Így néz ki egy tipikus magyar vállalkozó

Rózsaszín öltönyös? Lesötétített autóval jár? Baseballsapkás? Mobilozik? Sok sztereotipikus kép él a magyar vállalkozókról a fejekben. A BGE Budapest LAB reprezentatív kutatása alapján most többet tudhatunk meg arról, hogy milyenek valójában a vállalkozók.

Így néz ki egy tipikus magyar vállalkozó

A világ legnagyobb vállalkozáskutatása a Global Entrepreneurship Monitor (GEM), amelyben 2021-től ismét szerepelnek magyar adatok is a Budapesti Gazdasági Egyetem csatlakozásának köszönhetően. A GEM sok más mellett évről évre mélységében vizsgálja a felmérésben résztvevő országokra jellemző vállalkozói szerkezetet, a vállalkozók demográfiai jellemzőit, tevékenységét, motivációit. Bár a vállalkozók – ahogy minden más csoport tagjai – egyenként sokfélék és egyediek, statisztikai eszközökkel mégis mondhatunk arról valamit, hogy milyen is az „átlagos” magyar vállalkozó.

A GEM friss, hazai adatai alapján a BGE Budapest LAB elemzése szerint a vállalkozói lét mára vágyott, magas presztízsű karrierré vált. Ezzel összhangban áll, hogy Magyarországon a felnőtt lakosság több, mint 10 százaléka tervezi valamilyen vállalkozás indítását – vagy legalább az önfoglalkoztatóvá válást – a következő három évben, a korai szakaszban lévő (vagyis kevesebb, mint 3,5 éve béreket fizető) vállalkozók aránya szintén közel 10 százalék (9,75%) a teljes lakosságon belül. Ezzel hazánk a nemzetközi középmezőnyben áll, európai összehasonlításban pedig inkább magasnak tekinthető a vállalkozói aktivitás.

Középkorú, iskolázott, férfi

A 2021-es adatok azt mutatják, hogy statisztikailag a vállalkozók jellemzően férfiak. Az ő vállalkozói aktivitásuk minden korosztályban meghaladja a nőkét, bizonyos korcsoportokban akár több, mint kétszerese is annak. Az eredmény talán meglepő, hiszen sokat hallani – és a Budapest LAB egy másik, freelancereket vizsgáló kutatásában jól látható szegmensként meg is jelent – a magasan képzett, korábban alkalmazottként is sikeres kisgyermekes nők (mompreneurök) vállalkozói csoportja.

Bár a vállalkozói kedvet a közvélemény gyakran köti a fiatalos lendülethez, és sokat olvashatunk ifjú startupperekről, a statisztika azt mutatja, hogy a vállalkozást indítók többségében nem a legfiatalabb, hanem a 25-44 éves korosztályból kerülnek ki. Ez összefügghet azzal az igen szomorú adattal is, hogy a magyarok nagyon nagy arányban úgy gondolják, hogy nem rendelkeznek a vállalkozásindításhoz szükséges tudással és készségekkel – ez a bizonytalanságérzés azonban a kor előrehaladtával (egy bizonyos életkorig, épp az említett határig) csökken. Kevésbé meglepő, hogy a bejáratott – vagyis legalább 3,5 éve béreket fizető – vállalkozással rendelkezők dominánsan az idősebb korosztályból kerülnek ki.

A vállalkozáshoz szükséges tudás hiánya – vagy legalábbis ennek érzete – tetten érhető lehet abban is, hogy a kutatás eredményei alapján a magyar vállalkozók – legyen cégük bármilyen szakaszban – a lakosság egészéhez viszonyítva némileg iskolázottabbak. Ez különösen igaz a bejáratott vállalkozással rendelkezőkre, ahol a férfiak 43,8 százaléka, míg a nők több, mint harmada (36,2%) rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel, miközben a teljes lakosságban lakosságra nézve ezen érték csupán rendre 28,4, valamint 30,2 százalék. „A fenti adatokból összességében az is kiolvasható, hogy a nők vállalkozásindítását az iskolai tudás megszerzése önmagában nem támogatja, hiszen hiába magasabb közöttük a felsőfokú végzettségűek aránya, önálló bizniszbe mégis kevesen kezdenek” – mondja Csákné Dr. Filep Judit, a BGE Budapest LAB tudományos vezetője, a magyar GEM team vezetője.

