Jó idők jönnek a szakképzések szempontjából
Hankó Balázs a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképző intézményeket fejlesztő programját támogató projektjének nyitórendezvényén elmondta: a szakképző iskoláknak nyújtott fejlesztések országszerte 18 szakképző centrum 31 intézményének 34 helyszínén valósulnak meg, csaknem 96 milliárd forint értékben az 53 milliárd forintos építési beruházáson túl.
Hozzátette: Európa-bajnok a magyar szakképzés, mert az európai szakmák versenyében - az informatikában, a rendszerüzemeltetésben - nagy sikereket értek el a magyarok.
A megújított szakképzés sikere köszönhető annak, hogy középpontjában a gyakorlat, a duális képzés áll: "olyan tudásra, gyakorlatra van szükség, amely a magyar gazdaságot erősíti" - hangoztatta.
A siker másik kulcsának azt nevezte, hogy a megújított szakképzés egyszerre biztosít szakmát, érettségit, megélhetést.
Szólt arról, hogy tavaly ősszel fogadta el az Országgyűlés azt a módosítást, amelynek értelmében akik a szakképzésből tovább akarnak tanulni, már a szakképzés utolsó évében előzetes jogviszonyba kerülhetnek az egyetemmel. Erre jó példa Szolnok, ahol egymásba kapcsolódik majd a műszaki egyetemi és a technikumi képzés, de több más példát is lehet említeni az országból - mondta.
A magyar szakképzés fejlesztését folytatni kell, hogy "Európa-bajnokból világbajnok legyen" - emelte ki Hankó Balázs, hozzáfűzve, hogy ennek egyik pillére a digitális fejlesztés.
Közölte: az elmúlt év végéig több mint hétszáz digitális tananyag készült el a szakképzésben.
A másik pillérként a bérfejlesztést említette, amelynek során átlagosan több mint 32 százalékkal növelték a szakképzésben oktatók bérét. A harmadik pillér pedig a 21. századi szakképző intézményeket fejlesztő program.
A programban Szolnokon 6 milliárd forintból újulhat meg két szakképző intézmény.
Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára arról beszélt, hogy a kormánynak fontos az oktatás, a szakképzés fejlesztése.
A szakképző intézmények a benyújtott pályázatok alapján várhatóan 55 százalék feletti energiamegtakarítást érnek el. Az infrastrukturális és építési beruházások célja a megújuló energiaforrások használatát biztosító rendszerek kiépítése mellett a tanműhelyek fejlesztése, oktatási terek átalakítása is - ismertette, megjegyezve, hogy a fejlesztések lehetőséget adnak a modern oktatási eszközök alkalmazására.
Nyul Zoltán, az ÉKM magasépítésért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a beruházásoknál fontos az alapos tervezés, előkészítés, a műszaki ellenőrzés. Úgy fogalmazott, a jövőben csak olyan beruházásokat szeretnének Magyarországon, ahol a funkcionális, gazdaságossági, üzemeltethetőségi, fenntarthatósági, esztétikai szempontok minden eleme "a helyén van".
Csontos Dávid, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal általános és projektirányítási elnökhelyettese elmondta: a fejlesztéseknél 7 helyszínen új építés, 8 helyen bővítés és felújítás, 19-en pedig felújítás valósul meg. A 95,8 milliárd forintból a teljes projektben 110 ezer négyzetméter iskolai tér újul meg, ebből csak Szolnokon 7300 négyzetméter.
Szalay Ferenc (Fidesz-KDNP), Szolnok polgármestere a munkaerőpiaci igényeket kiszolgáló szakképzés fontosságát emelte ki. Megemlítette, hogy szeptembertől indul Szolnokon a Debreceni Egyetem műszaki képzése, amely kiegészíti a városban meglévő "erős" középfokú szakképzést.
Az eseményen jelen volt Kállai Mária, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Berkó Attila Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei kormánymegbízott; Hubai Imre, a vármegyei közgyűlés elnöke és Borbás Zoltán, a vármegyei közgyűlés alelnöke is.
