Jelentős változások jönnek nyártól az adózásban
A legközelebbi változás június 20-án lépett hatályba, könnyítés lépett életbe a kisvállalkozások számára: az áfatörvény módosításával immár törvényi szinten is rögzítették az alanyi adómentesség új, 18 millió forintos értékhatárát, amely a korábbi 12 millió forintos küszöböt váltja fel. A szabályozás ezzel egy korábban kormányrendeletben kihirdetett könnyítést emel törvényi szintre, várhatóan több tízezer vállalkozás adminisztrációs terheit enyhítve.
Új elektronikus igazolási rendszer vált elérhetővé az exportértékesítések áfamentességének igazolásához. A digitális bélyegzővel működő rendszer a NAV online felületén keresztül teszi lehetővé az adómentesség hivatalos hitelesítését. Ezzel egy időben pontosításra kerülnek a külföldi utasokat érintő áfamentességi szabályok is.
A társasági adózás területén szintén számos előremutató módosítás várható. A kutatás-fejlesztési együttműködésekben részt vevő cégek számára a tevékenység közvetlen költsége után levonható összeg felső határát 150 millió forintra emelik. A jogalkotó továbbá egyértelművé tette a bejelentett részesedések és az átalakulások adóalap-módosítási szabályait, különös figyelemmel a nemzetközi struktúrákra.
2025. július 1-jén indul el az e-nyugta és az e-pénztárgép rendszere. Bár az általános nyugta-adatszolgáltatási kötelezettség bevezetését 2026. szeptember 1-jére halasztották, a digitális rendszer használata már az idei év második felében önkéntes alapon megkezdhető. Az elektronikus pénztárgépek által kiállított nyugtákról ugyanakkor továbbra is kötelező adatot szolgáltatni a NAV felé.
A személyi jövedelemadó szempontjából az egyik legnagyobb horderejű változás, hogy 2025. július 1-jétől adómentessé válnak az anyasághoz kötődő juttatások – például a csecsemőgondozási díj és a GYED. Októbertől a háromgyermekes, 2026-tól pedig a kétgyermekes anyák is mentesülnek bizonyos jövedelmeik után fizetendő szja alól. Ez a mentesség 2029-ig fokozatosan minden kétgyermekes édesanyára kiterjed. Emellett új szabályozás határozza meg az adóalap-csökkentő kedvezmények érvényesítési sorrendjét is.
2025. július 20-ától a társasági és helyi adózásban is fontos új szabályok lépnek életbe. A helyi adók területén az önkormányzatok számára lehetővé válik, hogy a lakóingatlanokhoz kapcsolódó kedvezményeket saját feltételeikhez kössék. Társasági adóban a mikrovállalkozások számára igénybe vehető foglalkoztatói adóalap-kedvezmény összege jelentősen nő, miközben a jogosultsági létszámhatárt 5 főről 10 főre emelik.
2026 január 1-jétől a társasági adóban az IFRS-ek alkalmazására áttérő társaságok számára megszűnik a negyedéves adatszolgáltatási kötelezettség.
A digitális adózás és az ellenőrzések terén is újdonságokra kell számítani. 2025 július 1-jétől bevezetésre kerül az elektronikus jegyzőkönyv, amely gyorsabb, papírmentes eljárást biztosít az adóhatóság számára.
Szigorodnak az e-pénztárgépekre vonatkozó üzemeltetési előírások megszegésének szankciói, emellett új, magasabb összegű bírságok jönnek az elmaradt adatszolgáltatások – különösen a globális minimumadóval kapcsolatos kötelezettségek – esetére.
A Forvis Mazars szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy a változásokhoz való alkalmazkodás előrelátó tervezést és felkészülést igényel. Különösen fontos a megfelelő átállás az elektronikus adatszolgáltatásokra, valamint a személyi jövedelemadóval kapcsolatos kedvezmények pontos kezelése. Bár az új szabályok célja az adminisztráció csökkentése és a digitális átállás ösztönzése, a gyakorlatban a gördülékeny alkalmazás előzetes szakértői támogatást tehet szükségessé.
További kiemelt módosítások
A társasági adózás terén pontosítják az osztalék fogalmát és a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos szabályokat.
A szociális hozzájárulási adóban (szocho) az éves bruttó átlagkereset négyszerese felett új fizetési kötelezettség keletkezik a nyugdíjas, valamint szja-mentességre jogosult anyák esetében.
Bővül a családi járulékkedvezmény is, amely a GYED-re is alkalmazhatóvá válik.
Az illetékek körében fontos változás, hogy megújuló energiaforrásokat hasznosító energetikai létesítmények – például naperőművek – mentesülnek a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, illetékkötelezettség csak a telek után merül fel. A bizalmi vagyonkezelésnél pedig csak akkor keletkezik illetékkötelezettség, ha tényleges vagyonszerzés történik.
A globális minimumadóval kapcsolatban kitolódott az adatszolgáltatási határidő: a GLOBE nyomtatvány benyújtására az adóév végét követő második hónap utolsó napjáig kerül sor.
Az ún. Robin Hood adó mértéke 2025-ben még a megemelt 41 százalék marad. 2026. január 1-jétől a jövedelemadó kulcsa azonban ismét visszatér a 31 százalékra. Emellett megszűnik az adókötelezettsége a víziközmű-szolgáltatóknak, valamint a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére feljogosított közszolgáltatóknak.
