Ipari ingatlanpiac: a bérbeadások közel fele az év utolsó negyedében valósult meg

Ebből a szemszögből némileg érdekesebb megvilágításba kerül az az összesítés, hogy 2025-ben milyen élénk kereslet jellemezte a magyar ipari és logisztikai ingatlanpiacot. A nettó bérbeadás volumene országosan jelentősen nőtt, ugyanakkor az új átadások hatására az üresedési ráta is emelkedett Budapesten az ipari-logisztikai állomány meghaladta a 4 millió négyzetmétert, miközben a nettó bérbeadás közel 448 ezer négyzetméterre nőtt.

A teljes ipari-logisztikai ingatlanállomány Budapesten jelenleg 4,082 millió négyzetméter, vidéken: 2,050 millió négyzetméter. A teljes üresedési ráta Budapesten 12,8%, vidéken 8,6% (előbbi közel 5%-os, utóbbi közel 2%-os növekedést jelent a megelőző év végéhez képest).

2025-ben 12 darab, egyenként 10 000 négyzetméter feletti új bérleti tranzakciót zártak Budapesten, összesen 238 160 négyzetméter volumenben. 

Beck Tamás arra is kitért, hogy míg a hazai ipari beruházások jelentős része fókuszált az autóiparra az elmúlt évtizedekben, és ettől sokáig azt várták a szakemberek, hogy az üzemek mellé települő beszállítói „holdudvar” további több százezer négyzetméternyi keresletet támaszt az ipari/logisztikai ingatlanpiacon, közben úgy alakult a gyárak beszállítókkal kapcsolatos startégiája, hogy gyakran “csak” vagy egy gyors átfutásra berendezkedő, just-in-time rendszerű  logisztikai rendszert alakítottak ki, vagy beintegrálták a gyártókat, beszállítókat a saját gyártóbázisuk területébe. Így ez a várt piaci igény, amelyre a fejlesztők spekuláltak, nem, vagy csak részlegesen jelent meg az autógyárak környezetében. 

Az új átadásokat tekintve, a teljes átadott ipari ingatlan volumen pontosan 476 794 négyzetméter volt, amelynek 37%-a üresen került átadásra. Az átadások 69%-a Budapesten, 31%-a vidéken valósult meg. A vidéki átadások mindössze 10,5%-a történt Nyugat-Magyarországon. Elmondható, hogy észak-déli relációban az ipari-logisztikai ingatlanok az ország északi felére (az M7 és M3 autópályáktól északra) koncentrálódtak, ha pedig a Duna vonalától nyugatra és keletre tekintünk, akkor a fejlesztések jelenős hányada Kelet-Magyarországra esik.   

A teljes ismert fejlesztési pipeline 551 458 négyzetméter, ebből 43% előbérlettel rendelkezik, (Budapest: 300 681 négyzetméter, 53% előbérlettel, míg vidék: 250 777 négyzetméter, ebből 60% előbérlettel) A pipeline döntően big-box fejlesztésekből áll, kisebb arányban városi logisztikai vagy small unit jellegű projektekből.