró az élelmiszerinfláció, legutóbb közel 44 százalékos volt, illetve a háztartási energia 65,9 százalékos drágulása, a rezsicsökkentés módosításának hatása jövő augusztusig megjelenik az éves inflációban.

Lassított az amerikai jegybank. A várakozásoknak megfelelően 50 bázispontos szigorítást hajtott végre múlt hét szerdán az amerikai jegybank, a Dot Plot ábra felfelé tolódott, Jerome Powell enyhén szigorú hangnemet ütött meg a sajtótájékoztatón. A döntéshozók kamatvárakozásait tükröző ábrán jövő év végére 5,25 százalékot mutat a kamatsáv felső széle, majd 2024-ben 4,25 százalékot. Fontos kiemelni, hogy eszerint jövőre nem lenne kamatcsökkentés, ugyanakkor Jerome Powell elmondta, hogy ezek a várakozások nincsenek kőbe vésve, akár felfelé, de lefelé is módosulhatnak a beérkező adatok függvényében. Még nem döntötték el a februári szigorítás mértékét sem, az inflációs folyamatok alakulása alapján fognak lépni. A jegybankelnök kiemelte, hogy van még tennivaló az infláció letörése érdekében a kamatok terén, még nem érték el a restriktív monetáris kondíciókat, de közelednek hozzá. A szigorítás üteme már nem elsődleges kérdés, meg kell találni az optimális szintet. Aláhúzta, hogy addig nem lesz kamatvágás, amíg nem látják, hogy az infláció tartósan és fenntarthatóan a 2 százalékos célszint felé mozdul. A piaci árazások alapján a piaci szereplők nem igazán hiszik el a jegybanki üzeneteket, az árazások második negyedéves kamattetőt várnak, majd év végére 50 bázisponttal alacsonyabb kamatszintet. Ez az ellentmondás az első negyedévben feloldódhat, mely a dollár árfolyamelmozdulását hozhatja magával.

Szokatlanul szigorú hangvétel az EKB-tól. Egy nappal később az eurózóna jegybankja is ülést tartott, a várakozásoknak megfelelően fél százalékkal emelték a kamatszintet. A megjelent közleményben bejelentették, hogy 2023. márciustól a rendes eszközvásárlási program (APP) lejáró eszközeiért kapott tőketörlesztést nem fektetik be újra teljes egészében. A mérleg csökkenése így a második negyedév végéig havonta 15 milliárd euró lesz, a későbbi ütemet még nem határozták meg. A közleményben hangsúlyos volt, hogy a kamatoknak jelentősen tovább kell emelkedniük, amíg el nem érnek egy megfelelően restriktív szintet ahhoz, hogy az infláció visszatérjen a 2 százalékos célhoz. Christine Lagarde a sajtótájékoztatón szokatlanul szigorú hangot ütött meg, mely háttérinformációk szerint egyfajta alku eredménye lehetett, több döntéshozó ugyanis a 75 bázispontos kamatemelés mellett érvelt az ülésen. A jegybankelnök leszögezte, hogy egy ideig fél százalékos kamatemelésekre kell számítani, ez valószínűleg még másfél százalékos szigorítást jelenthet zsinórban. 

Meghatározó támasz alatt az euró-forint árfolyama. A tegnapi kereskedésben a 405-ös szint alá süllyedt az árfolyam, mely innentől meghatározó rövid távú ellenállást képez. A mai bejelentésre folytatódott a mérsékelt forinterősödés, mivel nem változnak a monetáris eszközök. Amennyiben sikerül tartósan az említett szint alatt maradni, hamarosan tesztelésre kerülhet a 400-as támasz, ahol egy fontos emelkedő trendvonal, illetve Fibo-szint is várja a jegyzést. Kicsit távolabbra tekintve jelenleg a 400-415-ös kereskedési sáv tűnik bejárhatónak.