Javaslat az új KATA-törvény hatálya alól kikerülőkre vonatkozóan

A kata törvény módosítása kapcsán a régi szólás szerint a BKIK „egyik szeme sír, a másik nevet”: A jogalkotó a módosítással ugyan visszatért az eredeti szándékhoz és megkülönbözteti – a BKIK álláspontja szerint helyesen – az alapvetően lakosság felé szolgáltatókat az alapvetően cégeknek szolgáltatóktól, az előbbieknek meghagyva a kata lehetőségét. Az utóbbi, cégeknek szolgáltató réteg azonban nem lett felkészítve a változásra, illetve sokan a legkisebb adminisztrációs teherrel járó és kedvező tételes adózási forma nélkül maradtak.

A BKIK a legnagyobb létszámmal rendelkező hazai gazdasági kamaraként a magyar gazdasági kamarákról szóló törvényben rögzített feladata szerint a vállalkozók és a gazdaság átfogó érdekeinek együttes figyelembevételével alakítja ki az álláspontját. Ennek szellemében üdvözli a Pest, Fejér és Vas megyei kamarák állásfoglalását, valamint a Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron, Pécs-Baranya és Veszprém megyei kamarák álláspontját a kata törvény módosításával kapcsolatban, melyekhez csatlakozik és ezekkel összhangban saját javaslatait is közzéteszi.

A vállalkozói igények jó megértése érdekében a BKIK online kérdőíven gyűjtött információt a budapesti katás vállalkozóktól. Nem egész egy hét alatt, a törvény módosításáig több mint 5000 katás vállalkozás töltötte ki a kérdőívet.

A kérdőív legfontosabb tapasztalatai:

- a válaszadók fele szolgáltat kizárólag, vagy legfeljebb fele arányban a lakosságnak
 -az elsöprő többség szerint szükség van az egyszerűsített adónemre, úgy a lakosságnak, mint a más vállalkozásnak szolgáltatók esetében
- kétharmaduk szerint igazságos kizárni a kedvezményes adónemből a színlelt foglalkoztatottakat
- közel kétharmaduk szerint szükség van a vállalkozási és a munkaviszony elkülönítését segítő szabályozás bevezetésére
- közel kétharmaduk szerint figyelembe kell venni, hogy a lakosságnak szolgáltatók könnyebben ki tudnak bújni az adózás alól
- közel kétharmaduk igazságosnak tartaná a kis bevételű, de inkább a cégek felé szolgáltató mikrovállalkozók (pl. könnyű- és klasszikus zenészek, rendezvényszervezők, filmesek, művészek, alkotók, tudósok) számára a jövőben is fennmaradhatna egy egyszerűsített, magasabb terheket tartalmazó adónem
- az 50 ezer forintot fizető főállású katások közel kétharmada nyugdíjtakarékossággal készül a problémára, viszont közel egyharmada nem foglalkozik a témával
- többségük hajlandó több adót fizetni az egyszerűség érdekében
 -a vállalkozók valamivel több mint fele támogatná a BKIK által javasolt kétsávos adózást, ami kis mértékű többlet szabályozást jelent az igazságosabb adózásért cserében
- a vállalkozók fele szerint célszerű akár jogszabály útján is tiltani a kata használatát azokban az iparágakban, ahol a NAV a legtöbb visszaélést találja

A felmérés tapasztalatai alapján a BKIK úgy értékeli, hogy bár a vállalkozók jelentős hányada szerint az egyszerűsített adózás kérdését rendezni kell, azt a kata-törvény jelenleg elfogadott formájával nem sikerült széles rétegek számára megnyugtatóan megtenni. A BKIK elnökségének határozata szerint mindez azért történhetett meg, mert Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke félretájékoztatta és megtévesztette a kormányt, saját, folyamatosan változó ötleteit az MKIK álláspontjaként állította be, miközben ezen tevékenységével súlyosan megsértette az MKIK alapszabályát is. A kormány félretájékoztatásával a vállalkozóknak okozott károk miatt a BKIK elnöksége az ilyen körülmények közötti legtisztességesebb lépést, a tisztségétől való önkéntes megválás megfontolását javasolja az elnök részére.

