Irányváltás jön a szlovák külpolitikában?

Előrehozott választást tartanak 2023. szeptember 30-án Szlovákiában. Az elmúlt huszonöt évben, Vladimír Mečiar 1998-as leváltása óta az ország külpolitikai irányultsága nem került veszélybe, azonban a jelenlegi szlovák közélet és a választási kampány meghatározó elemévé vált a külpolitika. Jó esély mutatkozik az elmúlt években a nyugati fősodorral szembe helyezkedő Robert Fico visszatérésére a miniszterelnöki székbe, aki külpolitikai értelemben újra a mečiari útra vezetheti Szlovákiát. Lesz-e nyugatellenes fordulat a szlovák külpolitikában, és magyar szempontból milyen veszélyeket és lehetőségeket rejt a lehetséges őszi kormányváltás?

Irányváltás jön a szlovák külpolitikában?

Az 1998-as konszenzus

A szlovák külpolitikában az elmúlt évtizedekben létezett egy törésvonal, amely a nemzeti, nacionalista és populista, alapvetően keletre forduló külpolitika irányvonal, valamint a nyugati orientációjú külpolitikai agenda között alakult ki. Előbbi irányultság eddigi legjelesebb képviselője Vladimír Mečiar volt, akit 1990-ben, 1992-ben és 1994-ben is miniszterelnöknek választottak. Mečiar rendkívül népszerű volt több mint tíz éven át, azonban az 1994–1998 közti kormányzását Szlovákia történetének legsötétebb időszakaként tartjuk számon; a maffiamódszerekkel történő kormányzás mellett a még nem EU és NATO tagállam Szlovákia hangsúlyosan szembement a nyugati fősodorral, a jogállam teljes leépítése zajlott. Mečiar a térség „fenegyereke” lett, aminek eredményeként az ország teljesen elszigetelődött, és veszélybe került a rendszerváltás óta áhított euroatlanti integráció (a mečiari évek eredményeként Szlovákia csak 2004-ben tudott csatlakozni a NATO-hoz). 1998-ban a demokratikus ellenzéknek sikerült leváltania Mečiart, aki bár megnyerte a választást, abszolút többséget nem szerzett, a korábbi évek politikája miatt pedig nem tudott kormányt alakítani.

1998-ban az a konszenzus alakult ki a szlovák külpolitikával kapcsolatban, hogy a szlovák lakosságban jelentős pánszláv érzet és oroszbarátság ellenére az ország külpolitikájának – pártpolitikai nézetkülönbségektől függetlenül – soha nem szabad az európai és nyugati fősodorral szembe fordulnia, mert ez súlyosan sérti Szlovákia érdekeit. A szlovák politikai elit tehát bár tudatában volt, hogy az ország lakosságának jelentős része sokkal inkább szimpatizál Oroszországgal, mint a Nyugattal, a Mečiar-korszakból levont tanulságok miatt az 1998-as konszenzus az elmúlt 25 évben sértetlen maradt. Mečiar szellemi és politikai örököse, Robert Fico kormányzásai során számos szimbolikus gesztust tett ugyan Oroszország irányába, de a lényeges külpolitikai kérdésekben a nyugati fősodorral nem ment szembe, az érzékeny egyensúlyt a lakosság többségének oroszbarátsága és a nyugatos külpolitika között fenntartotta.

Kül- és magyarpolitika Szlovákiában

A mečiari évek nem csupán az ország elszigetelődését hozták magukkal, de durván magyarellenes politikai is jellemezte ezt az időszakot. Mečiar kormánya számos kísérletet tett a magyar nyelvű oktatás felszámolására, valamint a magyarellenes politika része volt a választási törvény módosítása is, ami rákényszerítette a magyar pártokat az egyesülésre. Így született meg a Magyar Koalíció Pártja, amely a demokratikus ellenzékkel közösen váltotta le Mečiart 1998-ban és lépett kormányra a Mikuláš Dzurinda vezette koalícióban. A 2006-ig hivatalban lévő Dzurinda-kormány egyértelműen elköteleződött az euroatlanti integráció mellett, sikerrel vezette be az országot az EU-ba és a NATO-ba, valamint megteremtette azokat a gazdasági alapokat is, amelyek lehetővé tették az Euró 2008-as bevezetését.

