Irodapiac: kisebb bérlemények, nagyobb elvárások
A koronavírus-járvány átrendezte az irodahasználati szokásokat, ami a bérlői és bérbeadói oldalon is okoz bizonytalanságot. A munkanélküliség alacsony, a cégek versenyeznek a jól teljesítő dolgozókért, és tisztában vannak azzal, hogy a home office terjedésével minden munkatársat nem lehet „visszaterelni” az íróasztalok mellé. Azok a vállalatok, amelyek a változásokra reagálva a költözés mellett döntöttek, a korábbinál jellemzően kisebb irodaterületet bérelnek, illetve nem számolnak 100 százalékos jelenléttel. Sokan viszont még kivárnak, dolgoznak az optimális munkavégzési rend és az ahhoz igazodó munkahelyi környezet kialakításán.
A bérlőknél és bérbeadóknál ezenkívül az is okoz bizonytalanságot, hogy még nem születtek meg az ESG-elvárásokra épülő fenntarthatósági jelentések összeállításának részletszabályai, miközben az nyilvánvaló, hogy az új követelmények teljesítése a tulajdonosi oldalon további befektetéseket, fejlesztéseket igényel. A megfelelő pénzügyi források biztosítása ugyanakkor a magas hozamok és hitelkamatok miatt jelenleg nem egyszerű feladat, ami mind hitel, mind tőkeoldalon kihívások elé állítja a szereplőket, akikre az ingatlanok értékének változása és a vevők többnyire alacsonyabb árelvárásai is hatnak. Ebben a nehezebb pénzpiaci környezetben el fog válni, hogy kik a tőkerősebb és hitelképesebb szereplők, akik meg fogják tudni valósítani az ESG elvárások miatt szükségessé vált beruházásokat (akár a bérlőkkel közösen) és ezáltal versenyelőnybe fognak kerülni a kevésbé tőkeerős, illetve túlfinanszírozott szereplőkhöz képest.
„Az átmeneti bizonytalanságban az ingatlankezeléssel (property management) foglalkozó cégeknek jut az a szerep, hogy közvetítsenek a bérlők és a bérbeadók között, megteremtsék a két oldal elvárásainak egyensúlyát és koordináljanak a pénzügyi, jogszabályi, valamint piaci elvárások és a műszaki lehetőségek között. Meggyőződésem szerint ezt a feladatot úgy lehet hatékonyan megoldani, ha egy kézben tartjuk a PM és az FM területeket és szorosan együttműködünk mindkét oldal képviselőivel” – mondja Kákosy Zsolt MBA MRICS, az ICON Real Estate Management property management területért felelős szenior igazgatója, aki arra számít, hogy az ESG-szabványok bevezetése elsősorban az irodapiac kevésbé tőkeerős, illetve alsóbb szegmensében okozhat visszaesést, a kihasználatlansági ráta növekedését. Felértékelődnek viszont azok az ingatlanok, amelyek tulajdonosai folyamatos karbantartásokkal, felújításokkal és a megfelelő szakértői háttér bevonásával, megfelelői bérlői párbeszéddel eddig is biztosították a szolgáltatások magas színvonalát.
Kákosy Zsolt várakozásai szerint a fenntarthatósági követelmények szigorítása beindíthatja a felújítások hullámát – akár a bérlőkkel közösen, de arra is felhívta a figyelmet, hogy ez ugyan látványos tevékenység, viszont a költségei az épületek teljes életciklusát tekintve jóval kisebbek, mint a fenntartással, üzemeltetéssel járó kiadások és ezek megvalósításakor is megfelelően kell mérlegelni a fenntarthatósági és megtérülési szempontokat. Mindez tovább erősíti az ezeket a feladatokat hatékonyan, hosszabb távon ellátó, az ESG- és fenntarthatósági jelentések elkészítéséhez megfelelő adatokat szolgáltatni képes PM és FM partnerek szerepét a közeljövőben.
