Így lehet politikai választást nyerni a Tik-Tok-kal néhány hónap alatt

A tavalyi romániai elnökválasztások első fordulója után általános meglepetést keltett, hogy egy szinte ismeretlen jelölt került az élre. Georgescu sikere elsősorban a TikTok-on futtatott kampányának volt köszönhető, amelyet számos gyanús körülmény övezett. Tekintettel arra, hogy ekkorra már több mint egy éve hatályban volt az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendelete – amelyet éppen az ilyen helyzetek megelőzésére hoztak létre –, jogosan merül fel a kérdés: vajon valóban hatékonyan működik-e ez a szabályozás?

Így lehet politikai választást nyerni a Tik-Tok-kal néhány hónap alatt

Csaknem egy éve már annak, hogy Călin Georgescu, a szélsőjobboldali, oroszbarát nacionalista elnökjelölt megnyerte a román elnökválasztások első fordulóját. Mivel a szavazást megelőzően nagyjából 5%-ra mérték a népszerűségét, nemcsak a nemzetközi közösséget, hanem a román választókat is sokkolta, hogy végül csaknem 23%-ot kapott.

A választás utáni hetekben fokozatosan derült fény arra, hogy Georgescu a TikTok közösségi médiafelületen érte el a hihetetlen népszerűséget, méghozzá tulajdonképpen a TikTok algoritmusának jellegzetességeit „meghekkelve”. Az elsöprően sikeres kampány többféle módszert használt, de a fő elemei a következők voltak.

A Georgescut népszerűsítő rövid videók nem politikai tartalomként lettek címkézve, a hozzájuk kapcsolódó hashtagek sem tartalmazták a nevét, de hamar ismert lett, hogy rá utalnak. Egy ismeretlen hátterű magánszemély komoly összegeket költött ezeknek a „nempolitikai” videóknak a népszerűsítésére.

Több száz, összességében sokmilliós eléréssel rendelkező influenszer kezdte el a hashtageket és a Georgescu-videókat megosztani a választás előtti napokban, nekik kulcsszerepük volt a kampány extrém sikerességében. Utóbb kiderült, sokan pénzt kaptak a megosztásokért. Végül több tízezer, addig „alvó” account éledt fel és vált nagyon aktívvá a TikTok-on, tovább erősítve a hatást.

Az ügy a román Alkotmánybíróság elé került, amely az azóta a titkosság alól feloldott titkosszolgálati jelentésekre hivatkozva megsemmisítette a választás végeredményét, és új választás kiírását írta elő. Az ítélet szerint egy „idegen ország” – nyilván Oroszország – aktívan beavatkozott a választásba és „visszaélt” („abused”) az algoritmussal. Májusban aztán a megismételt elnökválasztások le is zajlottak, a győztes a nyugatos orientációjú Nicuşor Dan lett.  

A választás első és második fordulójáról is már annyi mindent leírtak, hogy én itt csak két – szerintem eddig kevesebbet tárgyalt – kérdésre szeretnék kitérni.

Az első kérdés a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) kudarca. Mivel a rendelet éppen az ilyen kockázatokat (is) kívánta kezelni, kérdés, hogy mégis hogyan fordulhatott elő ez az eset, hogyan bukhatott el a DSA az első stresszteszten?

A másik kérdés, amely már a Cambridge Analytica ügy kapcsán is felmerült, hogy, ha a szavazók egyébként önszántukból – és nem erőszak, lefizetés vagy más jogellenes befolyásolás hatására – szavaztak egy jelöltre, akkor miért beszélünk egyáltalán botrányról, manipulációról, jogellenes befolyásolásról – méghozzá akkora mértékűről, hogy meg kellett a választás eredményét semmisíteni? Miért más egy ilyen jellegű választói befolyásolás, mint, mondjuk, egy érzelmekre erősen ható reklám vagy egy szélsőségesen elfogult vélemény, amelyekkel nincsen a jogrendszernek semmi baja?

Az első kérdésre, hogy miért vallott kudarcot a DSA, könnyebb válaszolni. Mint az közismert, a DSA egyik komoly motivációs forrása éppen a szintén választási manipulációnak kikiáltott Cambridge Analytica ügy volt, így a szövegben a választások tisztaságára vonatkozóan kifejezetten találunk utalásokat.