2006-ban Fico először lett miniszterelnök, koalíciós partnerei pedig Vladimír Mečiar és a radikálisan magyarellenes Ján Slota voltak. Ez a kormány is a mečiari évekhez hasonló magyarellenes politikát folytatott (gondoljunk az azóta is hatályban lévő nyelv- és állampolgársági törvényre, a DAC szurkolók vagy Malina Hedvig megveretésére), azonban Fico a külpolitika egyéb elemei vonatkozásában már nem tért vissza a mečiari útra, hanem maradt az 1998-as konszenzusnál. 

Két éves kihagyást követően (Iveta Radičová jobbközép, teljes mértékben nyugati irányultságú kormánya Mikuláš Dzurinda külügyminisztersége mellett) 2012-ben Fico visszatért a hatalomba, és a 2018-as bukásáig ő volt Szlovákia miniszterelnöke. Ebben az időszakban sikerült konszolidálni a kapcsolatot Magyarország kormányával, azonban a korábbi, alapvetően magyarellenes motívumú jogszabályok, mint a nyelv és az állampolgársági törvény hatályban maradtak. Külpolitikájában Fico ekkor sem ment szembe a nyugati fősodorral a fontos kérdésekben, de szimbolikus lépéseket tett az oroszok irányába, illetve az amerikai szövetségeseikkel szemben.

A ficoi külpolitikai változásának jelei, okai és sikerei

Fico külpolitikai irányváltása több okra vezethető vissza. A folyamat 2018-ban kezdődött, amikor a Kuciak-gyilkosság után kirobbant tüntetések eredményeként Ficonak le kellett mondania a kormányfői posztról. Fico ekkor nyugati beavatkozást, személy szerint Soros György szervezeteit vádolta a tüntetések szervezésével. Később 2020-tól Fico erősen oltásellenes álláspontot foglalt el, a fősodorral ekkor is szembekerült. Ezzel párhuzamosan a 2018-ban kormányfői tisztségben Ficot váltó Peter Pellegrini és társai kiváltak Fico pártjából, a Smerből, és egy másik, szintén szociáldemokrata pártot alapítottak (Hlas). Pellegrini pártja néhány hónap alatt a népszerűségi listák élére tört, Fico pártja pedig elkezdett veszíteni a népszerűségéből (bár a 2020-as választást Ficoék elveszítették a hírhedtté vált maffiakormányzásuk után, a helyükbe lépő Matovič és Heger kormányok a permanens kormányválságok állapotában, rendkívül ügyetlenül kormányoztak, így nem meglepő módon újra a szociáldemokratáknak állt a zászló). A két párt között kevés markáns különbség mutatkozott, azonban Pellegrini alapvetően nyugati orientációjú politikát folytatott. Fico részben erre reagált, és a korábbi óvatos, szimbolikus keleti gesztusok politikáját felváltotta az egyértelmű oroszbarát álláspont, amely együtt járt a nyugatellenes megszólalásokkal. Ez lehetőséget adott a két szociáldemokrata tömörülés elhatárolására, és Fico is immár nyíltan felvállalhatta oroszbarát álláspontját.

Ebbe a helyzetbe érkezett meg az orosz-ukrán konfliktus, amely Fico külpolitikai irányváltásának gyorsítópályát jelentett. A teljesen nyugati elköteleződésű Matovič és Heger kormányai Ukrajna egyik leghangosabb támogatójává léptek elő, miközben a lakosság többsége érezhetően nem támogatta ezt a politikát. A kormány tavaly decemberi bukását követően az ügyvivő kormány ráadásul alkotmányos értelemben vitatható módon között adott MiG-29 típusú vadászrepülőket Ukrajnának, ami a lakosság komoly rosszallását váltotta ki, jelentős mértékben Fico malmára hajtva a vizet.

