Inflációs fordulat a magyarok körében
Kedvező irányba fordultak az idén az inflációs folyamatok a tavalyi kiugró értékek után. A júliustól október végéig tartó négy hónapos időszakban 3-4,1 százalékos áremelkedést mért éves szinten a Központi Statisztikai Hivatal, miközben 2023 azonos hónapjaiban 9,9-17,6 százalékos volt a drágulás. Az infláció tempójának lassulását érzi a lakosság is, legalábbis a középkorúak - ez derül ki a K&H biztos jövő felmérésből, amely a harmadik negyedévben a 30-59 évesek körében vizsgálta ezt a kérdést.
Sokkal kevesebben tapasztaltak kiemelkedő élelmiszer-drágulást
Az élelmiszerekkel kapcsolatban a válaszadók 78 százaléka számolt be kifejezetten jelentős áremelkedésről, ami ugyan még mindig a legmagasabb érték a többi kategóriához képest, de tavaly még 92 százalékuk látta így a helyzetet, így ahhoz képest jelentős a javulás. A szórakozóhelyek, éttermek voltak sorrendben a másodikak, ahol a legtöbben tapasztaltak nagymértékű áremelkedést: a harmadik negyedévben a válaszadók 66 százaléka számolt be komolyabb drágulásról, ami azonban szintén elmarad az egy évvel korábbi 75 százalékos aránytól. A gyerekekkel kapcsolatos kiadásoknál 57 százalék tapasztalt számottevő áremelkedést, míg egy évvel ezelőtt ez 64 százalékukra volt igaz. A lakhatási költségeknél 54, a közlekedési kiadásoknál 48 százalék beszélt tetemesebb drágulásról, szemben a 2023 harmadik negyedévében mért 66 és 67 százalékkal.
Ugyanakkor több vizsgált kategóriában nem ilyen kedvező az eredmény. A ruházati cikkek esetében kimagasló áremelkedést 58 százalék tapasztalt, ez megegyezik a korábbi negyedévek adataival. A szolgáltatások díjánál most 55 százalék látott növekedést, ami lényegében stagnálást, vagyis hibahatáron belüli eltérést jelent a tavalyi 57 százalékos szinttel összevetve.
Mire lehet számítani?
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője az inflációs kilátásokról általánosságban azt mondta, hogy idén decemberben 4 százalék körüli szinten lehet a mutató, így az éves átlagos infláció 2024-ben 3,6 százalék környékén alakulhat.
A szakember a novemberi kilátások alapján arra számít, hogy az idei kedvező adatoknak lesz egy átgyűrűző hatása, ami visszafogja majd a jövő évi áremelkedési ütemet. Ugyanakkor fontos lesz a forint árfolyamának alakulását figyelembe venni, hiszen a tartósan gyenge forint az importált infláción keresztül felfelé mutató kockázatot jelent. Németh Dávid az ideivel nagyjából azonos éves átlagos inflációra számít 2025-ben.
Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője az adatokat kommentálva közölte, hogy az inflációs érzékelés kulcsfontosságú a megtakarítások alakulása szempontjából: mikor a lakosság nem tart az árak emelkedésétől és biztosnak érzi a helyzetét, akkor nagyobb elánnal tud takarékoskodni. Fontos azonban, hogy az esetleges hirtelen kiadásokra való spórolás mellett akik tehetik, bizonytalan környezetben is gondoljanak az öngondoskodásra, azaz a nyugdíjas évekre történő takarékoskodásra: minél hamarabb megkezdi valaki a nyugdíjcélú megtakarítást, a folyamatosan halmozódó vagyon és a hozamok miatt hatványozottan nagyobb összeget jelenthet a korábbi kezdés, mintha évtizedekkel később vágna bele.
