Január 15-től minden építőipari kivitelezőnek és tervezőnek kötelező felelősségbiztosítást kell kötnie
A 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet értelmében 2025. január 15-től a vállalkozó kivitelezők kötelesek felelősségbiztosítási szerződést kötni az általuk vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott – többek között személyi sérüléses és dologi – károk, valamint az ezekkel összefüggő sérelemdíjak megtérítésére. A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie többek között a biztosított vállalkozó kivitelezővel munkaviszonyban és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre, valamint az alvállalkozókra is.
Közel 150 ezer vállalkozás érintett
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az építőipari vállalkozások száma 2022 végén elérte a 147,4 ezret; ezek több mint 90 százaléka öt főnél kisebb létszámú, míg a legalább ötven fővel működő vállalkozások aránya fél százalék alatt van. Az építőipari cégek jelentős része mikro- és kisvállalkozás, amelyek gyakran egyéni vállalkozásként működnek (utóbbiak száma 2023 végén meghaladta a 85 ezret), tevékenységi körüket tekintve például kőműves, ács, villanyszerelő, festő, burkoló vállalkozások. Az építőiparban foglalkoztatottak száma 2022-ben elérte a 375 ezer főt, ami mintegy 35 ezer fős növekedést jelent a Covid előtti időszakhoz képest.
A vállalkozók töredéke kötött eddig biztosítást
„Gyakori kérdés a hozzánk forduló ügyfelek részéről, ezért fontos kiemelni, hogy a kormányrendelet értelmében az építőipari cégek mellett kivitelezőnek számítanak a kisebb munkákat vagy felújításokat végző – akár másodállású – egyéni vállalkozók is, tehát január 15-től nekik is rendelkezniük kell kivitelezői felelősségbiztosítással” - mondja Póta Zsolt, a Pannon-Safe cégvezetője. „Becslésünk szerint január elejéig legfeljebb a piac 10 százaléka kötötte meg a kötelező felelősségbiztosítást, ezért a következő másfél hét során több tízezer érdeklődőre számítunk, hiszen január 15-ig még több mint százezer hazai építőipari vállalkozásnak kell megtennie ezt” - teszi hozzá.
Évi 51 ezer forint alatt nem lehet megúszni a biztosítást
A kormányrendelet a cég vagy vállalkozó utolsó lezárt üzleti évében elért nettó árbevétel alapján határozza meg a biztosítás fedezetét, vagyis a biztosító által károkozás esetén térítendő összeg felső határát. A hazai építőiparban dolgozó legtöbb kivitelező a legalacsonyabb sávba fog kerülni: ha előző évi árbevételük nem haladja meg a nettó 100 millió forintot, akkor káreseményenként 20 milliós, míg összesen egy évre maximum 40 millió forintos fedezetű biztosítás megkötésére kötelezi őket a kormányrendelet. Tehát például egy 11 millió forint nettó árbevétellel rendelkező villanyszerelő egyéni vállalkozónak 20-40 millió forintos fedezetre kell felelősségbiztosítást kötnie.
A Pannon-Safe kalkulátora alapján a legalsó bevételi sávba tartozó, 100 millió forintos éves árbevétel alatti egyéni vállalkozók és cégek számára elérhető legolcsóbb biztosítás éves díja 51.075 forint. Ezt a terméket választva 10 százalékos, de minimum 100 ezer forintos önrésszel kell kalkulálniuk a biztosítottaknak. Aki az általa okozott kár esetén egyáltalán nem akar a zsebébe nyúlni, az kicsit több pénzért választhat teljesen önrész-mentes biztosítást is, ennek díja 66.040 forint évente. A kalkulátor segítségével – a szerződéses adatok, a nettó árbevétel és a tevékenységi kör – megadása után érdemes alaposan összehasonlítani a díjakat, ugyanis a legdrágább biztosítás éves díja közel 300 ezer forint.
A kivitelezői felelősségbiztosítás nyilvántartásához kapcsolódó dokumentumokat (az árbevételről szóló nyilatkozatot, a biztosítási kötvényt, a fedezetigazolást) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) részére, az MKIK honlapján keresztül kell benyújtani, várhatóan 2025. január 10-től.
A 25 éves múlttal rendelkező Pannon-Safe 100 százalékban magyar tulajdonú, független alkuszcég, amely 40 városban és több mint 300 szakemberrel dolgozik.
