Így néz ki egy tipikus magyar vállalkozó

Rózsaszín öltönyös? Lesötétített autóval jár? Baseballsapkás? Mobilozik? Sok sztereotipikus kép él a magyar vállalkozókról a fejekben. A BGE Budapest LAB reprezentatív kutatása alapján most többet tudhatunk meg arról, hogy milyenek valójában a vállalkozók.

Így néz ki egy tipikus magyar vállalkozó

A világ legnagyobb vállalkozáskutatása a Global Entrepreneurship Monitor (GEM), amelyben 2021-től ismét szerepelnek magyar adatok is a Budapesti Gazdasági Egyetem csatlakozásának köszönhetően. A GEM sok más mellett évről évre mélységében vizsgálja a felmérésben résztvevő országokra jellemző vállalkozói szerkezetet, a vállalkozók demográfiai jellemzőit, tevékenységét, motivációit. Bár a vállalkozók – ahogy minden más csoport tagjai – egyenként sokfélék és egyediek, statisztikai eszközökkel mégis mondhatunk arról valamit, hogy milyen is az „átlagos” magyar vállalkozó.

A GEM friss, hazai adatai alapján a BGE Budapest LAB elemzése szerint a vállalkozói lét mára vágyott, magas presztízsű karrierré vált. Ezzel összhangban áll, hogy Magyarországon a felnőtt lakosság több, mint 10 százaléka tervezi valamilyen vállalkozás indítását – vagy legalább az önfoglalkoztatóvá válást – a következő három évben, a korai szakaszban lévő (vagyis kevesebb, mint 3,5 éve béreket fizető) vállalkozók aránya szintén közel 10 százalék (9,75%) a teljes lakosságon belül. Ezzel hazánk a nemzetközi középmezőnyben áll, európai összehasonlításban pedig inkább magasnak tekinthető a vállalkozói aktivitás.

Középkorú, iskolázott, férfi

A 2021-es adatok azt mutatják, hogy statisztikailag a vállalkozók jellemzően férfiak. Az ő vállalkozói aktivitásuk minden korosztályban meghaladja a nőkét, bizonyos korcsoportokban akár több, mint kétszerese is annak. Az eredmény talán meglepő, hiszen sokat hallani – és a Budapest LAB egy másik, freelancereket vizsgáló kutatásában jól látható szegmensként meg is jelent – a magasan képzett, korábban alkalmazottként is sikeres kisgyermekes nők (mompreneurök) vállalkozói csoportja.

Bár a vállalkozói kedvet a közvélemény gyakran köti a fiatalos lendülethez, és sokat olvashatunk ifjú startupperekről, a statisztika azt mutatja, hogy a vállalkozást indítók többségében nem a legfiatalabb, hanem a 25-44 éves korosztályból kerülnek ki. Ez összefügghet azzal az igen szomorú adattal is, hogy a magyarok nagyon nagy arányban úgy gondolják, hogy nem rendelkeznek a vállalkozásindításhoz szükséges tudással és készségekkel – ez a bizonytalanságérzés azonban a kor előrehaladtával (egy bizonyos életkorig, épp az említett határig) csökken. Kevésbé meglepő, hogy a bejáratott – vagyis legalább 3,5 éve béreket fizető – vállalkozással rendelkezők dominánsan az idősebb korosztályból kerülnek ki.

A vállalkozáshoz szükséges tudás hiánya – vagy legalábbis ennek érzete – tetten érhető lehet abban is, hogy a kutatás eredményei alapján a magyar vállalkozók – legyen cégük bármilyen szakaszban – a lakosság egészéhez viszonyítva némileg iskolázottabbak. Ez különösen igaz a bejáratott vállalkozással rendelkezőkre, ahol a férfiak 43,8 százaléka, míg a nők több, mint harmada (36,2%) rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel, miközben a teljes lakosságban lakosságra nézve ezen érték csupán rendre 28,4, valamint 30,2 százalék. „A fenti adatokból összességében az is kiolvasható, hogy a nők vállalkozásindítását az iskolai tudás megszerzése önmagában nem támogatja, hiszen hiába magasabb közöttük a felsőfokú végzettségűek aránya, önálló bizniszbe mégis kevesen kezdenek” – mondja Csákné Dr. Filep Judit, a BGE Budapest LAB tudományos vezetője, a magyar GEM team vezetője.