Az óriásplatformokra (VLOP, Very Large Online Platforms – amilyen a TikTok is) a rendelet kockázatértékelési és kockázatcsökkentési kötelezettségeket ró. A 34. cikk szerint a VLOP-k kötelesek azonosítani, elemezni és értékelni, többek közt a „polgári közbeszédre, valamint a választási folyamatokra és a közbiztonságra gyakorolt bármely tényleges vagy várható negatív hatást” (34. cikk (1) bekezdés c) pont).

A 35. cikk alapján pedig „kockázatcsökkentési intézkedéseket” kell bevezetniük ezek mérséklésére. A rendelet 11 témakörben ad egy példálózó felsorolást az intézkedésekre, a szerződési feltételek megfelelő kialakításától a belső folyamatok megerősítésén keresztül egészen a tudatosság növeléséig.

Ezek a példák már mutatják is, mi a probléma. Mind a kockázatok leírása, mind ez elvárt intézkedések nagyon általános megfogalmazásúak, egyikhez sem tartozik semmilyen mérőszám, példa, megfigyelhető, kvantifikálható, dokumentálható konkrétum, amely alapján meg lehetne ítélni, hogy, mondjuk, milyen típusú konkrét veszélyek, tényállások, esetek és milyen mértéktől kezdődően gyakorolnak már elfogadhatatlanul magas negatív hatást pl. egy választási folyamatra, tehát milyen konkrét számszerűsíthető jelenségek utalnak arra, hogy komoly veszély áll fenn.

TikTok - politikai választásokat eldöntő platform

Elsőre furcsának tűnhet, hogy mérhető paramétereket kérünk számon, de a TikTok közvetlenül a választások után kiadott és többször frissített sajtóközleménye arra utal, hogy a TikTok a maga módján próbált valamit tenni, mert ő is észlelte a jelenséget, de nyilván nem akart indokolatlan, a szólásszabadságot sértő korlátozásokat sem, és – legalábbis szerintem – egyszerűen rosszul lőtte be, hogy mi az, ami „még belefér”. A TikTok biztosan nem akart senkit tudatosan támogatni, hiszen, szemben a két másik nagy platformmal, ő régebb óta nem fogad be egyáltalán politikai hirdetéseket.   

Aki egy kicsit is ért a hálózattudományhoz, az pontosan tudja, hogy egy olyan hálózaton, mint a közösségi média, meghatározható, hogy mi a „normális” jelforgalom, és milyen az, amikor valamilyen anomália üti fel a fejét. A Bulgáriában és Romániában működő Bulgarian–Romanian Observatory of Digital Media (BROD) egy rögtön a választások után közzétett prezentációban többféle méréssel és grafikonnal is bizonyítja, hogy a TikTok-on a normálistól eltérő jelenségek voltak tapasztalhatók a választások előtti napokban.

És hiába volt egy általánosságban megfogalmazott „kockázatcsökkentési kötelezettsége” a TikToknak, mivel nem volt hozzárendelve ezekhez konkrét határérték, a TikTok csak nagyon vonakodva lépett fel bizonyos jelenségek ellen. A DSA végrehajtásával kapcsolatos következő feladat tehát ezeknek a jelenségeknek és határértékeknek a folyamatos gyűjtése és fokozatos beépítése, ha nem is a jogszabályba, de az azt értelmező útmutatásokba. 

Elképzelhető persze, hogy ez sem fog segíteni, hiszen az EU már eddig is többféle módon szerette volna – sikertelenül – megzabolázni az „abnormális” jelenségeket a platformokon, különösen a választások időszakában, de ezzel a módszerrel eddig nem próbálkoztak.   

A másik érdekes kérdés a Georgescu-üggyel kapcsolatban, ahogy fentebb jeleztem, hogy mikortól nincsen rendben egy kampányban a befolyásolás, a meggyőzés, a rábeszélés? Mikortól lesz valami elfogadhatatlan, a választások tisztaságát sértő manipuláció?

Nyilván, mint minden ilyen jelenség esetén, érdemes a szélsőségekből kiindulni. Egy higgadt hirdetés, amely egy jelölt mellett kampányol, biztosan rendben van, és a választó megfélemlítése vagy ellenkezőleg, lefizetése a szavazóhelyiségben meg biztosan nem – utóbbiakat az európai jogrendszerek mind tiltják is –, de vajon mi a helyzet az utóbbihoz közel eső átmeneti esetekkel.

