Januártól nem kell diktálniuk az okosmérős áramfogyasztóknak
A megkezdődő átállás hosszabb távon nagyban elősegítheti a hazai villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozott működését, a megfizethető szolgáltatások biztonságos fenntartását. Megnyitja az utat azelőtt, hogy a későbbiekben egyre több felhasználó csökkenthesse a hálózat terhelését és saját kiadásait is azzal, hogy fogyasztását tudatosan a gyors ütemben terjedő időjárásfüggő megújulók termeléséhez időzíti - fűzte hozzá a minisztérium.
2025 elejétől új típusú elszámolási módot alkalmaznak az okosmérővel rendelkező fogyasztóknál a villamosenergia-szolgáltatásban. Az érintettek áramszámláit eddig havi diktálás vagy az előző évi fogyasztásból kiinduló becslés alapján állították ki, majd a soron következő éves leolvasás után a valóban elfogyasztott mennyiség alapján készült el az elszámolószámla. A változtatás rövid távú célja, hogy a korszerű eszközökkel pontosan nyomon követett, tényleges fogyasztás alapján történjen az elszámolás.
Kiemelték, az idősoros átállás első körben mintegy 600 ezer fogyasztási helyet érint. Negyven százalékuknál háztartási méretű kiserőmű üzemel, ők az év során nemcsak vételeznek áramot a közcélú hálózatból, hanem be is táplálnak oda. Közülük az éves szaldó elszámolásban lévőkkel januártól is a megszokott módon számolnak el. A szaldósok 10 éves jogosultsági időszakuk alatt tehát semmilyen eltérést nem tapasztalhatnak majd az eddigi gyakorlattól - hangsúlyozta az EM.
A többi felhasználó energiaköltségei sem változnak a januári bevezetéssel. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) rendeletmódosításai szabályozói oldalról megteremtették az új okosmérős elosztói tarifa alkalmazásának feltételeit.
A MEKH 2025-re kiadott határozata három zónaidőt rögzít: a nappali időszakot reggel 6 órától délután 5 óráig, a csúcsidőszakot délután 5 órától este tíz óráig, és a fennmaradó éjszakai-hajnali órákra eső völgyidőszakot.
Az elosztói forgalmi díj értéke 2025 januárjától mindegyik új, napon belüli zónaidőben megegyezik a nem okosmérős fogyasztókra érvényes elosztói díjszinttel.
A későbbiekben mód nyílik majd arra, hogy egyes felhasználókra, önkéntes alapon a különböző napszakokra különböző díjakat állapítsanak meg. Az érintetteket ez teheti érdekeltté abban, hogy tervezhető fogyasztásukat a bőségesebb árampiaci kínálathoz időzítsék, így járulva hozzá az esti hálózati csúcsterhelés csökkentéséhez. Így például temperálás céljából napközben működtethetik a légkondicionálót, melegíthetnek fürdővizet, hogy a hazaérkezés után kevesebb áramot használva is elérjék a kívánt, komfortos hőfokot.
Ugyanakkor akár a programozható háztartási nagygépeik működtetését, vagy elektromos autójuk töltését is a csúcsidőszakon kívülre ütemezhetik.
A vállalkozások, intézmények is felkészülhetnek arra, hogy a jövőben a kedvezőbb árszabású zónaidőszakba időzítsék működésüket. A termelési csúcsok mérséklése és a pillanatnyi szükségletek jobb összehangolása nemcsak a villamosenergia-rendszerben, hanem idővel a tudatos fogyasztóknál is pénzügyi megtakarítást eredményezhet - ismertette a minisztérium közleménye.
A 2025. január elsejével induló átállással a fogyasztóknak nincs külön teendőjük. Az egyetemes szolgáltatásban vételező felhasználók esetében egyelőre a számlakép sem újul meg. A versenypiaci ügyfelek számláján pedig csak akkor lesz látható az elosztói forgalmi díj zónaidőnkénti megbontása, ha erről az áramhálózati elosztó adatot küld a kereskedő felé.
A napelemes rendszerrel nem rendelkezőknek ahhoz kell hozzászokniuk, hogy a továbbiakban nem kapnak egyenletes részszámlát. Ahogy a jövőben nem kell diktálniuk sem, mivel az okosmérőket távközlési hálózaton keresztül, automatikusan olvassák le. A felhasználók számára ezzel lehetővé válik, hogy fogyasztásuk napi, napon belüli alakulását online felületen nyomon kövessék.
Az egyes felhasználókra vonatkozó változásokról a kereskedők részletes tájékoztatást küldenek ügyfeleik részére és közölnek online felületeiken - részletezte az EM.
Az újfajta elszámolás bevezetésétől függetlenül, az egyensúly fenntartása, a piaci árak alacsonyabb szintre szorítása érdekében szükség van arra, hogy a kisméretű napelemes rendszerek tényleges termeléséről megbízható adatok álljanak rendelkezésre. Az okos mérőórák is csak a termelés és a fogyasztás különbségét képesek megmutatni, amiből nem derül ki, hogy a napelemes felhasználó azért táplál-e fel a hálózatra, mert éppen kevesebb áramot használ, vagy azért, mert pillanatnyilag többet állít elő.
Az Országgyűlés az Energiaügyi Minisztérium előterjesztése alapján a közelmúltban fogadta el a villamos energiáról szóló törvény kapcsolódó módosítását. A tárca a kiserőművek üzemeltetőinek együttműködését kéri a nem elszámolási célú adatgyűjtésben. A végleges szabályozás a társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslathoz képest a napelemesek javára módosult.
Az adatszolgáltatási kötelezettséget a meglévő rendszerekre a korábban tervezettnél fél évvel később vezetik be, még többek számára biztosítva mentességeket.
A Digitális Megújulás Operatív Program Plusz 26,5 milliárd forinttal ösztönzi a villamos energia elosztók digitalizációs fejlesztéseit a megújulók integrációja érdekében.
Az áramhálózati társaságok 2025 február közepétől pályázhatnak támogatásra a többi között a napelemes rendszerek termelésének mérhetővé tételét szolgáló beruházásaikhoz - hívta fel a figyelmet az Energiaügyi Minisztérium.
![[ÉLŐ] Kriptovaluta hírek ma – 2025. november 5. – Miért zuhan újra a kripto? És miért immunis a $TAP?](/upload/file/72575/orig.webp)
