Javult az EU innovációs teljesítménye 2015 óta
A jelentés szerint az uniós átlaggal összevetésben az olyan globális versenytársak, mint Ausztrália, Kanada, Dél-Korea és az Egyesült Államok továbbra is jobb teljesítményt nyújtanak, mint az EU, az unió azonban csökkentette a lemaradását ezekkel az országokkal szemben, Japánt pedig idén meg is előzte.
Pontszámaik alapján az uniós tagállamok négy teljesítménycsoportba sorolhatók. Innovációs szempontból vezetők azok, amelyekben a teljesítmény meghaladja az uniós átlag 125 százalékát. Erős innovátorok azok az országok, melyekben a teljesítmény az uniós átlag 100-125 százaléka közé esik. Mérsékelt innovátorok azok, amelyek teljesítménye az uniós átlag alatt van, de a mutató 70-100 százalék között mozog. Feltörekvő innovátorok azok az országok, amelyekben a teljesítmény az uniós átlag 70 százaléka alatti.
Közölték, hogy az EU innovációs megosztottsága továbbra is fennáll, a teljesítménycsoportok általában földrajzilag csoportosulnak. Az innovációs vezetők és a legtöbb erős innovátor Észak- és Nyugat-Európában található, a legtöbb mérsékelt és feltörekvő innovátor pedig Dél- és Kelet-Európában. A legjobban teljesítő EU-országok között első helyen Svédország, majd Belgium, Dánia, Hollandia és Finnország található.
Uniós átlagot meghaladó teljesítményt Ausztria, Ciprus, Írország, Franciaország, Luxemburg és Németország nyújt. A mérsékelt innovátorok közé Csehország, Észtország, Görögország, Litvánia, Málta, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia tartozik. A feltörekvő innovátorok országcsoportjában szerepel Magyarország is, Bulgária, Horvátország, Lettország, Lengyelország, Románia és Szlovákia mellett.
Magyarország esetében a jelentésből az derült ki, hogy összesített innovációs mutatójának értéke a 2020-as 66,4 százalékot meghaladva idén az uniós átlag 69,8 százalékát éri el. Magyarország innovációs teljesítménye 2015 óta határozottan növekszik, 7,1 százalékot emelkedett. Innovációs teljesítménye meghaladja a feltörekvő innovátorok 50 százalékos átlagát - írták.
Közölték továbbá: az uniós átlaghoz képest Magyarországon alacsonyabb az egy főre jutó jövedelem, de az EU-átlaghoz képest gyorsabban fejlődik a gazdaság. A feldolgozóipar nagyobb részt képvisel a gazdaságban, a forgalomból azonban a kkv-nak jut nagyobb rész. A vállalkozói aktivitás és a nettó működőtőke-beáramlás pozitívan járul hozzá az innovációs légkörhöz, a K+F-célok kiadásai ugyanakkor negatívan. Magyarországon az EU-átlagánál sokkal nagyobb az innovációs potenciállal rendelkező nem-innovátorok aránya - írták. A vállalkozásindítás egyszerűsége, a vállalkozói képzések és a közbeszerzések azonban az uniós átlag alatt maradnak. Uniós átlag alatti teljesítményt mutat Magyarország a klímaváltozással összefüggő mutatókban, a körkörös gazdaság arányszámaiban és a környezeti innováció terén - közölték.