Nem újít, és nem megy messzire

Az, hogy egy vállalkozás milyen technológiai szintű szektorban tevékenykedik, jó indikátora lehet a hozzáadott érték termelésnek. Ebben a tekintetben a magyar vállalkozók átlagosan sajnos nem teljesítenek jól. A válaszadó magyar vállalkozók túlnyomó többsége, több, mint 90 százaléka alacsony, vagy nem technológiaigényes szektorokban tevékenykedik. Nem technológiaigényes szektornak tekinthető például a mezőgazdaság, az építőipar, de a lakosságnak nyújtott szolgáltatások és a kereskedelem túlnyomó része is. Fontos azonban megjegyezni, hogy az ENSZ főtevékenység besorolása szerint az olyan magas tudásintenzitású szektorok, mint a jogi szolgáltatások vagy az építészeti tervezés is ebbe a kategóriába tartoznak. A korai szakaszban lévő vállalkozók közül a legtöbben különféle lakossági szolgáltatásokat (pl. fodrász, manikűr, masszázs stb.) végeznek, de a bejáratott, azaz legalább 3,5 éve béreket fizető vállalkozások, vállalkozók között is ez a második leggyakoribb tevékenységi kör. Emellett mindkét vállalkozói kategóriában jelentős a kereskedelmi, építőipari, valamint élelmiszeripari vállalkozók száma.

Az újításokkal szemben elutasító megközelítés sajnos az innovációra való hajlandóságban is megmutatkozik: a magyar vállalkozók kevesebb, mint 10 százaléka, a korai szakaszban lévő vállalkozások 8,5, míg a bejáratott vállalkozások csupán 5 százaléka foglalkozik olyan termékek vagy szolgáltatások értékesítésével, amelyek legalább országos szinten újdonságnak tekinthetők. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a vállalkozók döntő többsége egyáltalán nem, vagy csupán kis mértékben innovál nem csak technológiai, de üzleti értelemben sem. Igaz – a korai szakaszban levő vállalkozások 7,7, míg a bejáratottak 11,1 százaléka alkalmaz legalább országos szinten újdonságnak tekinthető technológiákat vagy eljárásokat.

Globális szinten is innovatívnak tekinthető vállalkozások minimális arányban, kizárólag a korai szakaszban lévő vállalkozások között jellennek meg – feltehetően közülük kerülhetnek ki a nagy figyelmet kapó, de statisztikailag egyelőre alig látható startupok.

Nem csak fejlesztésben, térben sem megy messzire a tipikus magyar vállalkozó. A döntő többség a lakóhelye környékéről rendelkezik ügyfelekkel. Országszerte kiterjedő ügyfélkörrel is csak a vállalkozások mintegy 60 százaléka rendelkezik, határon túlra pedig a cégek alig ötöde értékesít.

Leginkább magának ad munkát

A nemzetgazdaság szempontjából kifejezetten fontos, hogy a vállalkozók – elvileg – munkahelyeket teremtenek. A GEM eredményei alapján azonban a tipikus magyar vállalkozás mikro méretű, vagyis legfeljebb öt főt foglalkoztat. A korai szakaszban lévő vállalkozások fele (49,4%) alkalmazott nélküli, egyszemélyes vállalkozás, ezek aránya a bejáratott vállalkozások között is magas (41,5%). Munkahelyteremtést pedig a vállalkozásoknak csupán minden negyedik tervez – a korai szakaszban levő vállalkozások 26,44, míg a bejáratott vállalkozások 25,2 százaléka.

„Ezen adat értelmezésekor ugyanakkor fontos szem előtt tartani, hogy az adatfelvétel 2021 kora nyarán, a COVID-19 járvány harmadik hullámának lecsengése után készült. Az elmúlt évek kiszámíthatatlansága miatt vállalkozóként bátor dolog a foglalkoztatás növeléséről nyilatkozni, annak is örülhetünk, hogy a megkérdezett vállalkozók között van, aki növekedésben gondolkodik” – hangsúlyozza Szennay Áron, a GEM csapat egyik kutatója.

A megélhetés mellett tenni akar a világért is

A vállalkozói aktivitás legerősebb motivációja a megélhetés – a kezdeti szakaszban lévő vállalkozásoknál nemektől függetlenül a vállalkozók kétharmada, míg a bejáratott vállalkozók háromnegyede, közöttük a nők közel 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy azért vállalkozik, hogy megéljen, mivel kevés a munkalehetőség. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy a magyar gazdaság évek óta számos szektorban küszködik komoly munkaerőhiánnyal.

A fentinél is érdekesebb viszont, hogy a második legtöbbször említett motivációs tényező az, hogy a vállalkozó „valami lényegeset” szeretne véghez vinni, ezért vág bele az üzletbe. 2021-ben a korai szakaszban lévő vállalkozók kb. 60 százaléka említette ezt. A bejáratott vállalkozások esetében ugyanakkor ez az érték már alacsonyabb, de még így is jelentősnek tekinthető, 45,5 százalék.

Az, hogy nyomot hagyjanak a világban, sokkal erősebb motivációként jelent meg, mint az, hogy nagy vagyont, kiemelkedő jövedelmet szerezzenek. A vagyon építésre, kiemelkedő jövedelem elérésére vonatkozó motivációt a bejáratott vállalkozások közül csak minden hatodik (18,3%) említette. A korai szakaszban lévő vállalkozók esetében gyakrabban (32,5%) jelenik meg a vagyonszerzés motivációja, ez pedig kifejezetten jó hír.

„Amellett ugyanis, hogy öröm látni, hogy a magyar vállalkozók jelentős része társadalmi hatást kíván elérni, és tisztában van azzal, hogy a vállalkozói lét erre lehetőséget ad, a vagyonban is megjelenő siker a vállalkozók olyan jellegzetessége, amely nélkül nehezen elképzelhető a gazdaság egészére pozitív hatást gyakorló, munkahelyeket és nagyobb hozzáadott értéket teremtő vállalkozások, a vállalkozói szellem jelenléte” – teszi hozzá Csákné Dr. Filep Judit.


Stabilra javította az eddigi negatívról a magyar államadós-osztályzat kilátását a Moodys

Stabilra javította az eddigi negatívról a magyar államadósság-kötelezettségek osztályzati kilátását pénteken a Moody's Ratings. A nemzetközi hitelminősítő ezzel levette a napirendről Magyarország leminősítését. A cég egyidejűleg megerősítette a Magyarországra érvényben tartott "Baa2" szintű, befektetési ajánlású hosszú távú szuverén adósságkibocsátói besorolását.
2026. 11. 21. 11:00
Megosztás:

Ne várjunk januárig: a jövőre tervezett pénzügyi előrelépésért idén is sokat tehetünk

Az év vége sok háztartás számára a nagyobb kiadások időszaka, ugyanakkor ilyenkor érkezhet meg a munkahelyi jutalom, a tizenharmadik havi fizetés vagy az éves bónusz is. Ha ezekből az összegekből lehetőségünk van félretenni, érdemes kihasználni a lehetőséget, egy jó döntéssel ugyanis a jövő évi megtakarításokat is megalapozhatjuk, sőt akár jelentős adó-visszatérítéssel is számolhatunk.
2026. 11. 21. 10:00
Megosztás:

Az uniós költségvetés is terítékre kerül a V4-es pozsonyi miniszterelnöki csúcson

Az Európai Unió (EU) 2028 és 2034 közötti költségvetése, valamint a részt vevő országok kölcsönös gazdasági kapcsolatai is terítékre kerülnek a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján, amelyet kibővített formátumban, Christian Stocker osztrák kancellár részvételével tartanak hétfőn.
2026. 11. 21. 08:00
Megosztás:

FAO: Az élelmiszer-alapanyagok globális kínálata továbbra is bőséges, ám a kockázatok növekszenek

Általánosságban nézve továbbra is stabilak a globális mezőgazdasági árukészletek, különösen a búzáé és a szemesgabonáké, bár a rizs, a cukor és a növényi olajok esetében már vegyesebb a kép. Az árupiacok és a kereskedelmi folyamatok ennek ellenére továbbra is ki vannak téve az időjárási viszonyoknak, a logisztikai és politikai bizonytalanságnak, derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által ma közzétett új jelentésből.
2026. 11. 21. 07:00
Megosztás:

Már 48 vidéki városban lehet online megnézni, mennyit érhet egy lakás

Huszonhét új településsel bővült a Duna House online lakásárbecslője, a DH Saccoló. Budapest mellett már 48 vidéki városban lehet néhány adat megadásával tájékoztató árat kérni egy lakásra. Az újak között van Dunakeszi, Vác, Szentendre, Sopron, Miskolc, Szolnok és Siófok is. A Duna House hálózatában ezeken a településeken 2025 eleje óta jellemzően 41 millió forintért keltek el a lakások, a legdrágább és a legolcsóbb város között azonban két és félszeres a különbség.
2026. 11. 21. 06:00
Megosztás:

Csalók gyűjtenek pénzt telefonon a Heim Pál Gyermekkórház nevében

Csalók gyűjtenek pénzt telefonon a beteg gyerekek helyzetével visszaélve, karácsonyi adományozásra a Heim Pál Gyermekkórház nevében - közölte az intézet pénteken az MTI-vel.
2026. 11. 21. 05:00
Megosztás:

MRTV-pályázat - Szabó Stein Imre és Kert Attila jutott a második szavazási körbe

Szabó Stein Imre és Kert Attila kapta a legnagyobb támogatottságot a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatói posztjára pályázók közül a Független Közmédia Testület (FKT) péntek esti szavazásán, őket szombaton ismét meghallgatja a vállalat tulajdonosi jogait gyakorló grémium.
2026. 11. 21. 04:00
Megosztás:

Törvényt hoztak! A cigikereskedelmi mutyi megszűnik, mi lesz a trafikokkal?

Lázár János, korábbi miniszter nevéhez nem csak a vasútrombolás köthető, hanem az Országos Dohányboltellátó (ODBE), azaz a dohány mutyi kiépítése is. Ennek a cégnek a tulajdonosai érdemi verseny nélkül, az elmúlt 10 évben közel 67 milliárd forint adózott nyereségre tettek szert. Ennek a gyakorlatnak most véget vetünk! - olvashatjuk Borsós Gabriella Tisza-képviselő FB oldalán.
2026. 11. 21. 03:00
Megosztás:

Nyugdíjas igazolvány 2027 - Mire jó, mire jogosít?

Egy 63 éves asszony, aki a Nők 40 programmal ment nyugdíjba, díjmentesen vonatozhat Budapestre. Ha a pályaudvarról metróval folytatja az útját, ahhoz már jegyre vagy bérletre lesz szüksége. A vele utazó, 66 éves férje viszont akkor is díjmentesen szállhat fel a vonatra és a metróra, ha még dolgozik, és soha nem igényelt nyugdíjat. Hogyan lehetséges ez?
2026. 11. 21. 02:00
Megosztás:

Ennyi lesz a cukor és az étolaj ára decembertől: 2 nagy változás jöhet

Komoly meglepetést hozhat a december a magyar élelmiszerboltokban: miközben a kristálycukor ára jelentősen csökkent az elmúlt egy évben, az étolajért egyre többet kell fizetni.
2026. 11. 21. 01:00
Megosztás:

Kihirdették a Virágos Magyarország verseny 2026-os nyerteseit

Kihirdették a Virágos Magyarország verseny idei nyerteseit: város kategóriában Tatabánya és Hatvan, község kategóriában Alsóörs és Kisbodak érdemelte ki a fődíjat a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) és a Visit Hungarytől, Budapest Főváros Fődíját pedig a VIII. kerület kapta.
2026. 11. 21. 00:05
Megosztás:

Szigorúbb ellenőrzések a közbeszerzéseknél: több száz szervezet került nyilvántartásba

A Közbeszerzési Hatóság fokozott ellenőrzéseinek eredményeként 2025. szeptember és 2026. november között mintegy 640 szervezet, elsősorban állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság regisztrált az ajánlatkérői nyilvántartásba, vagyis került be a közbeszerzési törvény hatálya alá, míg egy évvel korábban ez a szám 291 volt. A Hatóság a takarékosabb, átláthatóbb és fenntarthatóbb közpénzfelhasználás érdekében további fejlesztéseket is javasol.
2026. 11. 20. 23:00
Megosztás:

Elemzők szerint jövőre 5,5-7 százalékkal nőhetnek a bruttó átlagbérek

Jövőre 5,5-7 százalékkal emelkedhetnek a bruttó átlagbérek az elfogadott bérmegállapodás alapján az MTI által megkérdezett elemzők szerint. A kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői csütörtökön állapodtak meg a jövő évi béremelésről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF).
2026. 11. 20. 22:00
Megosztás:

MNB: a harmadik negyedévben is jelentősen bővült a vállalati és a lakossági hitelállomány

A harmadik negyedévben is jelentősen bővült a vállalati és a lakossági hitelállomány: előbbi 11,3 százalékkal, utóbbi 21,8 százalékkal, mindkettő meghaladta a visegrádi régió és az EU átlagát is - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken az MTI-vel.
2026. 11. 20. 21:00
Megosztás:

Újraindult a kőolajszállítás a megsérült horvátországi Janaf-vezetéken

Újraindult pénteken a kőolajszállítás az Adria-kőolajvezeték (Janaf) Sziszek (Sisak) és Szlavonbród (Slavonski Brod) közötti szakaszán, miután helyreállították a két héttel ezelőtt munkagéppel megrongált vezetéket. A balesetben több mint félmillió liter kőolaj ömlött ki - közölte a vezetéket üzemeltető vállalat.
2026. 11. 20. 20:00
Megosztás:

A BYD toborzóirodát nyitott Szegeden

Megnyitotta toborzóirodáját a BYD pénteken Szegeden, az autóipari cég jelenlegi kilencszáz magyar állampolgárságú alkalmazottja mellé hatszáz újabb dolgozót szeretne fölvenni a közeljövőben.
2026. 11. 20. 19:30
Megosztás:

Innováció, együttműködés, hozzáférés – így lehet jövőbiztos a magyar egészségügy

Miért telik egyre több időbe, mire a szívbeteg eljut a megfelelő ellátásig? Miért nem lesz a kórházi kutatásokból több innováció, és miért maradnak sokszor elszigetelt sikerek a jól működő fejlesztések? A 4. Svájci–Magyar Egészségügyi Fórum résztvevői szerint a magyar egészségügy jövője nemcsak a forrásokon, hanem az együttműködésen, a kiszámítható szabályozáson és a betegek ellátáshoz való tényleges hozzáférésén is múlik.
2026. 11. 20. 19:00
Megosztás:

A vállalatok többsége magasabb adóterhelésre számít 2027-ben

Növekvő adóterhelésre, gyakoribb ellenőrzésekre és egyre összetettebb megfelelési feladatokra készülnek a hazai nagyvállalatok. A transzferárazás jelenti számukra a legnagyobb adókockázatot, miközben a bizonytalan gazdasági környezet ellenére sokan továbbra is beruházásokkal és fejlesztésekkel terveznek. Ez derül ki az EY Magyarország közel 60 nagyvállalati adó- és pénzügyi vezető körében végzett friss felméréséből.
2026. 11. 20. 18:30
Megosztás:

Ericsson magyarországi igazgató: felgyorsítják a helyben fejlesztett innovációk elterjedését

Erősítik az együttműködést az Ericsson budapesti fejlesztőközpontja, valamint a magyarországi szolgáltatók és vállalatok között, és felgyorsítják a helyben fejlesztett innovációk elterjedését - mondta Jan Jaďuď, az Ericsson magyarországi igazgatója az MTI-nek csütörtökön, az Ericsson Imagine Hungary innovációs rendezvényén Budapesten.
2026. 11. 20. 18:00
Megosztás:

Az első részvényvétel előtt: árfolyam, költség és kockázat közérthetően

Egy részvény megvásárlása néhány kattintás lehet. A döntés azonban jóval korábban kezdődik: annál, hogy mire kell a pénz, mekkora veszteség fér bele, és pontosan mit mutat a kereskedési felület. Az első megbízás előtt ezeket a kérdéseket érdemes végigvenni.
2026. 11. 20. 17:30
Megosztás: