Huszonöt bázisponttal 4,25 százalékra emelte alapkamatát a Bank of England
A csütörtökön bejelentett kamatemelés a tizenegyedik volt azóta, hogy a brit jegybank 2021 decemberében elkezdte jelenlegi szigorítási ciklusát. Az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság központi bankjának monetáris tanácsa előzőleg februárban emelte az alapkamatot, 50 bázisponttal a mostani újabb emelésig érvényben volt 4,00 százalékra. A brit monetáris politika szigorítási ciklusának fő hajtóereje a négy évtizede nem tapasztalt ütemű, tavaly szeptember óta folyamatosan 10 százalék felett járó infláció. A brit statisztikai hivatal (ONS) legfrissebb adatai szerint februárban 10,4 százalék volt a tizenkét havi infláció Nagy-Britanniában, jóllehet az elemzői várakozások a múlt hónapra már 10 százalék alatti éves inflációt valószínűsítettek.
Az éves brit infláció ráadásul - négy hónapja először - gyorsult is: januárban 10,1, decemberben 10,5, novemberben 10,7, októberben 11,1 százalék volt a tizenkét havi infláció Nagy-Britanniában. A tavaly októberben mért ütem volt a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött. Az indikatív modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján legutóbb éppen 41 évvel korábban, 1981 októberében volt ennél magasabb az éves brit infláció, 11,2 százalékos ütemmel.
A Bank of England inflációs célja 2 százalék. A brit jegybank az elmúlt hónapokban mindazonáltal már kétszer is alacsonyabb kamatemelési sebességre váltott: a monetáris tanács novemberben még 75 bázisponttal emelte az alapkamatot, ezután következett két 50 bázispontos emelés, és ezeket követte most a 25 bázispontos kamatemelés.
A márciusi kamatdöntő ülésről csütörtökön kiadott jegyzőkönyv szerint a monetáris tanács kilenc tagja közül heten voksoltak a 25 bázispontos kamatemelésre, két tanácstag kamattartásra voksolt. A jegyzőkönyvben a testület is kiemeli, hogy a februári infláció az általánosan várt lassulás helyett - elsősorban az élelmiszerek drágulása miatt - gyorsult, és 0,6 százalékponttal meghaladta a Bank of England februári pénzügypolitikai jelentésében arra a hónapra valószínűsített szintet.
A monetáris tanács ugyanakkor közölte, hogy a továbbiakban az infláció ütemének jelentős lassulását várja, tekintettel az energiahordozók árainak visszaesésére. A testület nem módosította azt a várakozását, amely szerint a brit hazai össztermék (GDP) az idei első negyedévben 0,1 százalékkal csökken. Jelentősen módosult viszont a második negyedévre szóló előrejelzés: erre az időszakra a múlt havi pénzügypolitikai jelentés még 0,4 százalékos visszaesést valószínűsített, a monetáris tanács azonban a kamatemeléshez fűzött csütörtöki elemzésében már "enyhe növekedést" jósolt.
Ez azt is jelenti, hogy a Bank of England már nem vár recessziót a brit gazdaságban az idei év első felére, az általánosan elfogadott technikai meghatározás alapján ugyanis egy gazdaság akkor kerül recesszióba, ha a GDP-érték két egymást követő negyedévben visszaesik.
