Innovatív eljárásokat vezetnek be a daganatos betegek kezelésében az SZTE-n

A közlemény szerint az intervenciós onkológia - mely az intervenciós radiológia egyik specializált ága -, viszonylag fiatal tudományág, mely új távlatokat nyit a daganatos betegségek kezelésében. Ezek a minimálisan invazív eljárások képalkotó diagnosztikai eszközök, például ultrahang, CT és MRI segítségével végzett beavatkozásokat jelentenek. Noha ezek a módszerek a tengerentúlon már elterjedtek, Magyarországon még nem használják széles körben.

Az elektrokemoterápiás eljárást Szegeden már évek óta alkalmazzák. Ez az elektromos impulzusok segítségével nyújt célzottabb és hatékonyabb terápiát a betegeknek.

A közlemény idézi Lázár Györgyöt, az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar dékánját, aki hangsúlyozta, az intervenciós radiológiai eljárások aránya az onkológiai kezelések között világszerte növekszik. Szegeden is az intervenciós onkológia fejlesztésére és széles körű alkalmazására törekszenek, hiszen ez a módszer képezi a jövő egyik meghatározó pillérét a daganatos betegek kezelésében. Ezért különösen fontos, hogy a módszer megjelenjen a szegedi orvosképzésben is.

A professzor felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon nagyon kevés az olyan szakember, aki magas színvonalon űzi ezt a módszert. Szegeden egyre több és több betegnél alkalmazzák az eljárást. A cél, hogy az SZTE országos központtá váljon az innovatív intervenciós onkológiai kezelések terén.

Ezt a fejlődést nagyban segíti a Szegedi Tudományegyetemen végzett professzor, Kis Béla, aki jelenleg a floridai Tampában található Moffitt Rákközpont speciális intervenciós radiológiai részlegének vezetője. A szegedi egyetemhez való kötődése révén felajánlotta alma materének szakmai tapasztalatait és támogatását a szegedi orvosok továbbképzésében, valamint a telemedicina keretében való konzultációkban. Mindez hozzájárulhat a szegedi orvosi központ országos és nemzetközi elismertségének növeléséhez.

Oláh Judit, az SZTE Onkoterápiás Klinikájának vezetője kifejtette, az onkológiai kezelések ma már nemcsak a túlélés meghosszabbítására és a tünetmentességre fókuszálnak, hanem a betegek életminőségének javítására is. Rávilágított, hogy a betegek számára sokszor az életminőség, a függetlenség és az önellátás képessége fontosabb, mint az élettartam puszta meghosszabbítása.

A jövőben ezért még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a betegek és hozzátartozóik bevonására a kezelési döntésekbe, figyelembe véve az egyéni célokat és kockázatokat. Céljuk, hogy a kezelések ne csak hatékonyak, de kíméletesek is legyenek, így a betegek kevesebb mellékhatással, jobb életminőségben élhessék meg a betegséggel töltött időt - hangsúlyozta a professzor.