Ismét jelentősen nőtt a biztosítók díjbevétele tavaly
A nem-élet üzletág díjbevétele 8 százalékkal, az élet ágé - az egyszeri és eseti díjak felfutásának is köszönhetően - 28 százalékkal nőtt. A befektetett eszközök értéke 11 százalék felett gyarapodott, a Szolvencia 2 alapon számolt tőkearányos eredmény 12 százalékon alakult, a szektor tőkefeltöltöttsége a jogszabályi előírás közel kétszerese. A biztosítási kockázatokat ugyanakkor növeli, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kombinált mutatója (94 százalék) előző évhez képest emelkedett.
A biztosításoknál a fogyasztók jellemzően az ügyviteli hiányosságok, a nem megfelelő ügyféltájékoztatás, a kárrendezés során megállapított összeg nagysága, a kárrendezéssel és panaszkezeléssel kapcsolatos késedelmek, válaszok elmaradása, a panaszokra kapott válaszok tartalma, továbbá tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanúja kapcsán nyújtanak be panaszt a biztosítókhoz és az MNB-hez. A jegybank a hivatalból végzett ellenőrzések során többször megállapította, hogy a minőségbiztosítási telefonhívások lebonyolítása nem teljeskörűen felelt meg az MNB-elvárásoknak.
A jelentés szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak közel 1,1 milliós taglétszáma enyhén nőtt. Tavaly a tagdíjbevételek bővülése és a befektetési eredmény ellensúlyozta az ingatlancélú szolgáltatások miatt megnövekedett kifizetéseket, így a tagok fedezeti tartaléka 6,6 százalékkal, 2386 milliárd forintra nőtt.
A fedezeti tartalékon jóváírt tagdíjbefizetések, adójóváírások összege 185,9 milliárd forintot tett ki, ami kétszámjegyű növekedés az előző évihez képest. A szektorszintű működési eredmény ismét pozitív lett.
Az egészség- és önsegélyező pénztárak taglétszáma 72 ezerrel, 1,26 millióra nőtt. A szolgáltatási kifizetéseket a tagdíjak, adójóváírás és a befektetési eredmény ellensúlyozta, így a fedezeti tartalék nőtt. A tagok 2025-ben is elsősorban gyógyszervásárlásra (38,7 százalék) és magánegészségügyi szolgáltatásokra (37,1 százalék) fordították egészségpénztári megtakarításaikat. A szektor működési eredménye ismét pozitív. Az szja-kedvezmények bővülése ugyanakkor gyengítheti az érintettek önkéntes pénztári megtakarítási motivációját - jelezte a jegybank.
A fogyasztók jellemzően a panaszkezelésre, a tagság létrejöttére és a szolgáltatásainak elszámolására és kifizetésére, a tagdíjfizetésre, továbbá a költségekre vonatkozó nem megfelelő tájékoztatás miatt nyújtanak be panaszt a pénztárakhoz és az MNB-hez.
A biztosítási és pénzpiaci közvetítők is jelentősen növelték az általuk közvetített biztosítási díjakat, illetve hitel- és pénzügyi lízing összegeket. A biztosítási alkuszok és többes ügynökök 334 milliárd forintnyi biztosítási díjat közvetítettek, amelynek 91 százaléka a nem-élet biztosításokhoz kapcsolódott. A pénzpiaci közvetítőkhöz történelmi értékű, 1700 milliárd forintot meghaladó hitel- és lízingösszeg kötődött, amelynek húzómotorja az állami támogatásos jelzáloghitelezés volt. A szektor kapcsán az MNB-hez érkezett kérelmekben a fogyasztók jellemzően tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos kifogásokat - megtévesztő, félrevezető tájékoztatás a szerződéskötést megelőzően - jeleztek, de előfordult igényfelmérést érintő kifogás is.
A befektetési szolgáltatók 1177 ezer milliárd forintos tőkepiaci forgalma 10,6 százalékkal esett vissza az előző évhez képest. A Budapesti Értéktőzsde forgalma erőteljesen, mintegy 43 százalékkal nőtt, az azonnali és származékos piac is jól teljesített.
A befektetési alapkezelők által kezelt 27 096 milliárd forintos vagyon 14,7 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. A befektetési alapok nettó eszközértéke dinamikus növekedéssel elérte a 21 440 milliárd forintot. Leginkább az abszolút hozamú, a vegyes és a részvény alapokba áramlott be tőke - olvasható az MNB jelentésében.
