Így reagál az okos magyar ember az energiaválságra

A hőszivattyúk terjedését jól mutatja, hogy a kedvezményes, hőszivattyúkra szabott H-tarifára szóló előfizetések száma három év alatt a két és félszeresére nőtt. A Daikin Hungary tapasztalatai szerint a klímák iránti keresletet továbbra is erősen befolyásolja a nyári kánikula, a készülékek átlagárai viszont stagnálnak, ma jellemzően a 2022-es szint körül alakulnak.

2022-ben globálisan nagymértékben emelkedtek az energiaárak: mind a fosszilis energiahordozók, mind az elektromos áram ára megugrott. Ennek következtében rekordméretű kereslet alakult ki Európában és Magyarországon is a levegő–levegő és levegő–víz hőszivattyúk iránt.

A növekedésre jellemző, hogy a Daikin Hungary Kft. a korábbiakhoz képest ötszörös–hatszoros érdeklődést tapasztalt fővárosi márkaboltjában és országosan mintegy 300 partnerénél. Az óriási kereslettel a piac elsősorban a szerelői, másodsorban a gyártói kapacitás hiánya miatt nehezen tudott lépést tartani. 2022-ben így is rekordszámú, mintegy 440 000 levegős hőszivattyút (hűtő-fűtő klímát) értékesítettek Magyarországon, ami kétszer volt több, mint egy évvel korábban.

A 2022/23-as enyhe tél és a csökkenő energiaárak miatt 2023-ban visszaesett a kereslet, ezért becslések szerint mintegy 280 000 klímát értékesítettek itthon. 2024-ben viszont ismét óriási kereslet alakult ki, amit ezúttal főleg az extrém meleg nyár és a párás levegő hajtott: közel 400 000 levegő–levegő hőszivattyú került forgalomba. 2025-ben – a korábbi évekhez képest kevésbé forró nyári időjárás miatt – várhatóan mintegy 270 000 értékesített készülékkel zár majd a magyar klímapiac. 

A hűtő-fűtő klímát vásárlók a leghidegebb hónapokban a 20%-a kiegészítő, 70%-a pedig elsődleges, vagy gyakori fűtési megoldásként használja készülékét.

Egyértelműen látszik, hogy az állami ösztönzőknek, energetikai pályázatoknak van hatásuk a hatékonyabb és környezetbarát hőszivattyús rendszerek további terjedésében.  A jelenlegi, 2025 szeptemberétől érvényes otthonfelújítási programban önállóan támogatható a fűtéskorszerűsítés is, a levegő-víz hőszivattyús megoldásra igényelhető pályázati támogatás.

„A 2022-es rezsiválság óta piaci becsléseink alapján közel 1,4 millió levegős hőszivattyút értékesítettek Magyarországon” – mondta Zuggó Balázs, a Daikin Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. A vizes hőszivattyúk iránt nagyságrendileg kisebb, és hasonlóan hullámzó volt a kereslet. A radiátoros, padlófűtési, illetve felület- és mennyezethűtési rendszerek kiszolgálására alkalmas berendezésekből 2022-ben mintegy 12 000 fogyott, ami 2023-ban 9000-re, 2024-ben pedig 6000 darab közelébe süllyedt. „Az idei évben azonban némi emelkedés várható: mintegy 7000 vizes hőszivattyús rendszer kerülhet értékesítésre a magyar piacon” – teszi hozzá Zuggó Balázs.

Hőszivattyús fűtés: megérte – és megéri – váltani

Egyértelműen jól járt az, aki az elmúlt évek során akár fő, akár kiegészítő fűtésként hőszivattyús rendszert telepített. A Daikin 2022-ben több mintapélda alapján mutatta be, hogy mennyivel olcsóbb – és egyúttal környezetkímélőbb – hőszivattyúval fűteni. Ha egy háztartás évi 2200 m³ gázzal oldotta meg a fűtést (ez egy konvektoros fűtésű lakás átlagos fogyasztása), akkor a 2022. augusztus 1-jétől érvényes rezsiárak mellett mintegy 530 000 forint lett a gázszámlája, míg ugyanez a fűtés levegő–levegő hőszivattyús rendszerrel körülbelül 75 000 forintból megoldható volt.

Egy ilyen hűtő-fűtő klímás rendszer ennél a lakásnál nagyságrendileg 1,7 millió forintba került, vagyis a gázról hőszivattyúra való áttérés megtérülési ideje közel négy év volt. Egy nem hőszigetelt családi ház 3800 m³ éves gázfogyasztásával számolva a gázszámla értéke meghaladta az 1,7 millió forintot, míg ugyanennek a háznak a klímás fűtése 160 000 forint körüli összegből is megoldhatóvá vált.

„Egy átlagos családi házat kiszolgáló levegő–levegő hőszivattyús rendszer bekerülési költsége 3,3 millió forint volt, így a gázról hőszivattyúra váltás akár három év alatt visszahozhatta az árát – vagyis aki 2022-ben átállt, annak mára megtérült a beruházása” – mondta Pécsi István, a Daikin Hungary Kft. fűtéstechnikai üzletfejlesztési vezetője. A 2022 óta eltelt időszakban több százezren tapasztalták meg, hogy az elektrifikált, hőszivattyús fűtéssel nagyságrendekkel alacsonyabb költséggel lehet télen fűteni – és nyáron hűteni.

Azok sem járnak rosszul, akik a közeljövőben terveznek áttérni hőszivattyúra

Egyrészt számos gyártó fejlesztette azóta készülékeit. A Daikin 2023-ban bemutatott egyik fejlesztésének köszönhetően a cég hőszivattyúi alacsony külső hőmérsékleten is kevésbé veszítenek teljesítményükből, ezért fűtési hatékonyságuk mintegy 10%-kal nőtt. Ennek következtében egy ingatlan fűtése sok esetben kisebb névleges – szobánként 2,5–3 kW-os – teljesítményű, így alacsonyabb bekerülési költségű készülékekkel is biztosíthatóvá vált akár –20 °C külső hőmérsékletig. Másrészt a hőszivattyús készülékeket – legyen szó levegő–levegő vagy levegő–víz rendszerekről – elkerülte az utóbbi évek kiugró inflációja: a Daikin berendezései jellemzően mindössze 2-5%-kal kerülnek többe, mint 2022-ben.

Hogyan választanak és mire használják a klímát a magyarok?

A magyar lakosság klíma- és hőszivattyú-vásárláskor is rendkívül árérzékeny: a kereslet négyötödét a belépőkategóriás készülékek teszik ki. A Daikin 2025-ös friss kutatásából kiderült, hogy ma már 50% azok aránya, akik fűtési céllal vásárolnak levegő-levegő hőszivattyút. 

„A megfelelő hőszivattyú kiválasztásakor fontos az energiacímke is, hiszen jelentős különbség lehet a készülékek téli hatékonyságában és fogyasztásában. Ez főleg az ország északi részén, illetve a hegyvidéki területeken élők számára alapos utánajárást igényel, ahol télen alacsonyabb a hőmérséklet – számukra legalább az A++-os készülékek javasoltak. Emellett a komfort is fontos szempont: mind a légáramlás, mind a zajszint szempontjából a legalább középkategóriás készülékek nyújtanak egész évben megfelelő komfortot” – mondja Pécsi István. 

Klímavásárlás: nagyobb az energiamegtakarítás télen, mint a nyári többletfogyasztás

A gázzal szemben nem csupán megéri klímával fűteni, hanem komfortosabbá is válik az ingatlan hőmérséklete, hiszen a gázzal ellentétben a hőszivattyús rendszerrel hűteni is lehet, ez pedig az egész évet tekintve nem jár feltétlenül többletenergiával. Az inverteres hőszivattyús klímák ugyanis nyáron, hűtés közben lényegesen kevesebb energiát igényelnek, mint amennyit megtakarítanak télen, a fosszilis fűtés kiváltásával.

A nyári hűtés többletfogyasztása jellemzően töredéke a fűtési szezonban a gázzal, vagy fosszilis energiahordozóval szemben elért megtakarításnak. A klímát használóknak nincs okuk „klímaszorongásra”: a készülékek négyévszakos használata kevesebbe kerül, miközben a károsanyag-kibocsátás is alacsonyabb marad. A H-tarifát igényelve és észszerű beállításokat használva a téli nyereség tovább növelhető, miközben a nyári terhelés mérsékelt marad.