Itt a friss, ropogós magyar GDP adat és annak elemzése
Termelési oldalon a szolgáltatások és az építőipar voltak a növekedés motorjai, miközben az ipari termelés hozzájárulása jelentősen csökkent: Az ipar teljesítménye 2,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. Az építőipar hozzáadott értéke 20,1 százalékkal bővült, a mezőgazdaságé 3,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 6,8 százalékkal lett nagyobb. A legerőteljesebb növekedés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (21,6 százalék), az információ, kommunikáció (15,2 százalék), illetve a szállítás, raktározás (12,4 százalék) nemzetgazdasági ágban történt.
A felhasználási oldal tekintetében a fogyasztás és a beruházások húzták a növekedést, ezzel szemben a járműipar gyengélkedése és erős belső kereslet következtében a nettó export negatívan járult hozzá a GDP változásához. A háztartások tényleges fogyasztása 5,0 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,2 százalékkal nőtt. A bruttó állóeszköz-felhalmozás (beruházások) a III. negyedévben 9,6 százalékkal bővült. Az építési beruházások volumene nagyobb mértékben nőtt, mint a gép- és berendezés-beruházásoké. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – passzívum keletkezett, 292 milliárd forint értékben. Az import volumene (5,6 százalék) nagyobb mértékben bővült, mint az exporté (1,4 százalék).
Előretekintve az idei utolsó negyedévre az eddig ismert magas frekvenciás adatok azt mutatják, hogy az éves index tekintetében tovább lassulhat a konjunktúra. Ebben főszerepet játszik a külső kereslet romlása: bár a kínálat oldali súrlódások némileg enyhülni látszanak a Távol-keleten és a tengerentúlon, még mindig messze vannak a kapacitásaik maximalizálásától. A negatív kilátásokhoz hozzájárulnak emellett a továbbra is magas energia- és nyersanyagárak, valamint az omikron szupervariáns okozta bizonytalanság. Nem utolsó sorban a környező országokban bevezetett lezárások és korlátozások is kedvezőtlen érintik az exportkeresletünket. Ezek eredőjeként az ipari kibocsátás változásának előjele is kérdéses. Ezzel együtt a szolgáltatások területén a tavalyi negyedik negyedéves alacsony bázis és az azóta bekövetkezett részleges helyreállás, valamint az előirányzott állami költekezés hajthatja a növekedést. Mindent egybevetve az egész év vonatkozásában 6,7%-os bővülésre számítunk.
