Itt a bizonyíték: sokkal többet költenek a magyarok külföldön
Valóban külföldön fogyasztottak-e többet a magyarok a hazai boltok, éttermek és szállodák helyett a második negyedévben? A Bank360.hu összegzése szerint ezt a kérdést is megválaszolják részben a KSH friss statisztikai adatai. Tavalyhoz képest nőtt a külföldi utak száma, a második negyedévben 3,5 millió egynapos és 2,16 millió több napos külföldi utazásra mentek el a magyarok, ami 2023-hoz képest 4, illetve 6,8 százalékos bővülés. A külföldi költésekben pedig ennek többszöröse volt a növekedés: az egynapos utakon 86,2 milliárd forintot hagytak ott a magyarok, ez 15 százalékkal több, mint 2023-ban. A többnapos utakon 336,1 milliárdot, ami csaknem 28 százalékos növekedés.
Nem garasoskodtak a külföldre utazók
Az adatokból az is kiderül, a magyarok szeretnek külföldön vásárolni. Azok, akik egynapos utakra mentek vásárlási céllal, fejenként átlagosan 45,5 ezer forintot költöttek, több mint 20 százalékkal többet, mint tavaly, a többnapos vásárlós utakon fejenként 191 ezer forintot hagytak ott a magyarok, ami 33,3 százalékkal haladja meg a tavalyit.
Az, hogy pontosan mit vásároltak, csak részlegesen derül ki az adatokból, de a környező országok alacsonyabb forgalmi adójának köszönhetően számos termék miatt megérheti külföldre menni. A többnapos vásárlásra utazók például több mint 4,2 milliárd forint értékű tartós és értékes fogyasztási cikket hoztak be az országba, 68 százalékkal többet, mint tavaly. Az egynapos utakon tartós fogyasztási cikkekre 11,8 milliárd forintot költöttek a magyarok, ami elmaradt a tavalyitól, de egyéb árucikkekre 31,8 milliárdot, ami több mint 25 százalékos növekedés. Többnapos utaknál a legnagyobb tétel persze a szállás és vendéglátás, áprilistól június végéig 108,5 milliárd forintot költöttek erre a magyarok, 58 százalékkal többet, mint tavaly.
Még kevesebben utaznak, mint a covid előtt
Bármilyen impozáns is külföldi utazások és költések növekedése, a statisztika szerint még mindig jóval kevesebben engedhetik meg maguknak a külföldi utazásokat, mint a covid-járvány előtt. 2019 második negyedévében több mint 3,8 millió egynapos és csaknem 2,4 millió többnapos külföldi útra mentek a magyarok, ennél 2024-ben még 312 ezerrel kevesebb az egynapos és csaknem 240 ezerrel a többnapos utazások száma.
Az is jól látszik az adatokból, hogy munkavégzés vagy üzleti célokat szolgáló utazások száma nem csappant meg, sőt növekedett, a tartósabb elmaradás a vásárlási és szabadidős célú utaknál, valamint a rokonokátogatásoknál következett be. Nem csak az utazások száma nem tért vissza még az öt évvel ezelőtti szintre, de a többnapos utak időtartama is rövidebb lett. Akkor átlagosan 6,4 napig tartott egy külföldi út, az idén már csak 5,7 napig. Egyedül a szabadidős célú kiruccanások lettek valamivel hosszabbak, átlagosan kicsit több mint hatnaposak.
Egyre többen kötnek utasbiztosítás, de olcsóbban
A külföldi utazások számánál nagyobb mértékben nőtt a megkötött utasbiztosítások száma. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint ilyen biztosításból 18 320 folyamatos díjas szerződést kötöttek a második negyedévben, ami több mint az ötszöröse a tavalyinak. Ezek vélhetően valamilyen bankártyához kapcsolódó szolgáltatások lehettek. A hagyományos, utazás előtt kötött egyszeri díjas utasbiztosítások száma megközelítette a 291 ezret, ami 14,5 százalékos növekedés 2023-hoz képest, és történelmi rekordnak számít a covid előtti időket nézve is.
Az egyszeri díjas biztosítások díjbevétele főleg a külföldön töltött napok számán múlik, hiszen ezek alapján állapítják meg a díjakat. A külföldi utazások és az összesen kint töltött napok száma viszont a KSH adatai szerint nem nőtt olyan mértékben, mint az utasbiztosítási szerződéseké. A Bank360.hu szerint a szolgáltatók között nagy a verseny, hiszen az utazást tervezők már könnyen össze tudják hasonlítani az egyes konstrukciókat és ez alapján rögtön meg tudják kötni a szerződéseket az utasbiztosítás kalkulátor oldalak segítségével. Ennek is köszönhetően hiába emelkedett a szerződések száma kiugróan, az egyszeri díjas utasbiztosítások díjbevétele ennél kisebb mértékben, 7,6 százalékkal növekedett, és ezzel a negyedévben megközelítette a 4,4 milliárd forintot.
Ausztria és Szlovákia volt a legnépszerűbb
A második negyedévben a két legnépszerűbb külföldi úticél Ausztria és Szlovákia volt, előbbi országba 1,85 millió utazás történt, az utóbbiba 1,14 millió. A többi ország messze lemaradva követi ezt a két szomszédos államot, Románia a harmadik 361 ezer, Németország a negyedik 323 ezer úttal. Az persze szintén kiderül az adatokból, hogy míg Ausztriába, Szlovákiába, Szlovéniába jellemzően alig több mint egy napra látogatnak ki a magyarok, a népszerű nyaralóhelyekre, Spanyolországba, Görögországba, Franciaországba, Olaszországba vagy az Egyesült Királyságba inkább egy hétre mennek. A kint töltött éjszakák számában ennek ellenére Ausztria vezetett a második negyedévben Németország és Szlovákia előtt.
A legtöbb pénzt Németországban költötték el a magyarok, 77,5 milliárd forintot, a második helyen Ausztria végzett 66,3 milliárddal, Olaszország lett a harmadik ezen a listán, ott 27,1 milliárd forintot hagytak a magyarok. Egy átlagos magyar turista akkor költ a legtöbbet, ha az Egyesült Államokba utazik, 484 ezer forint körül volt a fejenkénti átlag. Az Afrikába utazók 300 ezer, az Ázsiába tartók 294 ezer forintot költöttek el az utazásuk során. Európán belül a három dobogós ország Hollandia (252 ezer forint), Németország (240 ezer forint) és Franciaország (206 ezer forint) lett.
