Hullámzó az építőipar teljesítménye
Az építőipar meghatározó folyamatai:
2025 októberében az építőipari termelés volumene a nyers, illetve a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint egyaránt 9,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 14,7, az egyéb építményeké 3,7%-kal bővült. A magas év/év növekedés egyik oka, hogy a szektor tavaly második félévében gyengén teljesített, így a bázishatás érvényesül.
Az építőipari ágazatok közül az épületek építése 46,1, az egyéb építmények építése 20,2%-kal nőtt az előző évi, alacsony bázishoz képest. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 12,0%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál.
Ugyankakkor havi alapon a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 1,9%-kal elmaradt a 2025. szeptemberitől.
A rendelési mutatók kedvezően alakultak:
Az építőipari vállalkozások október végi szerződésállományának volumene 49,9%-kal meghaladta a 2024. október végit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 10,6%-kal kisebb (magánszektor beruházási aktivitásának csökkenését jelzi), míg az egyéb építményekre vonatkozóké 85,7%-kal nagyobb volt (ami főként állami infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódik). A 2022 második felétől tartó állami kiadáscsökkentés miatt kialakult alacsony bázis mellett a választások előtti, hagyományosan élénkülő átadási hullám már érezteti hatását.
A megkötött új szerződések volumene 49,1, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 7,4, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 95,1%-kal nőtt.
Az idei első 10 hónapban az építőipari termelés 2,5%-kal bővült az előző évhez képest, így várhatóan pozitív tartományba fogja zárni az évet a szektor.
Az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint július és szeptember között az elindított kivitelezések értéke meghaladta az 1000 milliárd forintot, ami az elmúlt tíz év második legmagasabb szintje, de egyetlen projekthez, az M1-es autópálya megkezdett felújításához köthető.
Magasépítési beruházások: a harmadik negyedévben kb. 400 milliárd forint értékben indultak el, ami hasonló az előző negyedévhez, de továbbra is alacsony az elmúlt évekhez képest. Az év első 9 hónapjában a kivitelezési fázisba lépő magasépítési projektek összértéke 1500 milliárd forint felett volt, ami csak 4%-kal maradt el az előző két év azonos időszakától. A társasházi lakásépítések aktivitása kiemelkedő, a harmadik negyedévben 170 milliárd forint feletti, ami történelmi csúcsok közelében van.
Mélyépítés beruházások: 2025 harmadik negyedévében jelentős növekedés történt a mélyépítési Aktivitás-Kezdésben az M1-es autópálya bővítése (M0–Concó pihenőhely) miatt. A teljes mélyépítési aktivitás meghaladta a 760 milliárd forintot. A nem út- és vasútépítési projektek mindössze kb. 50 milliárd forint értékben indultak el, tehát a kiugrás szinte teljesen az autópálya-projekthez köthető.
Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) friss konjunktúrafelmérése szerint, az építőipari vállalkozások 65%-ának árbevétele átlagosan 24 %-kal csökkent 2025 első felében, és a vállalatok 60 %-a az egész évre további visszaesést vár. A piaci hangulat rendkívül pesszimista: a válaszadók 92,5 %-a kedvezőtlennek vagy nagyon kedvezőtlennek értékeli a helyzetet, főbb gondként a megrendelések hiányát, a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlanságát, illetve az éleződő árversenyt jelölték meg.
Kilátások a teljes ágazatot nézve:
2025 utolsó negyedévére lassú élénkülésre számítunk. Mindezt egyre inkább támogatják az állami ösztönző-programok, mely által a szektor lendülete – hangsúlyosan az új lakópark-fejlesztések terén – fennmaradhat. Az épületek felújításának anyagigénye miatt a gyártók kapacitáskihasználtsága javulhat, ill. az építési vállalkozók megrendelésállománya és munkaerőigénye is tovább növekedhet. Így idén 1,7%-os enyhe növekedéssel míg jövő 5%-os bővülésre számít az Elemzési Centrum.
2025 első három negyedévében 7.490 új lakás épült, 14%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Pozitív azonban, hogy a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 19.947-re nőtt az első három negyedévben, ami 37%-kal több, mint 2024 azonos időszakában. Idén nem várható fordulat az épített lakások számában, viszont középtávon kilábalásra számítunk: a legfrissebb adat megerősíti, hogy 2025-ben minden valószínűség szerint kevesebb lakás épül, mint az előző évben, de 2026-tól már érzékelhető bővülést várunk, támogatva az Otthon Start és Lakhatási Tőkeprogram által is.
Az Otthon Start Program széles rétegeket céloz meg azáltal, hogy nem kötött életkorhoz és családi állapothoz. Az ÉVOSZ becslése szerint a program 800 milliárd forinttal több megrendelést adhat az építőiparnak, és emellett emelheti az ágazatban a tartósan foglalkoztatottak arányát is (tavaly második negyedévhez képest enyhén, 1%-kal csökkent a foglalkoztatottak aránya az ágazatban). A program keresletélénkítő hatása miatt a kínálati oldalt is támogatja a kormány. Ezt a célt szolgálja egy új szabályozás, amely alapján maximális gyorsítást biztosít a nagy volumenű lakásépítéseknek (kiemeltté nyilvánítható minden legalább 250 lakásos projekt, amelynek minimum 70%-a megfelel az Otthon Start program feltételeinek), ez gyorsabb engedélyezést, kevesebb adminisztrációt jelent. Eddig 12 lakóingatlan-fejlesztési kiemelést hirdetett ki az állam, és további több ezer otthon startos lakás fejlesztésében fognak döntéseket hozni a következő időszakban.
A novemberben induló 100 mrd forint keretösszegű MFB Társasház Plusz Hitelprogram, 300 millió és 5 mrd forint közötti hitelösszeggel érhető el, amitől 1500 lakás építését várják. A program célcsoportját azok a társasházfejlesztők alkotják, akik kisebb volumenű, akár vidéki projektek finanszírozására keresnek megoldást. Először zöld- és barnamezős beruházásokra lesz használható.
A gazdasági környezet nehézségei miatt a nagyvállalatok is visszafogottan ruháznak be, de az állami megrendelések emelkedése végre elindulhat, lehet számítani beruházásokra oktatási intézmények fejlesztésében, a vasúti és közúti közlekedésben és több más területen is a következő tíz év fejlesztési tervét összefoglaló kormányhatározat alapján. Több mint 9 500 milliárd forintos kerettel számol a program.
Készítette: Horti Flóra
