Évente 1000 milliárd dolláros kiesést okoz a stressz: Ezért nem csupán HR-kérdés a munkahelyi egészség
Mivel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a mentális megterhelés és a stressz évente globálisan 1000 milliárd dolláros termeléskiesést okoz, az egyéni igényeket és a pihenést is ösztönző céges programok ma már a vállalati eredményesség és a megtartás kulcstényezői.
A munkahelyi egészségtámogatás jóval többet jelent annál, mint hogy a vállalat időnként sportolási lehetőséget biztosít a munkatársainak. Szeptember 19-e, az egészségmegőrzés világnapja kiváló apropó arra, hogy felhívjuk a figyelmet: a hatékony egészségprogramok többrétűek és kalkulálnak a munkavállalók eltérő igényeivel.
Ezek a kezdeményezések a mozgás mellett a regenerációra, a támogató munkakörnyezetre és a mindennapi szokások kialakítására is nagy hangsúlyt fektetnek. A WHC szakértői kiemelik: nem az a cél, hogy minden dolgozóból élsportoló váljon. Már az is sokat számít, ha a vállalat olyan közeget teremt, ahol könnyebb időt szakítani a mozgásra, a pihenésre és a valódi egészségmegőrzésre.
Minden munkáltató alapvető érdeke, hogy a munkatársak hosszú távon egészségesek és munkaképesek maradjanak. Egy egészségesebb munkahelyi közegben csökkenhet a tartós stresszből fakadó feszültség és a konfliktusok kockázata, miközben a munkavállalók nagyobb eséllyel tudnak stabilan teljesíteni.
Miközben a jelenség gazdasági jelentősége sem elhanyagolható: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente 12 milliárd munkanap vész el depresszió és szorongás miatt, ami globálisan 1000 milliárd dollárnyi termeléskiesést jelent[1]. Tehát a munkahelyi egészség támogatása nem csupán wellbeing-kérdés, hanem a vállalati eredményességet is közvetlenül befolyásoló tényező.
Mivel a munkavállalók napjuk jelentős részét munkával töltik, a munkahelyi környezet nemcsak a teljesítményükre, hanem a hosszú távú jóllétükre is döntő hatással van. A mozgásszegény munkavégzés, a folyamatos képernyőhasználat, a feszített tempó és a regenerációra fordított kevés idő együttesen könnyen ahhoz vezethet, hogy az egészségmegőrzés teljesen háttérbe szorul. A munkáltatók azonban sokat tehetnek azért, hogy a mozgás és a feltöltődés a munkanapok természetes részévé váljon.
A HR-szolgáltató WHC tapasztalatai szerint a vállalati egészségprogramok akkor működnek igazán jól, ha kellően változatosak. Egészen más motiválhat egy rendszeresen sportoló munkatárast, mint azt, aki hosszú kihagyás után szeretne újra kicsit aktívabb lenni. Ezért érdemes olyan programokat kialakítani, amelyekhez a különböző életkorú, munkakörű és fizikai állapotú dolgozók egyaránt könnyen csatlakozhatnak.
A közös mozgás emellett nemcsak az egészségmegőrzés eszköze. Egy munkahelyi séta, jógaóra, kerékpáros kihívás vagy közös edzés kiváló informális kapcsolódási pontot jelent, amely észrevétlenül erősíti a csapatszellemet. Különösen fontos lehet ez azokban a szervezetekben, ahol a hibrid vagy távoli munkavégzés miatt ritkábban találkoznak személyesen a kollégák.
6 tipp az egészségesebb munkahelyért
1. A belépési küszöb legyen alacsony
Nem érdemes kizárólag olyan programokban gondolkodni, amelyekhez különleges felszerelésre vagy komoly fizikai felkészültségre van szükség. Egy közös ebédidős séta, lépcsőzési kihívás, könnyű átmozgató torna vagy munka utáni séta is lehet a mozgás része. A cél az, hogy a munkatársak ne érezzék úgy: csak akkor vehetnek részt, ha eleve sportosak.
2. Legyen választási lehetőség
A vállalati sportprogramoknál könnyű abba a hibába esni, hogy egyetlen mozgásformát kínál a munkáltató. Pedig egy csapatban is nagyon eltérőek lehetnek az igények, hiszen valaki futni szeret, más inkább jógázna, megint más egy közös túrához csatlakozna. Többféle lehetőség biztosításával nagyobb eséllyel talál mindenki olyan aktivitást, amelyhez szívesen kapcsolódik.
3. A regeneráció is legyen része a programnak
Az egészségmegőrzés nem azonos a sporttal. A megfelelő pihenés, a munkaközi szünetek, a szem és a figyelem tehermentesítése, valamint a munka és a magánélet határainak tiszteletben tartása ugyanúgy hozzátartozik a hosszú távú jólléthez. A munkáltató azzal is támogathatja munkatársait, ha olyan munkakultúrát alakít ki, amelyben a szünet nem a teljesítmény akadálya, hanem annak fenntartásához szükséges része.
4. Ne kampány legyen, hanem szokás
Egy egyszeri sportnap jó közösségi élményt adhat, önmagában azonban kevésbé tudja beépíteni a mozgást a mindennapokba. Hatékonyabb lehet, ha az egészségprogramok rendszeresen, kis lépésekben jelennek meg a vállalat életében. Például havi egy közös sportprogram, rendszeres mozgáskihívás vagy heti egy közös séta is többet jelenthet hosszú távon, mint egyetlen nagy rendezvény.
5. A vezetők mutassanak példát
A vállalati kultúrát nemcsak a hivatalos szabályzatok alakítják. Ha a vezetők is részt vesznek a közös programokon, természetesebbé válhat, hogy a munkatársak időt szánnak a mozgásra és a feltöltődésre. Ugyanilyen fontos, hogy a vezetői kommunikációból se az derüljön ki, az egészségprogram egy újabb teljesítményelvárás, amelynek meg kell felelni.
6. Támogassuk az egyéni utakat is
Nem minden munkavállaló szeretne munka után a kollégáival sportolni, és ez teljesen rendben van. A munkahelyi egészségprogramok legfőbb célja ugyanis, hogy legyen bármilyen lehetőség a rendszeres mozgásra. Éppen ezért érdemes olyan programokat is kínálni, amelyek az egyéni sportolást is támogatják, például sport- vagy fitneszbérlet, All You Can Move-tagság, kerékpármegőrző kihelyezése vagy más, mozgást támogató lehetőség.
A munkahelyi egészségmegőrzés tehát nem feltétlenül igényel hatalmas költségvetést vagy bonyolult vállalati programokat. Sokkal inkább annak felismerését, hogy a fizikai munkakörnyezet, a szervezeti kultúra és a vezetői példamutatás egyaránt meghatározza, mennyire tudnak a munkavállalók hosszú távon, energikusan és kiegyensúlyozottan dolgozni.