Itt az olajkrízis: 110 dollár fölé lőtt az ár a Hormuzi-szoros lezárása után

Az olaj ára hároméves csúcsra ugrott

A nemzetközi olajpiacon vasárnap éjszaka látványos árrobbanás történt: a Brent és a West Texas Intermediate (WTI) nyersolaj határidős jegyzései egyaránt átlépték a 110 dolláros hordónkénti szintet. Ez az első alkalom 2022 óta, hogy az árfolyam ilyen magasra emelkedett.

Az ármozgás különösen gyors: a Brent és a WTI is több mint 25 százalékot ugrott egyetlen kereskedési szakasz alatt, miközben a közel-keleti háború kezdete óta az emelkedés még látványosabb.

A Brent ára több mint 50 százalékkal nőtt, a WTI jegyzése több mint 60 százalékkal emelkedett

Az olajpiac ilyen gyors rallyját utoljára az 1980-as években látták a befektetők, ami jól mutatja a jelenlegi helyzet rendkívüli jellegét.

A drágulás azonban nemcsak az energiapiacot rázta meg: az amerikai részvényindexek határidős jegyzései is eséssel reagáltak.

Az S&P 500 és a Nasdaq 100 futures körülbelül 1,5 százalékot esett, míg a Dow Jones határidős kontraktusai közel 2 százalékos mínuszba kerültek.

A befektetők egyre inkább attól tartanak, hogy a geopolitikai sokk az egész világgazdaságot visszavetheti.

A Crude típusú olaj árfolyama (is) rakétakőnt lőtt ki

A Hormuzi-szoros lezárása megbénította az olajszállítást

Az árrobbanás közvetlen oka a Hormuzi-szoros forgalmának gyakorlatilag teljes leállása. Ez a stratégiai tengeri útvonal köti össze a Perzsa-öblöt a globális olajpiaccal, és kulcsszerepet játszik a világ energiakereskedelmében.

Naponta körülbelül 20 millió hordó olaj halad át ezen a szoroson, ami a világ tengeri olajszállításának mintegy ötödét jelenti. A legfrissebb adatok szerint azonban jelenleg mintegy 16 millió hordónyi napi termelés rekedt a szoros mögött, így nem jut el a nemzetközi piacokra.

A konfliktus azután éleződött ki, hogy az Egyesült Államok és Izrael február végén légicsapásokat indított Irán ellen, amelyek során életét vesztette Ali Hamenei legfelsőbb vezető. Az iráni rezsim ezt követően erőteljes katonai válaszcsapásokat indított, és a konfliktus rövid idő alatt regionális háborúvá szélesedett.

Az egész Közel-Kelet lángba borult

A harcok gyorsan túlnőttek Iránon. Az elmúlt napokban rakéta- és dróntámadások érték több közel-keleti ország infrastruktúráját.

Támadás érte többek között:

- Szaúd-Arábiát

- az Egyesült Arab Emírségeket

- Bahreint

- Ománt

A csapások repülőtereket, lakóépületeket, katonai bázisokat és ipari létesítményeket is érintettek. Irán légtere a hétvégén füstbe borult, miután Teherán és Karadzs közelében üzemanyagraktárakat bombáztak.

A konfliktus egyre inkább az energiainfrastruktúrára koncentrálódik, ami tovább fokozza a piaci bizonytalanságot.

Az elmúlt napokban több kulcsfontosságú energialétesítményt is támadás ért:

- Bahrein Bapco Energies finomítója megsérült

- Szaúd-Arábia Ras Tanura finomítója leállt

- Katar Ras Laffan LNG-komplexuma vis maior helyzetet hirdetett

Emellett több olajszállító tanker ellen is rakéta- és dróntámadás történt a Perzsa-öbölben. Az iráni Forradalmi Gárda pedig figyelmeztette a hajózási társaságokat, hogy erőszakkal lép fel minden hajó ellen, amely megpróbál áthaladni a szoroson, még akkor is, ha hivatalosan nyitottnak nyilvánították a vízi utat.

Olajkitermelési leállások kezdődtek

Mivel az olaj jelentős része nem jut ki a nemzetközi piacokra, több közel-keleti ország kénytelen visszafogni a termelést.

Irak például már most 60 százalékkal csökkentette olajkitermelését, és Kuvait is megkezdte a termelés visszafogását.

Elemzők szerint, ha a szoros tartósan lezárva marad, a globális termeléskiesés gyorsan tovább nőhet:

- 8 nap után: napi 3,3 millió hordó kiesés

- 15 nap után: napi 3,8 millió hordó

- 18 nap után: napi 4,7 millió hordó

Ez a mennyiség már önmagában is elegendő lenne ahhoz, hogy súlyos kínálati sokkot okozzon a globális energiarendszerben.

A Macquarie stratégája, Vikas Dwivedi szerint néhány hetes Hormuzi-szoros lezárás dominóhatást indíthat el, amely akár 150 dollár fölé is emelheti az olaj árát.

Az energiaárak már a fogyasztóknál is érezhetők

Az olajár-emelkedés hatása már most megjelent a fogyasztói árakban is. Az Egyesült Államokban az átlagos benzinár 3,45 dollár gallononként, ami 15 százalékos emelkedést jelent egyetlen hét alatt.

A gazdasági következmények ennél is szélesebbek lehetnek. A Goldman Sachs közgazdászai szerint ha az olaj ára tartósan 100 dollár fölött marad, az:

- 0,7 százalékponttal növelheti a globális inflációt,

- és 0,4 százalékponttal lassíthatja a világgazdaság növekedését.

Mindez azt jelenti, hogy a közel-keleti háború nemcsak az energiapiacot, hanem a teljes világgazdaság stabilitását is veszélyezteti.