Így alakult a kínai és a japán infláció

Ez volt a legnagyobb mértékű árnövekedés 2020 júliusa óta, ami főként az élelmiszerárak ugrásszerű emelkedésének volt betudható, mivel a sertéshús ára a termelési kapacitás leépítése és a kereslet erőteljes élénkülése után meredeken visszapattant. Az élelmiszerárak 6,3%-kal emelkedtek (júniusban 2,9%-kal), 22 hónapja a legnagyobb mértékben. Kína idénre 3% körüli inflációt tűzött ki célul, ahogy 2021-ben is. Havi szinten  a fogyasztói árak a júniusi stagnálást követően júliusban 0,5%-kal emelkedtek, ami öt hónapja a legnagyobb emelkedés, és megfelel a piaci konszenzusnak.

A kínai termelőiár-infláció 17 hónapos mélypontra, 4,2%-ra mérséklődött júliusban az előző havi 6,1%-ról, és elmaradt a 4,8%-os piaci konszenzustól. A legutóbbi adat a 19. egymást követő hónapban jelentette a termelői árak növekedésének enyhülését a nyersanyagköltségek csökkenése miatt, mivel az építőipari tevékenység lassult. Havi szinten 1,3%-kal csökkentek júliusban a termelői árak, miután júniusban nem változtak.

Japánban a termelői árak júliusban 8,6%-kal emelkedtek éves összevetésben, szemben a 8,4%-os piaci előrejelzéssel, az előző havi felfelé módosított 9,4%-os növekedést követően. Bár a legutóbbi adat a 17. egymást követő hónap termelői áremelkedését jelzi, ennek mértéke tavaly december óta a legalacsonyabb volt, miközben a magasabb anyagköltségekből eredő inflációs nyomás enyhülésére utaló jelek is mutatkoztak. Havi szinten 0,4%-kal emelkedtek júliusban a termelői árak a júniusi 0,9% után.