Pellegrini pártja gyakorlatilag létrejötte óta vezette a közvélemény-kutatásokat, azonban a fenti tényezők együttállásának köszönhetően idén január-februártól trendforduló figyelhető meg a felmérésekben; a legnépszerűbb politikai párt újra a Fico vezette Smer. Fico nyugatellenes külpolitikai fordulata egyelőre sikeresnek tűnik, amitől nem függetleníthető, hogy a szintén kihívó szerepében lévő, nyugatos Pellegrini nem tudott értelmezhető politikai víziót felvázolni a háború kérdésében. Az újságíró-gyilkosság és maffiakormányzás ellenére tehát jelen állás szerint újra Robert Fico lehet a befutó a szeptemberi előrehozott választáson. 1998 óta nem volt a külpolitika kampánytéma, most azonban nem meglepő módon, a választás első számú kérdésévé vált.

A lehetséges külpolitikai fordulat magyar szemmel

A magyar külpolitika szempontjából kedvezőnek tűnhet a lehetőség, hogy Fico miniszterelnöki visszatérése esetén jelentősen megváltoztathatja a jelenlegi szlovák külpolitikai irányultságot. Ezzel szorosabbra fűződhetne a külpolitikai együttműködés Pozsony és Budapest között, valamint az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat és az Oroszország elleni uniós szankciókat ellenző szlovák külpolitika a magyar mozgásteret is növelheti az európai politikai színtéren. Egy ilyen irányváltás kedvezően hathat a visegrádi csoporton belül az orosz–ukrán háború miatt felborult egyensúlyra is, azonban a háborúval kapcsolatos cseh és lengyel megközelítés miatt nem valószínű, hogy a visegrádi együttműködés korábbi dinamikája ennek következtében helyre tudna állni.

Robert Fico lehetséges visszatérése a hatalomba más okokból kifolyólag sem tekinthető kedvezőnek. Fico kormányzása során szoros kapcsolatokat épített ki a legfelső szervezett bűnözői körökkel. Ez a maffiakormányzás a 2018-as újságíró-gyilkosságban csúcsosodott ki. Ficoval Szlovákia egyik legsötétebb időszaka térhet vissza, különösen, ha ezen alkalommal nem csupán a maffiakormányzás módszerei és a jogállamiság lerontása, de a külpolitika értelemben is szellemi és politikai elődje, Vladimír Mečiar nyomdokaiba lép. Mečiar idején Szlovákiának sokba került, hogy a térség „fekete lyukává” vált, ahogy az akkori amerikai külügyminiszter, Madeleine Albright fogalmazott. A szoros külpolitikai együttműködés egy ilyen Szlovákiával terhet is jelenthet a magyar külpolitika számára.

Ezen felül Fico jelenlegi politikáját nem lehet és nem is érdemes elvonatkoztatni a 2006–2010 közti magyarellenes politikájától, hiszen az akkor elfogadott jogfosztó rendelkezések ma is hatályban vannak, a Beneš-dekrétumokat pedig szintén e kormány regnálása alatt erősítette meg hatályában a szlovák parlament. Ennek okán szoros együttműködés a Robert Fico vezette politikai tömörüléssel – elvi szempontból – kizárólag e sérelmek kiküszöbölése után lehetséges. Ez igaz a határon túli magyarok jogai mint zsinórmérték által meghatározott mindenkori magyar külpolitikára, valamint a szlovákiai magyar politika számára is. A politikai együttműködési lehetőségek, így különösen lehetséges kormányalakítási tárgyalások mérlegeléséhez utóbbi viszonylatában azonban első lépésben az szükséges, hogy a szlovákiai magyarság egységpártja, a Szövetség bejusson a törvényhozásba a szeptemberi előrehozott választáson.

Kép: TASR
Forrás: ludovika.hu


Jövő júniusban megszűnne az Országos Dohányboltellátó koncessziós joga egy törvényjavaslat szerint

Jövő júniusban megszűnne az Országos Dohányboltellátó (ODBE) Kft. 2035-ig tartó dohánykiskereskedelmi koncessziós joga az Országgyűlésnek kedden éjjel benyújtott törvényjavaslat szerint. Az indítvány rendelkezéseinek többsége 2027. június 1-jén lépne hatályba, liberalizálva a piacot.
2026. 11. 19. 04:30
Megosztás:

Meglepő adat! Minden harmadik aktív magyar munkavállaló új állást keres vagy nézelődik a piacon

A munkahelyváltásban gondolkodók közel negyede akár iparágat is váltana, több mint egyötödük pedig inkább másik cégnél, de azonos munkakörben dolgozna tovább. A BNP Paribas Cardif Biztosító és az NMS piackutató ügynökség legfrissebb közös kutatási eredményei arra is rámutatnak, hogy a magyar munkavállalók közel hatvan százaléka összességében jól érzi magát a munkahelyén annak ellenére is, hogy a fizetéssel, a béren felüli juttatásokkal és a szakmai előrelépés különböző lehetőségeivel kapcsolatban harminc-negyven százalékuk fejezte ki az elégedetlenségét.
2026. 11. 19. 04:00
Megosztás:

Jön a nyugdíjas SZÉP-kártya: gyógyszerre és élelmiszerre is költhető lesz

Megjelent a Magyar Közlöny szerda esti számában a kormány határozata, amely alapján jövőre bevezetik a nyugdíjasok SZÉP-kártyáját.
2026. 11. 19. 03:00
Megosztás:

Elfogadták a törvényt! Akinek a nyugdíja 141.747 Ft alatt van az extra emelést kap

Mennyivel lesz több a nyugdíj januárban? A kormány bejelentése után sokan előveszik az utolsó nyugdíjszelvényt vagy megnézik a bankszámlájukra érkezett összeget, hogy utánaszámoljanak.
2026. 11. 19. 02:00
Megosztás:

Mennyi pénzt vonhat le a végrehajtó a munkabérből 2026-ban?

Nettó 180 ezer forintos fizetésből egy közönséges tartozás miatt legfeljebb 51 203 forintot vonhatnak le. Nettó 500 ezer forintból viszont akár 300 ezer forint is mehet ugyanilyen tartozás törlesztésére. Hogyan lehet ez? Elemzői cikkünkben ezt a témát járjuk körül.
2026. 11. 19. 01:30
Megosztás:

Elfogadták a jogszabályt! Itt a kerítésadó, minden méter kerítés után

A 2015 óta hatályos szabályozás alapján az önkormányzatok olyan adótárgyakra vethetnek ki saját települési adót, amelyek után nem kell központi adót fizetni, és amelyek adóztatását jogszabály sem tiltja.
2026. 11. 19. 01:00
Megosztás:

Elkészült az új turizmusfejlesztési stratégia első munkaváltozata

Elkészült az új, átfogó turizmusfejlesztési stratégia első tervezete, jövőre várhatóan az országgyűlés is elfogadja, és a nagyközönség számára is nyilvános lesz - mondta Csendes Olivér, az Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója háttérbeszélgetésen szerdán Budapesten.
2026. 11. 19. 00:30
Megosztás:

A MÁV vonatai továbbra sem közlekednek Csapon túl Ukrajna felé

A MÁV vonatai továbbra sem közlekednek Csap határállomáson túl Ukrajna fel - közölte a MÁV csoport szerdán a honlapján közzétett frissítésben.
2026. 11. 19. 00:05
Megosztás:

A munkavállalók harmada keres új állást, vagy nézelődik a munkaerőpiacon egy felmérés szerint

Minden harmadik aktív magyar munkavállaló keres új állást, vagy tájékozódik a munkaerőpiacon, miközben emelkedett azok aránya, akik úgy vélik, egy esetleges állásvesztésnél nehezebben találnának a képzettségüknek megfelelő állást - derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és az NMS piackutató közös reprezentatív kutatásából.
2026. 11. 18. 23:30
Megosztás:

Újra 90 napra elegendő stratégiai olajtartalékkal rendelkezik Magyarország

Október végére ismét elérte az uniós előírásoknak megfelelő, 90 napnyi import megfelelő szintet Magyarország kőolaj- és kőolajtermék-biztonsági készlete – közölte a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) szerdán az MTI-vel.
2026. 11. 18. 23:00
Megosztás:

Megfosztották mentelmi jogától a lengyel alkotmánybíróság elnökét és helyettesét

Waldemar Zurek lengyel igazságügyi miniszter és főügyész kezdeményezésére megfosztották mentelmi jogától Bogdan Swieczkowskit, az alkotmánybíróság elnökét és helyettesét, Bartlomiej Sochanskit, nem hagyták viszont jóvá Swieczkowski előzetes letartóztatását - közölték szerdán a varsói taláros testület honlapján.
2026. 11. 18. 22:30
Megosztás:

Gajdos László: országszerte megkezdődtek a vízvisszatartási munkák

Országszerte megkezdődtek a vízvisszatartási munkák az elmúlt napok esőzéseit követően – jelentette be szerdai Facebook-bejegyzésében az élő környezetért felelős miniszter.
2026. 11. 18. 22:00
Megosztás:

Új működési modelleket kíván a vállalatoktól az átalakuló világpiac

A geopolitikai széttagolódás közvetlenül alakítja a vállalatok működési feltételeit: egyre több területen térnek el egymástól a kereskedelmi, pénzügyi és technológiai szabályok, miközben az energiaellátás és az infrastruktúra kapacitása egyes nagy energiaigényű beruházások helyszínét és megvalósíthatóságát is meghatározhatja. A cégeknek ezért a világpolitikai kitettséget és a kritikus erőforrások hozzáférhetőségét is számításba kell venniük, hogy biztosíthassák maguknak a megfelelő stratégiai mozgásteret – figyelmeztet az EY-Parthenon legfrissebb geostratégiai elemzése.
2026. 11. 18. 21:30
Megosztás:

Az Országfásítási Programra a kormány 18,2 milliárd forintot fordít 2027 és 2030 között

Az Országfásítási Program a kormány 18,2 milliárd forintot fordít a 2027-2030 közötti időszakban.
2026. 11. 18. 21:00
Megosztás:

Benyújtották az építésügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot

Benyújtották az Országgyűlésnek az egyes építésügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely bevezetné egyebek mellett a Wekerle Plusz lakás-előtakarékossági programot, kiemelt beruházássá nyilvánítaná a Wekerle lakásépítési program projektjeit, és fokozottabban védené a Balaton közvetlen vízparti területeit.
2026. 11. 18. 20:30
Megosztás:

Gyengült szerdán a forint

Gyengült szerdán a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.
2026. 11. 18. 20:00
Megosztás:

Egyre gyorsabban terjednek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok Európában

Egyre nagyobb veszélyt jelentenek Európában az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumok, amelyeknek terjedése miatt folyamatosan szűkülnek a fertőzések kezelésének lehetőségei - figyelmeztetett az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerdán, az antibiotikumokkal kapcsolatos figyelemfelhívás európai napján.
2026. 11. 18. 19:30
Megosztás:

Megkezdték a jogrendet átalakító törvények eltörlését Izraelben

A kormányalakításra készülő Ejzenkot-tömb pártjai megkezdték az előző években elfogadott, az államrendszert átalakító törvények eltörlését az izraeli parlamentben, a kneszetben szerdán - jelentette a helyi média.
2026. 11. 18. 19:00
Megosztás:

Szankciós hivatalt hozott létre, és különmegbízottat nevezett ki élére az Európai Bizottság

Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság azzal a céllal, hogy egy helyen összpontosítsa a feladatokat a szankciók teljes "életciklusát" illetően, a szakpolitikai tervezéstől kezdve a végrehajtáson és az érvényesítésen át a kijátszás megakadályozásáig.
2026. 11. 18. 18:00
Megosztás:

Megnyílt az Erasmus+ 2027-es pályázata

Több mint 5,3 milliárd eurós keretösszeggel közzétette szerdán az oktatás, a képzés és a sport területét érintő Erasmus+ 2027-es pályázati felhívását az Európai Bizottság.
2026. 11. 18. 17:30
Megosztás: