Innovatív gyógyszergyártók: a magyar betegek biztonságos ellátását veszélyezteti a gyógyszerforgalmazókat terhelő újabb különadó

A forint árfolyamának folyamatos gyengülése, a pandémia, majd az ukrán háború már eddig is súlyosan veszélyeztette a biztonságos hozzáférést számos modern gyógyszeres terápiához, amit a különadó aránytalan és nagymértékű emelése csak tovább tetéz, és aminek egyelőre beláthatatlan következményei lehetnek. Az innovatív gyógyszergyártók – mint ahogyan a múltban is minden alkalommal, amikor erre szükség volt – felelősen vállalják a rájuk rótt kötelezettségeket. Ugyanakkor leszögezik, hogy a döntést elhibázottnak és veszélyesnek tartják, illetve a helyzet kiegyensúlyozásához a gyógyszerekhez való hozzáférés kiszámíthatóságát megerősítő, azonnali, érdemi és támogató intézkedésekre van szükség. Ennek érdekében az AIPM a szakmai párbeszéd haladéktalan megindítását, valamint a gyógyszeriparral kötendő új megállapodás keretében a hozzáférés gyorsítását és kiszámíthatóságát erősítő közös intézkedési terv megvalósítását kéri az új kormánytól.

Innovatív gyógyszergyártók: a magyar betegek biztonságos ellátását veszélyezteti a gyógyszerforgalmazókat terhelő újabb különadó

A pandémia utáni, az ukrán konfliktus által felerősített negatív hatások alapjaiban rengették meg a gyógyszerekhez való biztonságos és kiszámítható hozzáférést: a forintárfolyam mélyrepülése csak az elmúlt négy évben közel 260 milliárd forintos veszteséget okozott a vényköteles termékeket forgalmazó cégeknek, ami számos terápia esetén már-már fenntarthatatlan piaci körülményeket teremtett. Mindezek fényében érthetetlen a kabinet által bevezetett különadó ezen gyógyszerekre való kiterjesztése. A változatlan hatósági árak, a hatalmas méretű árfolyamveszteség, a folyamatosan növekvő gyártási költségek és az egyre erősödő inflációs nyomás mellett ugyanis – amelyek önmagukban is veszélyeztetik az ágazatot – a gyógyszerforgalmazók eddig is több különböző jogcímen fizettek már különadót. Ennek összege csak tavaly 96 milliárd forintot tett ki, és 2010-től kezdve összességében már mintegy 900 milliárd (!) forintnyi extra bevételhez juttatta a költségvetést. Sőt, a frissen benyújtott 2023-as költségvetési törvényjavaslatban foglaltak szerint a gyógyszertámogatásra fordított állami kiadásokból jövőre is minden 5. forintot a gyógyszergyártók különadója fedez majd.

A gyógyszereket érintő adókulcs 28%-ra történő emelése a tízezer forintnál magasabb termelői árú készítmények hazai forgalmazását nehezíti meg. Azaz kifejezetten az olyan, magasabb hozzáadott értékű terápiákat érinti, mint például a cukorbetegség, a daganatos megbetegedések, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a pszichiátriai betegségek, vagy akár a ritka megbetegedések kezelésére szolgáló, pótolhatatlan modern készítmények. Az új adó bevezetése önmagában egy 40%-os adóemelést jelent, miközben maradnak olyan készítmények, amelyek után egyáltalán nem kell fizetni adót, míg egyes innovatív terápiák esetében már elviselhetetlenül magas, 38%-os terhet jelent majd a különadó. Összességében is elmondható azonban, hogy a 20 milliárd forintos ún. „extraprofitadó” több mint 80%-a kizárólag az innovatív gyógyszercégeket terheli, így a majd ezermilliárdos teljes hazai gyógyszerpiac negyedét érintő készítmények után kell a most bevezetett extra adó többségét befizetni – miközben ezen készítmények biztosítják a magyar betegeknek a legnagyobb egészségnyereséget.

„Az eddig is magas gyógyszeripari különadók és az elmúlt évek jelentős árfolyamgyengülése rendkívül negatívan érintette a társadalombiztosítási támogatással rendelhető terápiákat forgalmazó gyógyszercégeket” – hangsúlyozta dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója. Szerinte nem kellően megalapozott a kormány következtetése a vényköteles szektorban képződő extraprofitról, ezért a kívánt cél helyett az adóemelés a magyar betegek biztonságos gyógyszerellátását sodorja veszélybe. Ráadásul már az eddigi terhek és a jelenlegi makrogazdasági adottságok miatt a megszokott hozzáférési színvonal megőrzése is érdemi és támogató kormányzati beavatkozást igényelne. Az új adókkal azonban már nem csak a magyar betegek új terápiákhoz való hozzáférésének esélye szűkült jelentősen, hanem egyes, már elérhető terápiák folyamatos hozzáférése is veszélybe kerülhet. Miközben a gyógyszercégek terhei egyre nőnek, az új modern készítményekhez való hozzáférés lelassult: minden korábbinál nagyobb számú, több mint 120 terápia vár befogadásra, amelyek közül 85 esetében minden szakmai előkészítés megtörtént, így csak a végső döntésre várnak.

Dr. Holchacker Péter arra is emlékeztetett, hogy hazánkban a magyarok általánosan rossz egészségügyi állapota következtében különösen nagy jelentősége van a kiszámítható és biztonságos ellátásnak. „Bízunk abban, hogy a kormány mindennél előbbre valónak tekinti a magyar betegek érdekeit, biztonságos gyógyulását, stabil gyógyszeres ellátását” – mondta a szakember, aki szerint az AIPM továbbra is nyitott az érdemi szakmai párbeszédre a minden fél számára megnyugtató megoldás megtalálása érdekében. Ezt elősegítendő, az egyesület egy, a gyógyszeriparral kötendő új kormányzati megállapodás megkötését javasolja: ezzel nem pusztán a terápiák tömeges elérhetetlenné válása akadályozható meg, hanem a kormány és az iparág számára egyaránt kiszámítható finanszírozási és piaci környezet biztosítható általa.

A digitális térben előforduló veszélyekre hívja fel a fiatalok figyelmét a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt időszakban egyre nagyobb figyelmet fordít arra, hogy felhívja a fiatal korosztály figyelmét a digitális térben előforduló veszélyekre - közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.
2025. 10. 04. 03:00
Megosztás:

Ha Ön 1949-1975 közötti születésű, akkor van oka a félelemre

Az 1949 és 1975 között világra jött nemzedéket gyakran a baby boom korszakhoz, illetve annak későbbi hullámához sorolják. Ez a generáció életútja során jelentős társadalmi és gazdasági változások tanúja volt, most pedig újabb kihívások elé kerül, miközben fokozatosan belép az időskorba. Az alábbiakban bemutatjuk azokat a legfontosabb kockázatokat, amelyek különösen jellemzőek erre a korosztályra.
2025. 10. 04. 02:00
Megosztás:

Itt az időpont! Magyarország így vezeti be az eurót

Magyarország 2004-es EU-csatlakozásával vállalta az euró bevezetését, de 2025. október 3-án még nincs hivatalos céldátum, és a forint nem tagja az ERM II-nek (az euró előszobájának). A 2024–2025-ös konvergenciaértékelések alapján több maastrichti kritérium sem teljesül tartósan (infláció, kamat, költségvetési egyenleg), valamint jogszabályi összeegyeztethetetlenségek is fennállnak.
2025. 10. 04. 01:00
Megosztás:

Felmondani csak az öregek szoktak

Forradalmi szemléletváltást sürget a generációk kezelésében a Magyarország egyik vezető HR-szolgáltatója, a WHC Csoport.
2025. 10. 04. 00:01
Megosztás:

Letette az uralkodói esküt az új luxemburgi nagyherceg

Henrik luxemburgi nagyherceg 25 év uralkodás után lemondott trónjáról, és átadta a nagyhercegi címet fiának, Vilmosnak, aki hivatalosan is letette az uralkodói esküt a luxembourgi parlament előtt - tájékoztatott a Luxembourg Times című, angol nyelvű luxemburgi hírportál pénteken.
2025. 10. 03. 23:00
Megosztás:

Deloitte: 26 kiemelkedő magyar vállalatot díjaztak

A Deloitte Private Best Managed Companies üzleti mentorprogramja 2022-ben indult Magyarországon azzal a céllal, hogy szakmai támogatást adjon a hazai magántulajdonú cégeknek, és elismerje a kiemelkedő teljesítményt; a független zsűri idei döntése alapján 26 társaság nyerte el a Kiválóan Vezetett Vállalatok minősítést - közölte a tanácsadó vállalat pénteken az MTI-vel.
2025. 10. 03. 22:00
Megosztás:

Az euróövezetben és az Európai Unióban is csökkentek a termelői árak

Az euróövezetben és az Európai Unióban havi és éves szinten is csökkentek az ipari termelői árak augusztusban az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint.
2025. 10. 03. 21:00
Megosztás:

Erősödött a forint pénteken

Erősödött a forint pénteken a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. A forint a hetet is nyereséggel fejezte be.
2025. 10. 03. 20:00
Megosztás:

Közösen fejleszti Magyarország és Románia a Berettyó és a Sebes-Körös vízgazdálkodását

Magyarország és Románia uniós forrásból közösen fejleszti a Berettyó és a Sebes-Körös vízgazdálkodását, így javítva a vízhiányos területek vízháztartását - közölte a programban részt vevő Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kövizig) pénteken az MTI-vel.
2025. 10. 03. 19:30
Megosztás:

Felülteljesítő volt a BUX az európai piacokhoz képest

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 812,54 pontos, 0,82 százalékos emelkedéssel, 100 462,96 ponton zárt pénteken.
2025. 10. 03. 19:00
Megosztás:

2 milliárdos állami támogatás a víziszárnyas-tartóknak a madárinfluenza ellen

Már 2,038 milliárd forint állami támogatást folyósított a Magyar Államkincstár a víziszárnyas-ágazat szereplőinek a madárinfluenza elleni védekezés segítése érdekében. A kormány támogatásának köszönhetően az idén júliusban beadott kérelmek alapján első körben 105 érintett baromfitartó juthat forráshoz. Jelentős az érdeklődés a kompenzáció iránt, amelyet minden érintett novemberre kézhez kap - tájékoztatta Nagy István agrárminiszter az MTI-t az Agrárminisztérium (AM) pénteki közleményében.
2025. 10. 03. 18:30
Megosztás:

Fél Oroszországot már hó borítja

Oroszország területének mintegy ötven százalékát már hó borítja - közölte Roman Vilfand, Oroszország Hidrometeorológiai Központjának tudományos vezetője pénteken az Interfax hírügynökséggel.
2025. 10. 03. 18:00
Megosztás:

Szeptemberben is kedvezőbb üzemanyagárakkal találkozhattak a magyar családok a hazai töltőállomásokon, a szomszédos országok átlagához képest

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2025 szeptemberében Magyarországon a 95-ös benzin havi átlagára 585 forint volt, ami 2 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok 587 forintos átlaga.
2025. 10. 03. 17:30
Megosztás:

Rekord bérigények és élményközpontú álláskeresés – jön a Műegyetemi Állásbörze

Október 14–15-én ismét megrendezik a nagymúltú Műegyetemi Állásbörzét, amely nem csupán a munkaadókat és a hallgatókat hozza össze, hanem pontos képet is ad arról, milyen elvárásokkal lép a munkaerőpiacra a jövő műszaki értelmisége.
2025. 10. 03. 17:00
Megosztás:

Megkezdte munkáját az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum

"Kidolgoztuk azokat a hosszú távú terveket, feladatokat, amelyek a gyakorlati erdőgazdálkodók számára nyújtanak támpontot a jövőben" - közölte az Agrárminisztérium (AM) pénteki közleménye szerint Mocz András, a tárca erdőkért felelős helyettes államtitkára.
2025. 10. 03. 16:30
Megosztás:

FAO: csökkentek a globális élelmiszerárak szeptemberben

Szeptemberben csökkent az élelmiszerek világpiaci ára az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapján pénteken közzétett adatok szerint.
2025. 10. 03. 16:00
Megosztás:

Megkezdődött a képviselőházi választás Csehországban

Megkezdődött a képviselőházi választás péntek délután Csehországban, ahol a voksolás már hagyományosan kétnapos.
2025. 10. 03. 15:30
Megosztás:

A Kormány a Széchenyi Mikrohitel MAX+ keretében magasabb hitelösszeggel és szélesebb felhasználási lehetőségekkel támogatja a hazai kkv-k növekedését

A Kormány mindent megtesz a hazai mikro, kis- és középvállalkozások beruházásainak támogatása, termelékenységük növelése és méretugrásuk elősegítése érdekében. Ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium módosította a Széchenyi Mikrohitel Max+ hiteltermék üzletszabályzatát.
2025. 10. 03. 15:00
Megosztás:

Megérkeztek a fővárosba az első elektromos csuklós autóbuszok

Megérkeztek a fővárosba az elektromos csuklós autóbuszok első példányai, amelyek a már felkészítés és tesztelés alatt álló, harminc szóló elektromos jármű mellé csatlakoznak - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pénteken az MTI-vel.
2025. 10. 03. 14:30
Megosztás:

Alig több mint 4 millió tonna lehet a 2025 évi kukoricatermés

Az aszályos nyár miatt idén hektáronként 5,6 tonna terméshozam mellett várhatóan 4-4,2 millió tonna lesz a hazai kukoricatermés. Az egyre sűrűbben jelentkező időjárási szélsőségek miatt nagyon kiszámíthatatlanná váló környezetben a termelők a korábbinál jóval óvatosabban közelítenek ehhez a növényhez, ami a vetésterület gyors zsugorodásában is megmutatkozik: míg 10-15 évvel ezelőtt még 1,2 millió hektáron termesztettek kukoricát, idén már mindössze 750 ezer hektár volt a vetésterület.
2025. 10. 03. 14:00
Megosztás: