Így kell a magyar nyugdíjtörvényt 10 ponton megváltoztatni!
1. A nyugdíjak éves növelését vegyes indexálás alapján kell meghatározni, amely figyelembe veszi mind az inflációt, mind a bérek alakulását.
Ugyanakkor semmilyen esetben sem csökkenhet a nyugdíjemelés mértéke az infláció alá, még akkor sem, ha a bérek növekedése elmarad az infláció ütemétől.
2. A legkisebb nyugdíj összegét legalább a mindenkori nettó minimálbér felére kell felemelni. Fontos, hogy a nyugdíjasok is részesüljenek a gazdasági növekedés hasznából.
A nyugdíjak közötti túlzott koncentráció elkerülése érdekében az újonnan meghatározott nyugdíjminimum fölött lépcsőzetes, fokozatosan csökkenő mértékű emelést kell bevezetni, egészen az egy főre eső nyugdíjas létminimum szintjéig, az általános nyugdíjemelésen felül.
3. Az elmúlt 15 évben kialakult jelentős nyugdíjeltérések csökkentésére új korrekciós szabályozásra van szükség.
Az új törvénynek biztosítania kell, hogy azonos életpálya – azonos szolgálati idő és járulékfizetés – mellett ne legyenek jelentős eltérések a megállapított nyugdíjak között. (Ehhez hasonló volt a 2005-ös értékhelyreállító nyugdíjtörvény.)
4. A rendszernek át kell térnie egy rugalmas nyugdíjkorhatárra, amely lehetővé teszi a korábbi, 1–3 évvel előrehozott nyugdíjba vonulást úgynevezett málusz (csökkentés) mellett, valamint a későbbi munkavégzés esetén bónusz (emelt nyugdíj) alkalmazását, ösztönözve az idősek foglalkoztatását.
5. Biztosítani kell a lehetőséget a nehéz fizikai körülmények között dolgozók korengedményes nyugdíjazására.
6. Újra kell indítani a munkáltatók számára kötelezően biztosított kiegészítő nyugdíjbiztosítás rendszerét.
7. Meg kell szüntetni azt a korlátozást, amely szerint ha egy nyugdíjas újra munkába áll, akkor nyugdíját fel kell függeszteni, és helyette a munkáltatótól kell azzal megegyező összegű juttatást kapnia. Ez a szabályozás több ágazatban akadályozza a nyugdíjasok munkavállalását.
8. El kell indítani azt a hosszú távú folyamatot, amelynek révén az átlagnyugdíj meghaladja a nettó átlagkereset 60%-át, és ezzel egyidejűleg a minimálnyugdíj összege is legalább a nettó minimálbér 60%-át eléri.
9. Az idősödő népességet érintő kérdéseket egy átfogó Idősügyi Kerettörvényben kell rögzíteni, amely az idősek emberi méltóságának és társadalmi esélyegyenlőségének biztosítását szolgálja. A törvény végrehajtását középtávú Idősügyi Stratégiában kell meghatározni, amelyet Országgyűlési Határozatban kell elfogadni, és az érintett ágazatoknak évenként be kell számolniuk a Parlament előtt az előrehaladásról. Csak törvényi szintű szabályozással garantálható az időspolitika hatékonysága.
Az idősügyi törvénynek és stratégiának olyan feladatokat kell tartalmaznia, amelyek valós, mérhető társadalmi szükségleteken alapulnak. E feladatokhoz megfelelő anyagi forrásokat kell rendelni, és azok végrehajtását folyamatosan nyomon kell követni.
10. A nyugdíjrendszert kiegészítendő, olyan szociális támogatási formákat kell kialakítani, amelyek célja az időskori szegénység megszüntetése azokban az esetekben, amikor az érintettek jövedelme nem éri el a szegénységi küszöbértéket.