Mi van a durva pszichológiai ráhatásokkal, (pl. ijesztgetés) vagy a médiafelületek „túltöltésével”, amikor egyszerre minden csatornán úgy ömlik egy üzenet, hogy nem tudunk elbújni előle? Erre nincs egyértelmű válasz még az „offline” világban sem, és a különböző politikai kultúrák is eltérően reagálnak, eltérő helyeken van a toleranciahatár.

Míg Európa, ahogy fentebb jeleztem, a szélső esetekre egy sor korlátozást és tilalmat vezetett be a kampányidőszakban, az USA-ban nincsenek ilyen korlátozások. Például az USA-ban a kampányköltéseknek nincsen felső határa, így előfordulhat, hogy az egyik jelölt, mondjuk, százszor több pénzből gazdálkodik, mint a másik, így a választópolgár az ő oldaláról százszor több hirdetést is fog látni.

Ugyanitt az USA-ban sokkal jobban beleférnek a kampányban a „hazugságok”, a tényszerű tévedések is. És az esetünkben a kérdés valójában az, hogy egy olyan kampány, amely túlnyomórészt a virtuális térben zajlik és a végletekig kihasználja egy közösségi média technológiájának jellegzetességeit, vajon tisztességtelenül manipulatív-e és „negatív hatást” gyakorol-e (jelentsen ez bármit) a választásra vagy sem.

És ennél még fontosabb kérdés, hogy mikor jutunk el ahhoz a ponthoz, amikor a „manipulációnak” már olyan jelentőséget kell tulajdonítani, hogy az alapjaiban sérti a választás tisztaságának alapelvét (gyakrabban használt kifejezéssel élve “integritását”), ássa alá annak legitimitását, így az eredmény megsemmisítendő. Hiszen egy-egy „hazugság” önmagában lehet jogsértő, előfordulhat itt-ott akár választási csalás is, de a teljes választás eredményére kiható jogsértés megállapításához biztosan több kell. De mennyi ez a több?

Míg az első kérdésre viszonylag egyszerűen tudtam válaszolni (konkrétabb, határértékekkel és előfordulási esetekkel operáló szabályok kellenek), addig erre a másodikra még csak az offline terekben van válasz, a virtuálisakban egyelőre nincsen.

Azt hiszem, az a folyamat, hogy az életünk egyre több aspektusa kerül fel a virtuális térbe – így a választási kampányok is –, ahol a megszokott intézmények és szabályok helyett a platformok és algoritmusaik jelentik az alapinfrastruktúrát, most ért el egy fordulóponthoz, amikor ez a virtuális tér már nagyobb hatással van néhány fontos életbeli aspektusra, mint a fizikai.

A platformok és az algoritmusaik mások, mint a hagyományos terek és intézmények, illetőleg ezek szabályai, és máshogy kell értelmezni az ezek mögött levő összes értékünket is. Így többek közt másképp kell értelmezni a „demokrácia” értékét, és ennek fontos elemét a „választások tisztaságát” is. Ilyen, néha szélsőséges eseteken keresztül bukdácsolva fogjuk megtanulni ebben a virtuális világban, hogy mi az, ami belefér, és mi az, ami már nem.

A cikk szerzője: Ződi Zsolt tudományos főmunkatárs, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet

Forrás: Ludovika.hu


Marine Le Pen visszautasította az ukrán elnök meghívását Kijevbe

Marine Le Pen visszautasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívását Kijevbe, mert nem kíván semmilyen külföldi utazást tenni a jövő évi elnökválasztás előtti kampány során, ellentétben 2017-tel, amikor Moszkvában fogadta őt Vlagyimir Putyin orosz elnök - ezt maga a francia elnökjelölt jelentette be vasárnap, aki a felmérések szerint jelenleg a legesélyesebbnek tűnik a posztra.
2026. 11. 22. 22:00
Megosztás:

Amikor a változás belül kezdődik

Egy új munka, egy lezáruló kapcsolat vagy egy megváltozott élethelyzet könnyen kibillentheti a megszokott ritmusodat. Ilyenkor kapaszkodót keresel, de a biztonság nem mindig a körülmények állandóságából fakad: sokszor abból, hogy megérted, mi zajlik benned, és mihez szeretnél igazodni.
2026. 11. 22. 21:30
Megosztás:

