Hova költöznének leginkább a magyarok?
4,5 százalékkal többen változtatták meg az év első hat hónapjában az állandó lakhelyüket, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban – derül ki a Belügyminisztérium lakossági statisztikájából. Mivel az ország népessége csökkent tavaly óta, ezért az egyes vármegyék lakossága is csökkent a nyilvántartás szerint, kivételt képez ez alól Pest vármegye, ott ugyanis 2023-hoz képest, ha minimálisan is (kevesebb mint fél százalék), de nőtt az állandó lakhellyel rendelkezők száma.
Ezekből az adatokból nem derül ki, hogy hova költöznek leginkább a magyarok az országhatáron belül. Az otpotthon.hulead-adatbázisából (ingatlankereső portálunknál a komoly érdeklődést nevezzük leadnek, például, ha kattintással felfedik az ingatlanhirdetés feladójának elérhetőségét) részletesebben rajzolódik ki Magyarország mobilitása: azaz melyik régióból milyen ingatlant néztek, hova költöznének, vagy éppen hol, mennyi házat, lakást adtak el.
Így vándorolnak a magyarok
2024 első felében Budapest és Pest vármegye a hazai ingatlanforgalom két legnagyobb központja, ami nem meglepő. “A fővárost és Pest vármegyét nem számítva Hajdú-Bihar, Borsod, Csongrád és Szabolcs vármegyékben kerestek a legtöbben eladó házat, lakást és telket. Mindezt az okozhatja, hogy az elmúlt egy évben többek között Szeged, Debrecen és Nyíregyháza környékén több óriásberuházást jelentettek be, aminek következtében a munkaerő ezekben a vármegyékben koncentrálódhat” – mondta Lipták Zsuzsa, az otpotthon.hu ügyvezetője.
A megemelkedett érdeklődés egyébként az ingatlanárakon is látszódik, ugyanis Csongrádban 14, Szabolcsban 3,6, Hajdú-Biharban pedig 7,5 százalékkal emelkedtek az ingatlanok négyzetméterárai júniusra az elmúlt év hasonló időszakához képest az otpotthon.hu adatbázisa szerint.
A budapestiek nagyon aktívak
A legtöbb ingatlankereső egyébként elsősorban a saját településén, vagy legfeljebb vármegyéjén belül költözne. Idén azonban jó pár vármegye kivételt képez, ugyanis 9 megye esetében nem a helyiek, hanem a fővárosiak mutatnak komolyan érdeklődést az ingatlanvásárlásra.
A Balaton-part miatt Veszprém, Zala és Somogy vármegyében a fővárosiak érdeklődése nem meglepő. Fejér vármegye a közelsége miatt lehet vonzóbb a budapestieknek (42%), mint a helyi lakosoknak (37%). Nógrád vármegyében is sokkal több fővárosi (45%) venne ingatlant, valószínűleg az alacsonyabb négyzetméterárak miatt, mint az ottélők (30%). Meglepő viszont, hogy Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megyékben is inkább a fővárosban élők mutatnak vásárlási szándékot, mint az ottaniak.
A budapesti ingatlanokra 75,7 százalékban a már itt lakóktól érkezik érdeklődés. Az ingatlantípusokra szűrve azt is láthatjuk, hogy a budapestiek kétharmada a fővároson belül inkább lakást keres. Házat viszont még csak nem is Budapest kerületeiben vennének, hanem az agglomerációban, majd Szabolcsban és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben.
Az ország egyik feléből a másikba
Vidékről a fővárosba leginkább a Pest vármegyeiek (10,35%), a szabolcsiak (1,26%), borsodiak (1,18%) költöznének. A fővárosi ingatlanokra legkevésbé a Vas és Tolna vármegyeiek kíváncsiak.
Összességében az emberek tehát a saját vármegyéjükben, a központi régióba majd a környező vármegyékben vásárolnának ingatlant. Jóval kevesebb, de azért akad olyan érdeklődő, aki az ország egyik végéből, a másikba költözne.
A januártól júliusig tartó időszakban azoknak a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei lakosoknak, akik az otpotthon.huingatlankereső alapján komolyabb érdeklődést mutattak egy-egy ingatlan iránt, 5,7 százaléka költözne át a Dunántúlra.
Az ország nyugati feléből a keletibe nem igazán költöznének, de ha mégis, akkor Borsod-Abaúj Zemplén (2,5%), Heves (1,5%), és Szabolcs (1%) vármegyék az elsődleges célpontok.
A Győr-Moson-Sopron vármegyei lakosok azok, akik a legkevésbé mobilak, legalábbis az országon belül. Az ingatlankeresők 39 százaléka helyben költözne, 17 százalék keres Vas vármegyében, főleg házat, ugyanakkor Budapesten is csak 6 százalékuk venne ingatlant. Legkevésbé pedig Csongrád és Nógrád vármegyékben vásárolnának.
