Több tízezer régi gazdasági épület vár felújításra Magyarországon
A szakértő szerint a meglévő állomány korszerűsítése energetikai és ingatlanfejlesztési tartalékokat jelent hazánknak, amely ráadásul jóval kisebb környezeti terheléssel járhat, mint helyettük teljesen új létesítményeket létrehozni.
A már beépített területek újraértékelésének nemzetgazdasági jelentőségére az idén év elején indult Barnamezős Kataszter is rávilágít, amely országosan összesen 12 ezer hektárnyi korábban már használt, alulhasznosított vagy leromlott állapotú fejlesztési területet tart nyilván. Ezzel párhuzamosan a hatályos építésügyi és településrendezési szabályozás szigorúbb feltételekhez köti az új beépítésre szánt területek kijelölését, és a barnamezős ingatlanok hasznosítását részesíti előnyben a zöldmezősökkel szemben. Ez a szemlélet a meglévő ipari területek és csarnokok újrahasznosítását is nagyban felértékeli.
„Egy régi épület felújításánál komoly kockázatot hordoz, ha hiányzik a rendszerszemléletű mérnöki megközelítés. Gyakori hiba azonnal a statikai számításokkal kezdeni a folyamatot, hiszen a nulladik lépés mindig az új rendeltetés és funkció tisztázása. Erre épül a lézerszkenneres geometriai- és térfelmérés, amelyet többek közt modern diagnosztikával – például a beépített betonacélok átmérőjének meghatározásával –, talajvízszint-elemzéssel és statikai vizsgálatokkal kell kiegészíteni.
Ebből az integrált adatállományból határozható meg a tervezési fázis alapját jelentő »nullkilométeres állapot«. Később az egymást követő kivitelezési fázisok elkészült munkáit periodikus lézerszkenneléssel és 3D modellezéssel folyamatosan ehhez a kiinduló állapothoz kell mérni, biztosítva a beépített mennyiségek és a valóság tűpontos ellenőrzését” – mutatott rá Hegyi Tamás, a DAV Mérnöki Kft. ügyvezetője.
Mint hozzátette, a meglévő épületek újrahasznosítása nemcsak gazdasági, de fenntarthatósági szempontból is előnyösebb a zöldmezős projekteknél. Az épület- és építőipari szektor ugyanis a globális energiafelhasználás és CO2-kibocsátás mintegy harmadáért felel, ennek jelentős része pedig az építőanyagok előállításához és a kivitelezéshez kapcsolódik. A meglévő szerkezetek megtartása, korszerűsítése, és ezzel a karbonlábnyom csökkentése, emellett az egyre szigorúbb ESG előírásokkal szembesülő vállalatoknak is kulcsfontosságú.
