Jelentős lépés volt a vízügy irányításának egységesítése

Az internetes lapnak V. Németh Zsolt egyebek mellett azt mondta, hogy a vízzel kapcsolatos jogszabályi környezet három jelentős miniszteri felelősségi kört rögzít, ezek a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos feladatok mellett a vízgazdálkodás és a vízvédelem, utóbbiak a Belügyminisztériumtól átkerültek az Energiaügyi Minisztériumhoz.

"Ez a változás azért jelentős, mert a víz egy természeti elem, minden élet alapja, szakrális jelentősége mellett gazdaságépítő eszközként is funkcionál. Akkor tudunk a vízzel kapcsolatban hatékonyan gazdálkodni, ha ez a három felelősségi kör össze van hangolva" - fogalmazott az államtitkár.

Úgy folytatta, hogy elsődleges feladatuk a lakossági fogyasztók és a gazdaság ivóvízzel való ellátása, ezért fontos, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű vízkészlet álljon rendelkezésre.

Az ehhez kapcsolódó vízbázisok védelme is fontos, amiken keresztül a szolgáltató elvezeti a vizet a fogyasztókhoz. A fogyasztó által már egyszer használt víz ismételt hasznosítása szintén a szolgáltatók feladata - tette hozzá, azzal együtt, hogy a tisztított vizeket a felszíni vizekbe vezetik vissza, hogy utána a víz körforgása révén újra a vízkészleteinket gyarapíthassa.

Ennek az ellátási láncnak egyenszilárdnak, minden elemének biztosnak kell lennie, ezért sem jó, ha felszíni vagy felszín alatti vízkészletünknek vagy a hozzá tartozó szolgáltatásoknak több felelőse van - közölte.

"A víz tekintetében egy új, példátlan időszakot élünk, hiszen manapság akár egyazon évben előfordulhat aszály és árvíz is, emiatt kiemelten fontos a víz megtartása, a vízzel való tudatos, tervezett gazdálkodás. Ezt végig vinni komoly szemléletváltást igénylő feladat" - mondta V. Németh Zsolt.

Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy a vízkárelhárítás mellett a fenntartható készletgazdálkodás is kiemelt figyelmet kapjon. "Eddig az volt a fókuszban, hogy védjük meg a lakosságot, a vagyonunkat az árvíztől. Ebben a tekintetben hihetetlen fejlődés történt az elmúlt években, ugyanis nagyságrendileg 450 milliárd forintot fordított az állam hazai és uniós forrásból arra, hogy ezt a fajta képességet erősítse" - közölte.

Úgy értékelte, hogy nagyszerű eredményeket értek el: árvízvédelmi rendszerünk soha nem látott mértékben fejlődött, gondoljunk csak a hét Tisza-menti árvízcsúcs csökkentő tározóra, vagy a Felső-Tisza árvízvédelmi rendszerére, és nemcsak a nagyobb folyóink árvizeire kell felkészülnünk, a mellékfolyóinkon való védekezés, a klímaváltozás következtében, szintén évről évre egyre nagyobb kihívást jelent, szerencsére védelmi képességünk itt is sokat fejlődött.

Szerinte jó példa erre a szentgotthárdi árapasztó vápa, illetve egy mederszelvény bővítés, amivel el lehetett érni azt, hogy az emberek a piacon veszélyérzet nélkül vásárolnak, miközben a fejük felett folyik el a megduzzadt Rába, ez is elképesztő technikai fejlesztéseket igényel, de megéri.

"A magyar vízügy már többször is kiválóan vizsgázott a nehéz helyzetekben, mindig magas színvonalon teljesít, és a világ élvonalában van" - fogalmazott.

Kifejtette, hogy a magyar vízügyi szakemberek felkészültek, naprakész gyakorlati tudással rendelkeznek, mellyel az elmúlt évek embert és szakmát próbáló vészhelyzeteit kezelni tudták.

"A vízgazdálkodásban az egyik legfontosabb, hogy pontosan tudjuk, mennyi vízkészletünk, felszíni és az alatti vizünk van. A klímaváltozás új kihívások elé állít mindannyiunkat. A csökkenő készletek pótlása, vizeink jobb visszatartása érdekében az élére álltunk a Vizet a tájba program megvalósításának" - mondta.

V. Németh Zsolt közölte, hogy az elmúlt évek energiaár-robbanása rávilágított arra is, hogy felül kell vizsgálnunk az energiafaló rendszereinket. "Hihetetlen energiákkal juttatják el bizonyos szolgáltatók az ivóvizet a fogyasztóhoz, vagy gondoljunk a hatalmas belvízi szivattyúrendszerünkre, a vízkormányzási létesítményeinkre, amelyekkel visszatartjuk, és a földekre juttatjuk a vizet, miközben a vízerőben, a víz hőmérsékletében vagy akár a szennyvízben rejlő energiatartalékunkat nem használjuk ki hatékonyan" - mondta. Az elmúlt évtizedben 1000 milliárd forintot költöttek a hálózat fejlesztésére, amelynek része volt a szennyvíztelepek fejlesztése is. Az uniós csatlakozásunkkor 365 településen nem volt megfelelő az ivóvíz minősége, most 9 ilyen település van.

Amíg az ivóvíz tekintetében szinte 100 százalékos a lakosság ellátása hosszú ideje, addig ez a szám 86 százalék a horvátoknál és 74 százalék a románoknál - tette hozzá.

"Ugyanakkor a meglévő infrastruktúra szinten tartása, megújítása nem kapott kellő figyelmet. A következő időszakban ez kerül majd fókuszba. Ami még nagyon fontos, hogy 400 szervezet volt 2010-ben hazánkban, amely az ivóvíz- és csatorna-szolgáltatásokat látott el, ezt mára 36-ra csökkentettük, melyek fele állami tulajdonban van. Ezek hatékony koordinációja érdekében létrehoztuk az ország negyedik legnagyobb állami cégét, a Nemzeti Vízműveket, így a lakosság felének már állami cég szolgáltat" - fogalmazott az államtitkár.