A BKIK elnöksége határozatban elfogadta az új kata szabályozás kiegészítésére kidolgozandó irányokat, melyek alapján a kamara szakértői a következő három nagy problémakör mentén dolgozzák ki részletes javaslataikat:

A jelenlegi törvénymódosításhoz kapcsolódóan – többségében a lakosság számára szolgáltató mikrovállalkozások esetében:

Az új katában maradók számára a 18 millió forintos új árbevétel határ az ÁFA alanyi mentesség felemelése nélkül csak egy virtuális növekedést jelent.

Javaslat: Az Európai Unió illetékeseinél kezdeményezni szükséges az ÁFA alanyi mentesség határának 18 millió forintra emelését.

Az új katában maradó szolgáltatók számára kizárt lett az üzleti ügyfelek kiszolgálása. Ez teljesen életszerűtlen helyzet és tipikusan adminisztráció-növelő „trükkök” kialakulását fogja generálni, ami senkinek sem érdeke.

Javaslat: Az új katában maradó vállalkozások számára:

- az árbevétel egy meghatározott részéig (10-30%-áig) lehetővé tenni üzleti ügyfelek kiszolgálását is. Ezt akár egy többlet (20-40% közötti) adómérték is sújthatja.
- egyszerűbb megoldás, hogy korlátlanul lehessen cégeket kiszolgálni. Ez esetben a cég fizet 40% többlet adót, ugyanis ez gyakorlatilag megegyezik egy munkavállalói adóteherrel.

Az új katás szabályok alapján nincs a minimálbérnek megfelelő TB jogosultságot létrehozó válaszható havi emelt összeg.

Javaslat: kerüljön bevezetésre egy választható havi 100 ezer forintos kata adómérték is. Ez gyakorlatilag a minimálbérnek megfelelő TB jogosultságot hozzon létre.

A többségében cégek számára szolgáltató mikrovállalkozások esetében:

Az új katából kikerülő azon mikrovállalkozásoknál, akiknél semmiképp sem értelmezhető bujtatott munkaviszonyként az eddigi katás jogviszony, az átalányadózásra vagy tételes költségelszámolásra való átállás nem csak az adómérték jelentős megemelkedését, hanem az adminisztráció nagymértékű megugrását is jelenti a változás. Példaként, az egyéni vállalkozói 40%-os költség átalány választása kb. 24%-os átlag adóteherrel jár.

Javaslat: több megfelelő megoldás is létezik

- akár egy új, ezen vállalkozásokra igazított, a katához képest jelentősen emeltebb havi összegű egyszerűsített adóforma bevezetése,
- akár lehet úgy szegmentálni, hogy a szezonális jellegű, kreatív, illetve tudományos szférában dolgozók számára egy egyszerűsített adóforma legyen, a többiek számára pedig egy egyszerűsített egyéni vállalkozói átalányadózás
- akár a meglévő egyéni vállalkozói átalányadózás egyszerűbbé tétele,
- akár az EKHO részbeni átalakítása is jó megoldás lehet.

A mellékállásban vállalkozók számára:

A katából kikerül több mint százezer „mellékállású” vállalkozó, aki főállású, illetve nappali diák vagy nyugdíjas jogviszony mellett keresetkiegészítésként megbízásokat vállalnak. Ez esetben, a nyugdíjasokat kivéve reálisan évi 3-4 millió forint nagyságrend, amit a főállása mellett meg tud keresni egy ilyen típusú mikrovállalkozó.

A jó hír, hogy az egyéni vállalkozói átalányadó esetén 3 millió bevételig még jobban is jár az ezt az adónemet választó vállalkozó, mintha katásan adózna havi 25 ezer forintot.

A nyugdíjasok pedig 4 millió bevételig jobban járnak, mintha katásan számláznának, de ezen összeg felett is csak 15% adót kell fizetniük.  

Javaslat: az átalányadó jó megoldás mindenkinek. Érdemes megfontolni ezen adónem esetében az adminisztráció egyszerűsítését.

A BKIK elnöksége úgy határozott, hogy a budapesti kamara szakértőinek részletes javaslatait elsőként a megyei kereskedelmi és iparkamarák elé terjeszti, mivel ezek a gazdaság tényleges szereplőivel, a vállalkozásokkal szoros kapcsolatban állnak. A BKIK végső javaslatait a jogalkotók felé a széleskörű kamarai egyeztetést követően teszi majd meg.

A BKIK a jogalkozóknak szóló javaslatok kidolgozása mellett információs csomagokkal, valamint egy augusztusi, az adónem váltási lehetőségek felvázolására és megtárgyalására szervezett kata-konferenciával segíti a katából kikerülő vállalkozásokat.