Csökkentené az EU következő hétéves költségvetését az Európa Tanács elnöke

Antónió Costa, az Európai Tanács elnöke 204 milliárd eurós csökkentést javasol az Európai Unió következő, 2027 után érvényes hétéves költségvetésben (MFF). A versenyképességi és külső fellépési kiadások jelentősen visszaesnének, míg a mezőgazdasági és regionális támogatások nagyrészt érintetlenek maradnának.
2026. 11. 22. 21:00
Megosztás:

Ezekkel a számokkal nyerhettél a hatos lottón!

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 47. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
2026. 11. 22. 20:00
Megosztás:

Tata közel van, mégis könnyű lelassulni

Egy vidéki hétvége nem feltétlenül jelent hosszú autózást vagy zsúfolt útitervet. Tata Budapestről is könnyen megközelíthető, mégis más tempót kínál: sétálhatsz az Öreg-tó partján, bejárhatod a történelmi belvárost, estére pedig egy helyi éttermet választhatsz. Ha előre átgondolod, mit szeretnél csinálni, a pihenésből nem lesz kapkodós programhajsza.
2026. 11. 22. 19:30
Megosztás:

Megvan, mikor érkezik az uniós pénz

Több mint 3 milliárd eurónyi uniós forrásból indítunk gazdaságfejlesztési és energetikai programokat; az uniós pénz decemberben megérkezik - írta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter vasárnap a Facebook oldalán.
2026. 11. 22. 19:00
Megosztás:

120 milliárd forintos kátyúmentesítő programot indít a kormány

Százhúszmilliárd forintos kátyúmentesítő programot indít a magyar közúthálózat kijavítására a Tisza-kormány - közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap a Facebook oldalán.
2026. 11. 22. 18:00
Megosztás:

Téli mentrend szerint, de továbbra is félóránként jár a balatoni komp

Hétfőtől a téli menetrend szerint, rövidebb ideig jár a balatoni komp Szántód és Tihany között, ugyanakkor maradnak hét közben is a félóránként induló járatok.
2026. 11. 22. 17:00
Megosztás:

Átalakítják a horvát autópályák fizetőállomásait az új útdíjrendszer bevezetése előtt

Mintegy 8,8 millió eurót fordítanának a horvát autópályák fizetőállomásainak átalakítására a jövő márciusra tervezett elektronikus útdíjrendszer bevezetése előtt. Az új forgalmi rendben zöld sávokat jelölnek ki a már regisztrált járműveknek, sárgákat pedig azoknak, amelyeknek még el kell végezniük a regisztrációt - írta vasárnap a Vecernji List című horvát napilap.
2026. 11. 22. 16:00
Megosztás:

Közel 20 milliárd forintnyi fizetési kérelmet teljesítettek egy hónap alatt

Közel 20 milliárd forint értékben teljesítettek qvik fizetési kérelmeket a K&H ügyfelei által indított tranzakciók során a szolgáltatás első hónapjában. Az októberi bevezetés óta 17 ezer lakossági ügyfél kezdeményezett összesen 23 ezer sikeresen kifizetett kérelmet. A bank adatai szerint a fizetési kérelmek gyors és könnyű megoldást kínálnak a mindennapi pénzügyi elszámolásokra.
2026. 11. 22. 15:00
Megosztás:

Másfél fok felmelegedés: sok vagy kevés?

Miért számít minden tizedfok a globális felmelegedésben, és mennyire lehet visszafordítani az eddigi változásokat? A ma záruló törökországi COP31 globális klímacsúcs kapcsán Topál Dánielt és Újvári Gábort, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatóit kérdeztük. Arról beszélgettünk velük, miért lett volna fontos, hogy a Föld átlaghőmérséklete az iparosodás előtti szinthez képest kevesebb mint másfél Celsius-fokkal emelkedjen, miben különbözik a mai felmelegedés a földtörténet korábbi hasonló időszakaitól, és mit tehetünk a kibocsátások csökkentéséért és az alkalmazkodásért.
2026. 11. 22. 14:00
Megosztás:

