Idén a 2022-es rekord aszályos évvel futjuk a versenyt
Milyen is az idei aszályhelyzet?
A talaj kiszáradását elsősorban a csapadék hiánya és a magas hőmérséklet idézi elő. Az idei tél száraz volt: 1901. óta a 12. legszárazabb a HungaroMet mérései alapján, mivel a szokásos csapadékmennyiségnek az 57%-a hullott le. Ezután ugyan 2025 márciusa az átlagosnál csapadékosabban indult, de az elmúlt 3 hónapban a csapadék mennyisége így is jelentősen elmaradt a szokásostól. A záporok által időnként érintett kisebb területeket leszámítva az ország nagy részén a megszokott mennyiség mintegy harmada hiányzik. A mezőgazdaság miatt az aszály szempontjából különösen érzékeny Alföldön és a Kisalföldön pedig csak a szokásos csapadék fele hullott le. „A probléma éppen mostanában kezd igazán súlyossá válni: a júniusi meleg beköszöntével a talajok szárazodása látványosan felgyorsult” — írják cikkükben az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói, és az aszály súlyosságát tovább elemzik a HungaroMET heti jelentése nyomán.
Az aszály mérésére számtalan mutató létezik. A magyar kutatók ezek közül az EU Copernicus programjának Erdőtűz Veszélyjelző Rendszerében alkalmazott szárazsági mutatót vizsgálták, amely a talaj 10–20 cm mély rétegének nedvességállapotát jellemzi. Bár minden év más, jól látható, hogy 2022 nyara a Dunától keletre már eleve komoly aszályos állapotokkal kezdődött, amelyek azután csak tovább súlyosbodtak. 2024-ben ezzel szemben inkább csak a déli határ mentén volt kisebb aszály június közepén, és az ország többi részén jó kilátásokkal indult a nyár. Idén újra a 2022-eshez hasonló a kiinduló helyzet, azzal a különbséggel, hogy nyár elején már a Kisalföldön is aszályos állapotok uralkodnak.
Az aszály nem egyetlen hónap következménye
Az alábbi ábra a Debrecen–Dunakeszi–Baja–Arad négyszöggel határolt Alföld állapotát követi nyomon. 2021 nyarán a meleg és csapadékszegény időjárás miatt jelentős aszály alakult ki, majd a rákövetkező évszakok sem tudták a talaj nedvességét megfelelően feltölteni, így a 2022-es nyár már kiszáradt talajjal kezdődött. Ebből lett aztán az emlékezetes, történelmi súlyosságú aszály 2022 augusztusára, amelynek hátteréről részletes tanulmány is született. Ezután viszont 2023-ban mind a téli, mind a nyári félév hozott elegendő csapadékot, így ebben az évben nem alakult ki jelentős aszály. 2024 nyara viszonylag kedvezően indult, egészen a rekordmeleg július–augusztusig, amikor a hőség miatt a talajok rövid időre gyakorlatilag a 2022-es szintre száradtak vissza. Azóta is jellemzően csapadékhiány uralkodik: egy-két hónap kivételével elmaradt a szokásos csapadék. Így az idei nyár ismét súlyos aszályos helyzetből indul – ami aggasztó kilátásokat jelent a következő hónapokra nézve.
A tartós csapadékhiány vagy az extrém hőség önmagában is elegendő a súlyos talajszárazság kialakulásához, együttes előfordulásuk pedig szélsőséges aszályhelyzetet idézhet elő. Magyarország egy aszályra hajlamos területen fekszik. Bár az éves csapadékösszeg nem csökkent drasztikusan a 20. század eleje óta, a globálisnál nagyobb felmelegedés miatt térségünkben egyre gyakoribb és súlyosabb az aszály. A kutatók által korábban elemzett ún. Pálfai-index alapján a jövő kilátásai borúsak: néhány évtized múlva az ország legnagyobb részén alig lesz aszálymentes év, a súlyos aszályok gyakorisága pedig a mai átlagnak akár a többszöröse is lehet.
Mindez a termőföldek kimerüléséhez, fogyatkozó élelmiszerforrásokhoz, növekvő inflációhoz és az elsivatagosodás miatt elvándorláshoz vezethet egy-egy térségben. Amint az ELTE kutatói fogalmaznak, „a Párizsi Megállapodás klímacéljához szükséges antropogén kibocsátások globális csökkentése mellett elengedhetetlen a nemzeti szintű alkalmazkodás: többek közt az öntözőrendszerek kiépítése, mezővédő erdősávok fenntartása, vízmegtartó agrotechnológiák alkalmazása, valamint a megváltozott éghajlati viszonyokat jobban tűrő haszonnövények termesztése.”
