Indul a kishajós szezon: sokan megfeledkeznek néhány fontos kötelezettségről
2022 óta többen hajózhatnak engedély nélkül, ennek azonban megvannak a kockázatai
Hazánkban 2022 óta lajstromszám, hajólevél és vezetői engedély nélkül üzemeltethetők azok a motorcsónakok és kisgéphajók, amelyeknek teljesítménye nem haladja meg a 14,7 kW-ot, hossza pedig a 7 métert. Vitorlás hajó esetén szintén a 7 méteres hossz az irányadó, a névleges vitorlafelület pedig nem érheti el a 10 négyzetmétert. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 20 lóerőig engedély nélkül bárki működtethet motoros csónakot vagy kishajót, aki betöltötte a vonatkozó korhatárt (csónak szóló utazás esetén 14, több utas esetén 16 éves kor felett vezethető, motorral ellátott csónakot 17 éves kortól lehet vezetni).
„Bár a hobbihajósok számára kedvező ez a változás, a vízi közlekedésbiztonság szempontjából nagyobb rizikót jelent, hiszen vízi jártasság nélkül váratlan kockázatokkal járhat a vízre szállás. Mivel a hajózási szabályzat betartása mindenkire nézve kötelező, egy alapfokú vízijártassági tanfolyam azok számára is erősen javasolt, akiknek nincs szükségük papírra.” - összegzi Dr. Kozma Gábor, az Insura vezérigazgatója.
Orvosi alkalmassági, műszaki szemle - könnyű megfeledkezni a kötelezettségekről
Azok számára, akik engedélyköteles hajót üzemeltetnek, a kedvtelési célú hajóvezetői engedély mellett meghatározott időközönként gondoskodniuk kell az orvosi alkalmassági vizsgálatról is, amelynek érvényessége életkortól függ: 40 év alatt 10 év az érvényesség felső határa, 60 éves korig 5, míg 70 éves korig 3 évente kell megjelenni az orvosnál. Nagyon fontos, hogy bár a vizsgálat menete gyakorlatilag ugyanaz, ez a vizsgálat nem azonos a gépjárművezetői alkalmassági vizsgálattal, utóbbi érvényessége nem mentesít a hajós alkalmassági elvégzése alól. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a vezetői engedélyen található érvényességi dátum kizárólag az okmány érvényességére vonatkozik, az orvosi alkalmassági vizsgálat érvényessége független ettől - emiatt sokan belefuthatnak a büntetésbe. Az orvosi alkalmassági vizsgálat eredményéről papír alapú igazolást állítanak ki, amit hajózáskor kéznél kell tartani, enélkül ugyanis szintén bírságolhat a vízirendészet.
A kedvtelési célú kishajók esetén emellett kötelező az időszakos műszaki szemle, amelynek esedékességét minden esetben a hajólevélben találják meg az üzembentartók. Műszaki szemlére akkor is szükség van, ha motorcserére vagy üzembe helyezésre kerül sor. A hajózási hatóság minden évben, így idén is meghirdette a szemlék időpontjait, amelyekre az ország több pontján, az áprilistól októberig tartó szezonban rendszeresen sor kerül. Az érintett hajósoknak az időpontfoglaláshoz szemlekérelmet kell beadniuk és be kell fizetniük a vonatkozó eljárási díjat, amelynek mértéke a hajó méretétől függően változik.
Kishajózás esetén is érvényes a zéró tolerancia
Fontos hangsúlyozni, hogy az alkoholfogyasztásra a hajózás minden formájában - így csónak, kenu és SUP esetén is - zéró tolerancia van érvényben, azt a vízirendészet bármikor ellenőrizheti és szankcionálhatja. A gépjárművezetéshez hasonlóan a 0,50 g/l véralkoholszint az irányadó, amely 0,25 mg/l légalkoholszintnek felel meg - efelett már bűncselekménynek számít az alkoholfogyasztás.
Szintén nem szabad megfeledkezni a kötelező felszerelésről, amelynek hiányában szintén büntethet a hatóság: kötelező a mentőmellény minden 16 év alatti utasnak és úszni nem tudó felnőttnek, emellett kötelező a csónakban tartani:
-a személyzet számának és a csónak hajtásának megfelelő számú, de legalább 1 db evezőt,
-a csónak tömegének megfelelő horgonyt,
-kikötésre és horgonyzásra alkalmas, legalább 10 méter hosszú kötelet vagy láncot,
-legalább 1 literes vízmérő eszközt,
-egy elektromos üzemű, fehér fényű, bármely irányba fordítható fényforrást és szükség esetén tartalék izzót,
-a csónak üzembentartójának nevét és címét (vagy telephelyét) tartalmazó táblát, amit rögzíteni kell a csónaktesten,
-tűz- vagy robbanásveszélyes anyag szállítása esetén megfelelő oltásteljesítményű tűzoltó készüléket.
Több tízmillióba is fájhat egy károkozás
Magyarországon jelenleg nem kötelező a kedvtelési célú kishajók biztosítása, azonban a szakember hangsúlyozza: ezen a területen igen magasra rúghatnak a kárösszegek.
„A vízen könnyen megvan a baj: akár egy másik hajóban, akár kikötés során okozunk kárt, az jó eséllyel nem áll meg néhány százezer forintnál, egyes esetekben akár több tízmillió forintosra is rúghat a kárösszeg. A kártérítési felelősség hajózás esetén is fennáll, a kártérítési összeget pedig megfelelő felelősségbiztosítási fedezet nélkül saját forrásból kell előteremteni” - hívja fel a figyelmet Kozma Gábor.
„Szintén erősen ajánlott opció a kishajó CASCO, amely lopás, rongálás, törés és elemi károk esetén térít, ráadásul sok esetben balesetbiztosítással is kiegészíthető, így az utasok fedezetéről is gondoskodhatunk. A hajózás nem olcsó hobbi, megfelelő védelem nélkül pedig akár egy hevesebb zivatarral is elúszhat a szezon, ezért fontos felkészülni a nem várt eseményekre is.” - tette hozzá a szakember.
A kishajós biztosítások megkötésének a legtöbb esetben feltétele a hajólevél megléte, azonban egyes biztosítóknál a nem engedélyköteles hajók üzembentartói is megköthetik a szerződést. További könnyítés, hogy ezek a biztosítások jellemzően szezonálisan is megköthetők, így nem kell egész évben fizetni a biztosítási díjat. A szakember figyelmeztet: a kishajó szárazföldi vontatására használt utánfutóra viszont akkor is meg kell kötni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást, ha azt csak szezonálisan használja az üzembentartója.
