Hőszigeteléssel így küzdhetsz a hétszeres gázáremelés ellen
A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) kimutatása szerint a hazánkban található 4,3 millió lakóingatlan közel 70%-át teszik ki a családi házak, ami körülbelül 2,8 millió épületet jelent. Ezekből, szakemberek becslése szerint, körülbelül 700 ezer már megfelelően hőszigetelt. A maradék 2 millió családi házból nagyjából 500 ezer lehet olyan műszaki állapotban, amelyet nem érdemes felújítani, utólagosan hőszigetelni. Azért, mert a falszerkezet vagy az épület alapja olyan rossz állapotban van, hogy hamarabb összedőlhet, mint a felrakott hőszigetelés 30-40-50 éves élettartama. Közel másfél millió családi házat azonban célszerű lenne utólagos hőszigeteléssel ellátni a fűtés költségének jelentős csökkentése érdekében.
„Azért is lenne különösen fontos a családi házak utólagos hőszigetelésének a felgyorsítása, mert nálunk a családi házak 10%-kal több energiát fogyasztanak egy négyzetméterre vetítve, mint amennyi az európai uniós átlag. Van mit ledolgoznunk tehát az energiahatékonysági versenyben. Még akkor is, ha nem vesszük figyelembe az áram- és a gázár drasztikus emelkedését. Ezt azonban nem tehetjük meg.
Az árak növekedését nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hiszen az átlag feletti fogyasztásért sokkal többet kell fizetni, mint eddig” – hívta fel a figyelmet Dalos András, a Dalos Tüzép Építőanyag-kereskedés ügyvezető tulajdonosa.
Hogyan alakul a hőveszteség az egyes épületszerkezeteken?
A felmérések azt mutatják, hogy a családi házakból megszökő energia 25-35%-a a homlokzati falakon, 25-30%-a a tetőn, 20-25%-a az ajtón és az ablakokon, 10-15%-a pedig a talajon fekvő padlón át távozik.
A téli gáz- és a nyári áramfogyasztás mérsékléséért az energiafelhasználás hatékonyságát érdemes javítani, a fűtési energia falakon belül tartásával. Megfelelő hőszigeteléssel jóval kevesebb fűtésre van szükség a téli hónapokban, ehhez pedig jóval kevesebb gázra, illetve áramra. Emellett nyáron is kevesebbszer kell a klímaberendezést bekapcsolnunk, hisz a hőszigetelt fal nem engedi be a lakásba a kinti perzselő meleget.
„A ház utólagos hőszigetelése előtt érdemes elvégeztetni egy energiahatékonysági felmérést azért, hogy kiderüljön, hol szökik meg a legtöbb meleg a házból. Ott érdemes kezdeni a hőszigetelést, ahol a legtöbbet tudjuk megtakarítani. Energiahatékonysági vizsgálat nélkül először általában a padlásfödém utólagos szigetelését érdemes elvégezni.
Mégpedig azért, mert a meleg levegő felfelé száll, ezért egy négyzetméterre vetítve fajlagosan a padláson át szökik meg a legtöbb energia a házból. A padlásfödém szigetelésénél, a kiválasztott padlásszigetelő anyag minőségétől függően, akár 30 cm vastag szigetelést is érdemes beépíteni az energiafelhasználás csökkentésére. A padlás utólagos szigetelésével akár 20-30%-kal is csökkenteni lehet a fűtésre használt energia mennyiségét” – ismertette Dalos András.
A homlokzat szigetelése hosszú távon elkerülhetetlen
Az átlag feletti gázfogyasztás költségeinek mérsékléséért az egyik legjobb rezsicsökkentő megoldás lehet a padlástér mellett a homlokzat hőszigetelése.
A falak külső szigetelése akár 25-35%-kal is csökkenteni tudja a fűtésre felhasznált energia mennyiségét. A homlokzat szigetelésénél két fontos dolgot is figyelembe kell venni. Egyrészt azt, hogy a szigetelés előtt érdemes a homlokzaton lévő ajtókat és ablakokat is hőszigeteltre cserélni.
Így egy esetleges későbbi nyílászárócsere miatt nem kell megbontani az elkészült szigetelést és a felújított homlokzatot. Másrészt fontos az is, hogy a homlokzat szigetelésével együtt a lábazatot is szigetelni kell.
A szakemberek azt mondják, hogy a hagyományos hungarocell szigetelésből 20 cm, a grafitos szürkéből már 15 cm-es vastagság is számottevő lehet a fűtési költségek csökkentésében. Ha pedig légúti allergiával küzdő van a családban, vagy forgalmas út mellett laknak, akkor a hungarocell szigetelés helyett mindenképp érdemes a kőzetgyapotot választani a homlokzatra.
A kőzetgyapotnak jó a páraáteresztése, ezért az asztmával küzdőket sem irritálja majd a hőszigetelt ház levegője. Forgalmas út mellett pedig a kőzetgyapotnak sokkal jobb a hangszigetelése, mint a hungarocellnek, így nem fog annyira hallatszódni az utcán haladó autók zaja.
A kőzetgyapot harmadik fő előnye a kimagasló tűzállósága. Természetes, bazaltkő alapanyagának köszönhetően kiemelkedően magas, 1000 °C feletti az olvadáspontja. A kőzetgyapot szigetelés egy esetleges lakástűznél megakadályozza a tűz terjedését, és megvédi az épületszerkezeteket, valamint a tűz keletkezési helyén kívüli helyiségek bútorait és egyéb berendezési tárgyait is. 1000 °C-nál magasabb hőmérsékletű épülettűz szinte sosem alakul ki a családi házakban.
„A homlokzat utólagos szigetelésénél bőven milliós, akár többmilliós beruházással lehet számolni a szigetelendő felület nagyságától, a kiválasztott hőszigetelő anyag fajtájától, márkájától és a hőszigetelés vastagságától függően” – tudtuk meg Dalos Andrástól.
A Dalos Tüzép Építőanyag-kereskedés ügyvezető tulajdonosa azt javasolja: érdemes jól meggondolni, hogy milyen szigetelőt választunk a külső falakra, és milyen vastagságban. A Hogyan válasszon hőszigetelő rendszert homlokzatára? című kérdőív kérdéseinek megválaszolása segíthet a családi költségvetést legjobban kímélő megoldás megtalálásában.
Támogatás is kérhető az utólagos hőszigetelésre
2022. december 31-ig az otthonfelújítási programmal 50%-os állami támogatással van lehetőség a padlás és/vagy a homlokzat szigetelésére, illetve a homlokzati falon lévő nyílászárók cseréjére.
Ennek keretében az állami támogatás összege a számlával igazolt felújítás díjának 50%-a, legfeljebb 3 millió forint. Ez a lehetőség minden 25 év alatti gyermeket nevelő család számára nyitva áll.