A Bitcoinnak tulajdonítja 19 százalékos forgalomnövekedését egy 92 éves gyorsétteremlánc

Miközben a Bitcoin árfolyama jelentős veszteségeket szenved el, az amerikai Steak ’n Shake gyorsétteremlánc éppen a kriptovalutának tulajdonítja kiemelkedő üzleti eredményeit. A 92 éve működő vállalat szerint a Bitcoin-fizetések bevezetése és az ételek minőségének javítása hozzájárult ahhoz, hogy éttermeinek forgalma több mint 19 százalékkal emelkedjen a negyedik negyedévben.
2026. 11. 22. 13:00
Megosztás:

Felkészült a kormány a téli krízisellátásra

Felkészült a kormány a téli krízisellátásra - erről a szociális és családügyi miniszter számolt be a Facebook-oldalára szombaton feltöltött videóban.
2026. 11. 22. 12:00
Megosztás:

Vádat emeltek egy szálláshelyeket és hamis koncertjegyeket áruló csaló ellen

Vádat emelt a Szolnoki Járási Ügyészség egy 20 éves szentesi férfi ellen, aki mások horvátországi szálláshelyeit és hamis koncertjegyeket árulva csalt ki pénzt a jelentkezőktől - közölte a vádhatóság az MTI-vel.
2026. 11. 22. 11:00
Megosztás:

Hét napja zuhan az Nvidia részvénye, 2700 milliárd dollár tűnt el a tőzsdei értékéből

Egyetlen pénteki kereskedési napon mintegy 490 milliárd dollárral csökkent az Nvidia piaci értéke. A részvény 14 százalékot esett, miközben a Reuters arról számolt be, hogy az amerikai tőzsdefelügyelet a chipgyártó számviteli gyakorlatát is vizsgálja. A hatóság egyelőre nem közölte, pontosan mely ügyleteket vagy beszámolótételeket ellenőrzi.
2026. 11. 22. 10:00
Megosztás:

A kód elkészül, de ki érti még? Az Anthropic Claude Code mérnöke aggódik

A mesterséges intelligencia gyorsabban írja a kódot, mint ahogy a fejlesztők át tudják nézni. Ez addig látványos időnyereség, amíg minden működik. Egy üzemzavar kellős közepén viszont éppen az a tudás hiányozhat a javításhoz, amelyet korábban a kód átolvasása közben szerzett meg a csapat.
2026. 11. 22. 09:00
Megosztás:

Trump kicsinálná az amerikai hitelkártya piacot a 10%-os kamatplafonnal

Trump a demokratákkal felezné meg az amerikai hitelkártyák kamatát. Száz dollárnyi hitelkártya-tartozásra a jellemző amerikai kamatszint mellett évente több mint 22 dollár kamat juthat.
2026. 11. 22. 08:00
Megosztás:

A természetvédelem aktuális helyzete az EU-ban

A klímaváltozás hatásai egyre közvetlenebbül érzékelhetők Európában és Magyarországon egyaránt. Az elmúlt években tapasztalt, illetve az idei évben is jelentkező aszályok és vízhiányos időszakok, valamint a biodiverzitás megőrzésének kihívásai mind arra figyelmeztetnek, hogy a természeti rendszerek ellenálló képessége számos területen gyengül.
2026. 11. 22. 07:00
Megosztás:

A Lufthansa ezer munkahely megszüntetését tervezi Frankfurtban és Münchenben

Ezer álláshely megszüntetését tervezi a Lufthansa a frankfurti és müncheni központjában, valamint csökkentené a rövid és közepes távú járatok kapacitását és az Airbus A320-as flottát - írta az AIRportal.hu pénteken.
2026. 11. 22. 06:00
Megosztás:

Megéri visszaülni az iskolapadba? Ezekben a szakmákban biztosan

A továbbképzés sokak számára a magasabb jövedelem és a stabilabb karrier kulcsa. A KSH 2025-ös adatai szerint a bruttó országos átlagkereset 705 014 forint volt, de vannak szakmák, ahol ennél jóval többet lehet keresni, és amelyekbe felnőttképzéssel is be lehet lépni. A TanfolyamGURU.hu képzéskereső portál összegyűjtötte, mely tanfolyamok vezetnek átlag feletti bérű foglalkozásokhoz.
2026. 11. 22. 05:00
Megosztás: