Ilyen hatása lesz az orosz-ukrán konfliktusnak a cseh jegybankelnök szerint
Jirí Rusnok úgy látja, hogy a konfliktus gazdasági hatása következtében későbbre tolódik a Cseh Nemzeti Bank legfőbb céljának, az infláció két százalék körülire mérséklésének az elérése is. A jegybank nyilvánosságra hozott tervei szerint ezt a célt az idei év végén kellett volna elérni.
Januárban 9,9 százalékos volt a csehországi infláció. Megfékezése céljából a jegybanki tanács február elején 0,75 százalékponttal 4,5 százalékra emelte az alapkamatot. A jegybanki elnök szerint elsősorban a magasabb energiaáraknak lesz inflációnövelő hatása.
"A mi legfontosabb feladatunk, az árstabilitás biztosítása szempontjából a dolog (konfliktus) inkább negatív. Inflációnövelő hatása lesz. Az inflációt elsősorban a magasabb földgáz-, kőolaj- és más energiaárak fogják befolyásolni" - mutatott rá Jirí Rusnok.
"A gazdasági növekedés szempontjából a konfliktust negatív tényezőnek tartom" - szögezte le a cseh jegybank elnöke.
Csehországban tavaly 3,3 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP), míg egy évvel korábban 5,8 százalékkal csökkent - közölte február elején a Cseh Statisztikai Hivatal. Becslések szerint 2022-ben négy százalék körüli növekedés várható.