Nem újít, és nem megy messzire

Az, hogy egy vállalkozás milyen technológiai szintű szektorban tevékenykedik, jó indikátora lehet a hozzáadott érték termelésnek. Ebben a tekintetben a magyar vállalkozók átlagosan sajnos nem teljesítenek jól. A válaszadó magyar vállalkozók túlnyomó többsége, több, mint 90 százaléka alacsony, vagy nem technológiaigényes szektorokban tevékenykedik. Nem technológiaigényes szektornak tekinthető például a mezőgazdaság, az építőipar, de a lakosságnak nyújtott szolgáltatások és a kereskedelem túlnyomó része is. Fontos azonban megjegyezni, hogy az ENSZ főtevékenység besorolása szerint az olyan magas tudásintenzitású szektorok, mint a jogi szolgáltatások vagy az építészeti tervezés is ebbe a kategóriába tartoznak. A korai szakaszban lévő vállalkozók közül a legtöbben különféle lakossági szolgáltatásokat (pl. fodrász, manikűr, masszázs stb.) végeznek, de a bejáratott, azaz legalább 3,5 éve béreket fizető vállalkozások, vállalkozók között is ez a második leggyakoribb tevékenységi kör. Emellett mindkét vállalkozói kategóriában jelentős a kereskedelmi, építőipari, valamint élelmiszeripari vállalkozók száma.

Az újításokkal szemben elutasító megközelítés sajnos az innovációra való hajlandóságban is megmutatkozik: a magyar vállalkozók kevesebb, mint 10 százaléka, a korai szakaszban lévő vállalkozások 8,5, míg a bejáratott vállalkozások csupán 5 százaléka foglalkozik olyan termékek vagy szolgáltatások értékesítésével, amelyek legalább országos szinten újdonságnak tekinthetők. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a vállalkozók döntő többsége egyáltalán nem, vagy csupán kis mértékben innovál nem csak technológiai, de üzleti értelemben sem. Igaz – a korai szakaszban levő vállalkozások 7,7, míg a bejáratottak 11,1 százaléka alkalmaz legalább országos szinten újdonságnak tekinthető technológiákat vagy eljárásokat.

Globális szinten is innovatívnak tekinthető vállalkozások minimális arányban, kizárólag a korai szakaszban lévő vállalkozások között jellennek meg – feltehetően közülük kerülhetnek ki a nagy figyelmet kapó, de statisztikailag egyelőre alig látható startupok.

Nem csak fejlesztésben, térben sem megy messzire a tipikus magyar vállalkozó. A döntő többség a lakóhelye környékéről rendelkezik ügyfelekkel. Országszerte kiterjedő ügyfélkörrel is csak a vállalkozások mintegy 60 százaléka rendelkezik, határon túlra pedig a cégek alig ötöde értékesít.

Leginkább magának ad munkát

A nemzetgazdaság szempontjából kifejezetten fontos, hogy a vállalkozók – elvileg – munkahelyeket teremtenek. A GEM eredményei alapján azonban a tipikus magyar vállalkozás mikro méretű, vagyis legfeljebb öt főt foglalkoztat. A korai szakaszban lévő vállalkozások fele (49,4%) alkalmazott nélküli, egyszemélyes vállalkozás, ezek aránya a bejáratott vállalkozások között is magas (41,5%). Munkahelyteremtést pedig a vállalkozásoknak csupán minden negyedik tervez – a korai szakaszban levő vállalkozások 26,44, míg a bejáratott vállalkozások 25,2 százaléka.

„Ezen adat értelmezésekor ugyanakkor fontos szem előtt tartani, hogy az adatfelvétel 2021 kora nyarán, a COVID-19 járvány harmadik hullámának lecsengése után készült. Az elmúlt évek kiszámíthatatlansága miatt vállalkozóként bátor dolog a foglalkoztatás növeléséről nyilatkozni, annak is örülhetünk, hogy a megkérdezett vállalkozók között van, aki növekedésben gondolkodik” – hangsúlyozza Szennay Áron, a GEM csapat egyik kutatója.

A megélhetés mellett tenni akar a világért is

A vállalkozói aktivitás legerősebb motivációja a megélhetés – a kezdeti szakaszban lévő vállalkozásoknál nemektől függetlenül a vállalkozók kétharmada, míg a bejáratott vállalkozók háromnegyede, közöttük a nők közel 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy azért vállalkozik, hogy megéljen, mivel kevés a munkalehetőség. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy a magyar gazdaság évek óta számos szektorban küszködik komoly munkaerőhiánnyal.

A fentinél is érdekesebb viszont, hogy a második legtöbbször említett motivációs tényező az, hogy a vállalkozó „valami lényegeset” szeretne véghez vinni, ezért vág bele az üzletbe. 2021-ben a korai szakaszban lévő vállalkozók kb. 60 százaléka említette ezt. A bejáratott vállalkozások esetében ugyanakkor ez az érték már alacsonyabb, de még így is jelentősnek tekinthető, 45,5 százalék.

Az, hogy nyomot hagyjanak a világban, sokkal erősebb motivációként jelent meg, mint az, hogy nagy vagyont, kiemelkedő jövedelmet szerezzenek. A vagyon építésre, kiemelkedő jövedelem elérésére vonatkozó motivációt a bejáratott vállalkozások közül csak minden hatodik (18,3%) említette. A korai szakaszban lévő vállalkozók esetében gyakrabban (32,5%) jelenik meg a vagyonszerzés motivációja, ez pedig kifejezetten jó hír.

„Amellett ugyanis, hogy öröm látni, hogy a magyar vállalkozók jelentős része társadalmi hatást kíván elérni, és tisztában van azzal, hogy a vállalkozói lét erre lehetőséget ad, a vagyonban is megjelenő siker a vállalkozók olyan jellegzetessége, amely nélkül nehezen elképzelhető a gazdaság egészére pozitív hatást gyakorló, munkahelyeket és nagyobb hozzáadott értéket teremtő vállalkozások, a vállalkozói szellem jelenléte” – teszi hozzá Csákné Dr. Filep Judit.

Belgium elutasítja az USA beavatkozását cégei sokszínűségi politikájába

A belga kormány elutasítja az Egyesült Államok beavatkozását a belga és európai vállalatok sokszínűségi politikájába - jelentette a Belga nevű belga hírügynökség hétfőn.
2025. 03. 31. 21:00
Megosztás:

Az Év Magyar Autója 2025 díjat a Cupra Terramara nyerte

Az Év Magyar Autója 2025 díjat a Cupra Terramar, a Közönségdíjat a Suzuki Vitara nyerte - közölte az Autós Nagykoalíció (ANK) hétfőn az MTI-vel.
2025. 03. 31. 20:30
Megosztás:

Általános sztrájk bénítja Belgiumot

Belgiumban hétfőn szinte megbénult az élet az idei harmadik általános sztrájk miatt; a munkabeszüntetésben számos ágazat dolgozói vesznek részt, ami komoly fennakadásokat okoz a közlekedésben, a termelésben és a közszolgáltatásokban.
2025. 03. 31. 20:00
Megosztás:

Nagy Márton: az idei a gazdasági áttörés éve

Az idei a gazdasági áttörés éve, 2025 második felében már 3 százalék feletti növekedés, a következő években pedig a GDP dinamikus bővülése várható - mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.
2025. 03. 31. 19:00
Megosztás:

USA telekom: ígéretes lehetőségek

Az USA-ban az üvegszálas optikai technológiával kapcsolatos hangulat megváltozása számos kisebb vállalat számára fellendülést hozott, és a Fidelity szerint az M&A-aktivitást is fellendítheti.
2025. 03. 31. 18:30
Megosztás:

4 milliárdosok klubjában köthet ki idén a hajóutak foglalását digitalizáló magyar startup

A CLICKnCRUISE tőkét vont be angyalbefektetőktől, köztük Szigetvári Józseftől, a Szallas Group korábbi vezérigazgatójától, amelynek eredményeként a cég értéke eléri az 1,3 milliárd forintot. A hajóút-foglalási platform gyors növekedést mutat: 2024-ben az utasok száma két és félszeresére nőtt, akik eddig több mint 2 milliárd forint értékben foglaltak utakat, és a cég 2025-re már 4 milliárdos tranzakciós értéket vár.
2025. 03. 31. 17:30
Megosztás:

ALTEO részvénypiaci hírek

Az ALTEO április 28-án 10 órakor tartja közgyűlését a Bank Center toronyban. A napirenden a szokásos dolgok mellett a vezérigazgató, Chikán Attila László újbóli igazgatósági taggá választása és az új részvények kibocsátásával kapcsolatos határozatai javaslatok (elsőbbség kizárása, új részvényes kijelölése az igazgatóság által) szerepelnek. Az osztalékról egyelőre nincs hír.
2025. 03. 31. 17:00
Megosztás:

Tőzsdezuhanások: a vámok okozzák a kalamajkát

Az egész világ részvénypiacait megrázza az április 2-től érvényes új amerikai vámok megjelenése.
2025. 03. 31. 16:30
Megosztás:

Úton felfelé a forint?

A magyar forint zuhanórepülésbe kezdett, miután a jegybank tavaly szeptemberben csökkentette a kamatlábakat, majd Donald Trump novemberi megválasztása az Egyesült Államok elnökévé tovább súlyosbította a lejtmenetet. Ennek oka, hogy az importvámok kilátásba helyezése miatt „mivel a magyar gazdaság rendkívül nyitott és szorosan kapcsolódik az európai autóiparhoz, a forint ismét nyomás alá kerülhet” – fogalmazott Roger Mark, a Ninety One elemzője.
2025. 03. 31. 16:00
Megosztás:

Emelkedett a Raiffeisen Bank nyeresége 2024-ben

A Raiffeisen Bank Zrt. 115,9 milliárd forint konszolidált adózás utáni eredménnyel zárta a tavalyi évet, amely 12,3 százalékkal haladja meg a 2023. évit - jelentette a pénzintézet a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján hétfőn.
2025. 03. 31. 15:30
Megosztás:

Czomba Sándor: januárban folytatódott a bérek dinamikus emelkedése, a bruttó átlagkereset 10,4%-kal 668 ezer forintra nőtt hazánkban

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2025 januárjában a bruttó átlagkereset 668.100 forintra emelkedett.
2025. 03. 31. 15:00
Megosztás:

Gazdasági fellendülést jeleznek a kínai BMI adatok

Kína hivatalos feldolgozóipari beszerzési menedzser indexe márciusban a várakozásoknak megfelelően 50,5 pontra emelkedett az előző havi 50,2-ről.
2025. 03. 31. 14:30
Megosztás:

Várt alatti inflációs adatok érkeztek Európából

Pénteken megjelentek az első európai inflációs adatok márciusra vonatkozóan.
2025. 03. 31. 14:00
Megosztás:

Trump nem lacafacázik: kemény üzenetet küldött a vámokkal kapcsolatban

Donald Trump kijelentette, hogy a tervek nem változtak, és minden országgal szemben érkeznek a kölcsönös vámok április 2-tól.
2025. 03. 31. 13:30
Megosztás:

Hány éves autóval jár az átlagmagyar?

A magyar piac egészét hirdetésszámban és megtekintésben lefedő Használtautó.hu eddigi 2025-ös adatai alapján ismét növekedett a használt autók átlagéletkora tavalyhoz képest. A növekedés mértéke azonban lassult, ami pozitív fejlemény, főleg, hogy közben a használt autók iránti kereslet folyamatosan nő.
2025. 03. 31. 13:00
Megosztás:

Brit–amerikai egyetértés: fenn kell tartani a nyomást Oroszországon

Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök egyetértett abban vasárnapi egyeztetésén, hogy fenn kell tartani az Oroszországra gyakorolt nyomást Ukrajna ügyében.
2025. 03. 31. 12:30
Megosztás:

A vállalatok miatt kell fenntartani a bankfióki pénztárakat

Az elmúlt év végén a banki ATM-ekből felvett összeg 40 százalékára rúgott már az ügyfelek által befizetett összeg. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint hiába csökkentik a modern ATM-ek a bankok készpénzlogisztikai költségeit, az átlagos készülékek duplájába kerülő befizetős ATM-eket csak forgalmas helyeken érdemes telepíteni. A bankfiókok pénztárai egyre inkább a vállalati készpénzforgalom színterei lesznek.
2025. 03. 31. 12:00
Megosztás:

Januárban 668 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, 10,4%-os növekedéssel

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 668 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 459 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 10,4, a nettó átlagkereset 10,2, a reálkereset pedig 4,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2025. 03. 31. 11:30
Megosztás:

Februárban nőtt a német kiskereskedelmi forgalom

Nőtt a német kiskereskedelmi forgalom februárban havi szinten az elemzői várakozások átlagában szerepelt stagnálás helyett - áll a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis hétfőn ismertetett jelentésében.
2025. 03. 31. 11:00
Megosztás:

A felhőalapú bányászat trendjei 2025-ben: hogyan lehet biztonságosan és hatékonyan kriptoeszközökhöz jutni?

Az elmúlt években a kriptovaluták piaca látványos ingadozásokon ment keresztül, és a felhőbányászat, mint viszonylag alacsony belépési küszöbbel rendelkező befektetési módszer, egyre nagyobb figyelmet kapott.
2025. 03. 31. 10:31
Megosztás: